A hallgatói szerződés a határon túli magyarokat is kötelezi

– Utólag tudtam meg, hogy szeptember előtt nem is létezett hallgatói szerződés, de addigra már aláírtam – mondta [namelink name="Fodor Csilla"]. A szabadkai egyetemista állami finanszírozással elsőéves az SZTE-n, szeptemberben neki is alá kellett írnia a papírt, ami arra kötelezi, hogy képzési ideje kétszeresét Magyarországon kell ledolgoznia a diplomát követő húsz éven belül.

Fodor Csilla hétvégente ugyan hazautazik Szabadkára, de dolgozni itt szeretne. Fotó: Frank Yvette
A kormány múlt héten az alaptörvény negyedik módosításába foglalta az új felsőoktatási törvény talán legvitatottabb pontját, a hallgatói szerződést is. Ez állami pénzen tanulókra vonatkozik. Kötelezővé teszi, hogy a diplomaszerzést követő húsz éven belül az aláíró Magyarországon dolgozza le a képzési ideje kétszeresét. Ha valaki hároméves alapszakot végez, annak hat esztendőn át kell itthon maradnia, ellenkező esetben vissza kell fizetni a képzésének költségeit.

A határon túli magyarok kötelezettségeiről azonban kevés szó esik. A szerződés értelmében a származási országukban ledolgozott éveiket duplán kell számolni. Csilla azonban egyetem után is Magyarországon szeretne maradni, munkát is inkább itt vállalna, így rá a dupla műszak vonatkozik.
–Meglepődtem, miután megtudtam, hogy ekkora botrányt kavart Magyarországon, azt hittem, ez megszokott dolog – mondta az egyetemista, aki kommunikációt és médiatudományt tanul. Hozzátette, utólag is aláírná, hiszen fontos neki, hogy tanuljon. Szerbiában ugyanakkor nincs hasonló szerződés. Csilla legtöbb vajdasági ismerőse aláírta a szerződést, de mint mondta, számukra is újdonság volt a papír.

– A hallgatói szerződés miatt döntöttem úgy, hogy nem jövök ide – hallottuk Balogh Emesétől. A révkomáromi lányt felvették Szegedre, itt gondolta meg magát a továbbtanulással kapcsolatban. Csillához hasonlóan nem hallott a hallgatói szerződésről, az aláírásnál szembesült vele, hogy miről is van szó. – Jó kifejezést találtak a magyar diákok, amikor azt mondták, röghöz köti őket ez a papír. Ezt nem akartam, hazamentem, most dolgozom, idén újra felvételizek, de immár Pozsonyban – mondta a felvidéki magyar lány.

* * *

Javaslatok a HÖOK-tól

Folytatja a korábban a hallgatói szerződés ügyében megkezdett tárgyalásokat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), erről döntött a hallgatói szervezet pénteki gödöllői közgyűlésén – adta közzé az MTI. A HÖOK rögzítette: az elmúlt időszakban minden, számukra lehetséges demokratikus módon megpróbálták elérni, hogy olyan megoldás szülessen, amely minden érintett számára elfogadható. Mint írták, továbbra is az a véleményük, a jelenleg hallgatói szerződés néven ismert konstrukció nem alkalmas arra, hogy valódi eredményt hozzon a fiatal diplomások elvándorlásának megfékezésében. Szerintük jelentős változás figyelhető meg a korábban mozdulatlannak tűnő kormányzati álláspontban, ennek alapján lehetőség nyílt az érintett kérdés részleteinek újraszabályozására. Javaslatuk szerint ha a diploma megszerzését követő húszéves intervallumban a diplomás a felsőoktatásban, állami ösztöndíjas képzésben eltöltött idejének megfelelő hosszúságú időt magyarországi joghatóság alá tartozó munkaviszonyban vagy vállalkozóként dolgozik, minden egyéb vonatkozó kötelezettsége alól mentesül. [namelink name="Nagy Dávid"] elnök saját indítványaikról elmondta: azt szeretnék, ha a diplomás közalkalmazottként helyezkedik el, akkor a munkaviszonya magasabb szorzóval számítson bele a hazai munkaviszonyban eltöltendő időbe. Azt is javasolják, hogy számítson bele egyszeres szorzóval a doktoranduszként eltöltött idő, és a közalkalmazotti jogviszony hatodik hónapján felüli hónapok kétszeres szorzóval. Indítványozzák, hogy a magyarországi joghatóság alá tartozó munkaviszonyba számítson be a diákmunka, valamint a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt megkezdett munka is. Javasolják, hogy a gyakorlati félév számítson bele a hazai munkaviszonyba és a felsőoktatásban eltöltött időbe.