Magyar kutató drámáját dolgozta fel Podmaniczky Szilárd

Az utóbbi időben publikált novellás és riportkötetek, forgatókönyvek után ismét regényt írt [namelink name="Podmaniczky Szilárd"], lapunk korábbi munkatársa. A Balatonbogláron élő íróval hétfőn este [namelink name="Bíró-Balogh Tamás"] irodalomtörténész beszélgetett a szegedi Grand Caféban a mű megjelenéséről. A háromszáz oldalas Klímadogma középpontjában az emberiséget talán leginkább foglalkoztató jelenség, a globális felmelegedés áll. A főszereplő fiatal tudós, aki bebizonyítja: egyáltalán nem biztos, hogy a klímadogma két állítása között van ok-okozati összefüggés.

A dogma szerint létezik globális fölmelegedés, és ezt a légkörbe kerülő széndioxid növekvő mennyisége okozza. Larry, a regény főhőse azt állítja, egyáltalán nem biztos, hogy a felmelegedésért a széndioxid a felelős. Ez a tudomány számára csak egy izgalmas tétel, amelyet lehet további bizonyítékokkal támogatni vagy cáfolni. Ám mivel a klímadogmát a politika is magáévá tette, ennek nevében jelentős pénzösszegek mozognak, egyáltalán nem mindegy, mi bizonyosodik be róla. Ez az alapállás határozza meg a főhős sorsát a regényben – amelynek szerzője a kötet elején köszönetet mond a megírást segítő szakértőknek.

Bíró-Balogh Tamás kérdéseire válaszolva Podmaniczky Szilárd azt mondta, nyilván nem véletlen, hogy matematika-fizika szakos tanár létére őt találta meg ez a téma, mert a tudományos modellek működése, használhatósága korábban is foglalkoztatta. Közvetlenül azonban feleségének köszönhető, hogy erre terelődött a figyelme: Gabi mondta egyszer, hogy erről szívesen olvasna bővebben, mert nap mint nap lehet róla hallani, mégsem eleget ahhoz, hogy az ember véleményt alkothasson róla. Szilárd olvasott egy magyar származású kutatóról, akit elbocsátott a NASA, itthon pedig a tudományos akadémia megbízott egy másik kutatót, igazolja vagy cáfolja téziseit. Ez utóbbi tudóssal beszélgetett Szilárd, majd tovább keresgélve tapasztalta, a politika után egyes egyházak is belemélyedtek a klímadogma magyarázatába, mert ezzel is el lehet juttatni a vallás üzenetét az emberekhez. Végül összegyűlt annyi nyersanyag, amelyből tudott dolgozni.

Bíró-Balogh szóba hozta, hogy a nyelvi humor ebben a Podmaniczky-műben háttérbe szorul. Ennek az az oka a szerző szerint, hogy úgy érezte, ehhez a témához új nyelvet kell találnia, amely ugyan nem kerüli el az abszurd helyzeteket, de számol azzal, hogy az olvasó fejében – az amerikai filmek nyomán – sokkal több kész kép él, mint ötven éve. Ezekre a képekre már forgatókönyvíróként megtanult építeni.

Miért nem riportkönyvet írt erről a témáról és személyes sorsról? Az egyik jelenlévő kérdésére válaszolva Szilárd azt felelte, a Balatonról és a boglári borgazdaságról szóló riportkötetek megírása után közelíthetett volna így is. Ám mindvégig érezte, erről a témáról és a hozzá kapcsolható sorsokról, érzésekről többet mond egy regény. Az is döntő szempont, hogy ez a műfaj áll alkatához közelebb, és jó érzés volt munka közben látni, ahogy a történet – működő modell – a saját törvényei szerint kezdte szervezni, építeni önmagát.