2013.08.03. 18:27
Lelőtték a menekülő betyárt
Ópusztaszer - A 200 éve született Rózsa Sándorra emlékeztek Ópusztaszeren. A korhű bemutatókkal gazdagított betyáros napon láttunk rablóelfogást, a ’48-as csata egy részletét és találkoztunk Oszter Sándorral is.
Szolg. közl.:
Rózsa Sándor korában ez elképzelhetetlen volt:
Mivel a lehetőségekhez képest szeretnénk mi is korhűek lenni, ezért galériánkban sem a bűnözők sem a bűnüldözők arcát nem takarjuk ki.
„A magas kormány alattvalóinak személye és vagyonának teljes oltalmának biztosítási végett, semmi áldozatot nem kímélve, az evidéken élő rablógarázdálkodás vezére Rózsa Sándor kerítésére jutalmául 10 ezer forintot tűzök ki" – olvastunk a nemzeti park skanzenjében kitűzött vérdíj-plakátot. Szombaton még a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is Ópusztaszerre érkezett, igaz [namelink name="Lukács János"] dandártábornok nem Rózsa Sándor elfogásáért, hanem a betyárkirályt megformáló [namelink name="Oszter Sándor"] tiszteletére látogatott el a történeti emlékparkba.
– Merre bujkál az a gazember? Ott van a disznóólban? – kérdezték a szentesi házat felforgató csendőrök a betyár után kutatva. A ház népe a látogatókkal összefogva próbálta elterelni a korabeli fegyverekkel felvonuló zsandárt, akadt olyan bátor jelentkező is, aki egyszerűen a disznók közé zárta a kutakodó csendőrt. – Aztán majd ne panaszkodjanak, ha ez a Rózsa Sándor elviszi a jószágokat – ordított a bíró, de látszólag ez sem hatotta meg a bűnözőt bújtatókat. A betyárt végül elárulták: a zsandárok karjánál fogva rángatták elő a szentesi tanyából. Rózsa Sándor még ekkor sem adta fel a harcot, kitört a csendőrök közül, futásnak ered, majd a nézők legnagyobb megdöbbenésére lelőtték a menekülő betyárt. A népi színjáték itt még nem ért véget, ugyanis a betyár nem halt bele a sérülésbe, bíró elé állították, majd börtönbe zárták.
Az izgalmas üldözésen túl Rózsa Sándor romantikus vagy éppen valós énjét is bemutatták szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, a betyárkirály 200 éves születésnapjának emlékére tartott rendezvényen.
Pillanatokkal később már a ’48-as csata egyik jelenetébe csöppentek a nézők: betyárokkal erősített magyarok küzdöttek az osztrák sereg ellen. Megtudtuk, a Kossuth Lajostól menlevelet kapó Rózsa Sándor csapata ostorára kötött ólomgolyóval harcolt. Hat méterről is ártalmatlanították az ellenséget. – Fokossal, mezőgazdasági eszközökkel küzdöttek a betyárok, mindennel, ami alkalmas volt arra, hogy levágják az ellenség fejét – mondta a hadi bemutató egyik résztvevője. Emlékeztetett, Rózsa Sándor felbukkanásával nyert igazi értelmet a „betyárbecsület" szó. Valódi igazságosztó volt – nemcsak a nép, de a többi haramia között is. A korabeli források szerint csakis a gazdagoktól vett el, másokkal bőkezűen bánt: elismerését szívesen fejezte ki jutalmazással.
