Szeged és környéke

2013.12.13. 23:04

Az ősöktől ránk hagyott gyógyítás ma is működhet

Szeged - Nemrégiben újabb megtiszteltetés érte Szabó Györgyöt, a bükkszentkereszti füvesembert, a magyar népi gyógyászat Magyar Örökség díját vehette át. Gyuri bácsi még javasasszony nagymamájától tanulta mindazt, amit a természet kincseiről tudni lehet, ő lányának, unokájának adta át a népi gyógyászat rejtelmeit.

Kancsár Tímea

Hetven-nyolcvan évvel ezelőtt az öngyógyítás kultúránk, hétköznapjaink szerves része volt; az asszonyok tudták, milyen teát főzzenek, ha a gyerek köhögött, vagy ha az embert gyomorsavbántalmak kínozták. Már egy aprócska lányka is felsorolta, hogy az alapgyógynövények milyen panaszok enyhítésére valók, hiszen édesanyja vagy a nagymamája megosztotta vele a tudást. Már csak alig néhány olyan szaktekintély él hazánkban, mint [namelink name="Szabó György"], a bükki füvesember, aki átadhatja a sok-sok tapasztalatot. Tőle tudjuk azt is, hogy a Kádár-rendszerben például nem nézték jó szemmel a népi gyógyászatot, kuruzslónak bélyegezték azt, aki ezzel foglalkozott.

A 21. századi ember mintha újra „felkeresné" a természetet. Manapság ismét tanítják az egyetemeken a népi gyógyászatot. A 85 éves Gyuri bácsit is mindig szeretettel várják például a Pécsi Tudományegyetem orvosképző karán, ahol beszél tudományáról. Országszerte telt házas előadásokat tart, ahol kíváncsi fülekre talál. Nemrégiben pedig újabb megtiszteltetés érte, a magyar népi gyógyászat Magyar Örökség díját vehette át. Ezzel együtt a magyar népi gyógyászatot a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumának részévé nyilvánították.

Gyuri bácsi a gyógynövények szerelmese. Fotó: DM/DV

Gyuri bácsi a gyógynövények szerelmese. Fotó: DM/DV
Az ismert fitoterapeuta lapunknak elmondta, hogy az osztrákok okosabbak voltak, ők ugyanis az UNESCO Világörökség részévé tették saját népi gyógyításukat. Gyuri bácsi arra is rávilágított, hogy Európában a németek járnak az élen a népi gyógyításban, még akkor is, ha – ahogyan ő fogalmazott – ők nem hajolnának le egy gyógynövényért, hogy leszakítsák azt. Viszont termesztik azokat, és van elég pénzük, hogy megfizessék.Gyuri bácsi a világon egyedülálló gondolatot valósított meg a közelmúltban: százezer orbáncfűpalántát telepítettek vissza a Bükkbe.

– Meggyűjtöm a gyógynövénymagokat a Bükkben. Átadom a gyöngyösi főiskolának. Nekik vannak előnevelő fóliasátraik, s kikeltetik a palántákat. Azokat aztán visszaviszem az erdőbe – mondta.

Nem szabad kizárni az orvosokat!

Babaváró

– Nagyon régi tapasztalaton alapul és szintén a nagymamámtól tudom, hogy a fogantatásban milyen gyógynövények segíthetnek. Lakott az utcánkban egy bábaasszony, Alvinka néni. Tulajdonképpen én a fiától tanultam sokat, mert együtt jártuk az erdőket, és mindig elmondta, hogy milyen gyógynövényeket milyen célból visz az édesanyjának. Alvinka is vallotta, hogy mielőtt egy pár babát szeretne, szellemileg kell felkészülni, hiszen egy emberi életet fognak nemzeni, akiért felelősséget kell vállalniuk. Miután ez megtörtént, fizikailag kell a káros anyagoktól kitakarítani a szervezetet, majd megerősíteni az érintett szerveket. Borzasztó egyszerű dolog: rengeteg „szemetet" eszünk, iszunk meg, kenünk magunkra, szívunk be a levegőből. A regenerálódáshoz többek között olyan teákat hívunk segítségül, mint a diólevél, a csalán vagy a málnalevél, de a fagyöngytinktúra is szerves része a kúrának. A férfiakat is kezelésbe vesszük, nekik bizonyos időszakban nyers fürjtojást (jó a gyöngytyúktojás is) és zellert javaslunk – mondta Gyuri bácsi.

– A gyógyítás az orvosok dolga, de nagyon jó lenne, ha a nép sok ezer éves tapasztalatai alapján szerzett tudást nem veszítenénk el – beszél reményteljesen a füvesember, aki a prevencióban, vagyis a megelőzésben látja a gyógynövények legfőbb feladatát. Természetesen a betegségek kezelésében is nagy a szerepük, viszont mindig orvoshoz kell fordulni, ha bajunk van. A jövő az lenne, hogy megelőzésként, kis bajnál használjuk a gyógynövényeket, és utána a gyógyszerekkel párhuzamosan alkalmazzuk azokat.

– Ebben a hitben megerősített engem a budapesti Semmelweis-egyetem növénykutató intézet professzor asszonyának előadása, amelyben arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint, ha a problémára javasolt gyógynövényt gyógyszerrel együtt fogyasztjuk, 30-40 százalékkal hatékonyabban elősegíthető a gyógyulás.

– Mikor még egészségesek vagyunk, akkor kell nagyon vigyázni, hogy ne legyünk betegek. Most van egy kis problémám, amit magam szeretnék megoldani, ezért naponta hét-nyolc gyógyteát iszom meg, ezeket én készítem el. Máskülönben három-négyet fogyasztok – árulta el Gyuri bácsi. Mindenkit arra biztat – ő is így jár el –, hogy évente legalább egyszer-kétszer teljes vérképet csináltassunk az orvosunkkal, mert abból minden leszűrhető, ami a szervezetben zajlik.

Volt pióca, agyagpakolás, szénapelyva...

Ő Bori nagymamájától tanulta a mesterséget, úgy nőtt fel, hogy szerette, tisztelte a természetet, a mai napig a hegyekben érzi jól magát: – Miskolcon születtem, már négyéves koromtól elszöktem, és mentem a határba, igyekeztem minden időmet kint tölteni. Amikor hatéves lettem, akkor költözött be a nagymama hozzánk. Rögtön látta, hogyan állok a dolgokhoz. Öt nemzedékig visszamenőleg minden nagymama javasasszony volt. Nagyjából háromszáz éve ismerik a gyógyítást a családunkban.

– Ismerek egy régi peranyagot 1703-ból, ami a B.A.Z. megyei könyvtárunkban található, és a macskává változott Nagy Boris peréről szól. A bíró ebben a perben kimondja, hogy a boszorkányok ártanak az embereknek, a füvesemberek azonban nem. Már akkor is – a táltosokat, sámánokat leszámítva – nagyon kevés volt a férfi füvesember, inkább a nők voltak a tudás őrzői, és nagy becsben tartották a munkájukat. Van egy 1903-ban íródott gyógynövény-termesztési kis szakkönyvem, amit egy mezőgazdasági szakember fogalmazott. Ebben arra biztatja az embereket, hogy kezdjenek el gyógynövényeket termelni, és reméli, hogy Magyarországon lesz majd gyógyszergyár, ezzel együtt pedig piaca a gyűjtött és termelt gyógynövényeknek is. Akkoriban ugyanis nagyon kevés orvos és orvosság volt, de a szegény ember nem is tudta megfizetni. Volt azonban pióca, agyagpakolás, szénapelyva, köpölyözés, érvágás, és nagyon megbecsülték ezeket a gyógymódokat, mert nem létezett más.

Unokájával, Kádár Zsófiával a Bükkben. Fotó: DM/DV

Unokájával, Kádár Zsófiával a Bükkben. Fotó: DM/DV
Gyuri bácsinak számos orvos és gyógyszerész barátja van, akik támogatják tevékenységét, és saját gyerekeiket is itatják a gyógyteákkal. De tesztelni is szokták: előfordul, hogy a gyógynövénygyűjtő túrák legvégén árulják csak el a foglalkozásukat.

Gyuri bácsi unokájával dolgozik

Szabó Gyuri bácsi először lányának, Zsuzsának adta át a tudást, majd unokájának, Zsófinak.

– Addig, amíg vannak ilyen öregemberek, akiktől lehet tanulni, van kinél vizsgázni, kipróbálni, hogy az ősöktől örökölt hagyomány hogyan működik, addig kell ezt megtenni. Az unokámat már általános iskolás korától érdekelték a gyógynövények. Ötödik osztályos volt, amikor biológiaórán azt mondta neki a tanárnője, hogy több gyógynövényt ismer, mint ő. Most pedig már annyit ismer, mint én, ő veszi át a növényeket a gyűjtőktől. Ehhez nagy tudás szükséges, hiszen ellenőrizni kell, hogy biztosan ne kerüljön közé semmi idegen, és jó állapotban legyen. Zsófi eredetileg filmes-tévés pályára készült, most viszont a gyöngyösi Károly Róbert főiskolán végzi a gyógynövényszakot – ő is beleszeretett a természetbe.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!