Elfelejtették kimérni Ali földjeit

 – Gondoltuk, biztosan itt leszünk éjfélig is, hiszen 130 hektár kijelölése nagyon sok időt vesz igénybe, rengeteg munka, mire a mérnök egyenként leveri a karókat – mondta pénteken Bakson, a Gagarin-majorban [namelink name="Maróti Edit"], a kuvaiti–magyar kettős állampolgárságú gazdálkodó, [namelink name="Alaboodi Ali"] jogi képviselője. – Tapasztalatból tudom, hogy 4 hektár kitűzése körülbelül másfél óráig tart. A már 32 éve Magyarországon élő arab vállalkozónak tegnap kellett volna átadnia 130 hektárt az állami tulajdonú Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) igazgatóságának. A 2012 végén elkezdődött kisajátítási ügy végére ugyanis nemrégiben pontot tett a Csongrád Megyei Kormányhivatal: két határozatot is hozott, amelyek jogerősek, a kártérítésként megállapított összegeket pedig már ki is fizette a nemzeti park. Egy 41, valamint egy 88 hektáros területet, összesen közel 130 hektárt „vitt" az állam, a területekért pedig mintegy 146 millió forintot utalt az üzletember számlájára.

Viszi a magyar állam a földjeimet – mutatja Alaboodi Ali a baksi határban. Fotó: Karnok Csaba
A péntek délelőtti birtokbaadáson ott volt Alaboodi Ali a munkatársaival, megjelent a Csongrád Megyei Kormányhivatal, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park képviselője, majd aláírtak egy jegyzőkönyvet arról, hogy a birtokbaadás „a terület kitűzésének hiánya" miatt nem történt meg. Maróti Edit elmagyarázta: a kitűzésnek hitelesnek kell lennie, mérnököt jelölnek ki, aki megvásárolja a földhivataltól a koordinátaszámokkal megjelölt mérési pontokat, kitűzési vázlatot csinál, majd a helyszínen fizikailag is kitűzi a karókat. Ez maradt el tegnap.

 Nem bérelhetnek

Alaboodiék érdeklődtek, visszabérelhetnék-e a területeket, de kiderült, erre nincs lehetőség. Pályázatot fognak kiírni: az új bérlő beruházás nélkül juthat majd hozzá hektáronként 70 ezer forint, azaz évi 9 millió forint támogatáshoz. Az üzletember elhatározta: perel, és ha kell, az Európai Unióhoz fordul.

Baksról visszatérve érdeklődtünk a kormányhivatalnál, ki hibázott: [namelink name="Varga Márta"] sajtószóvivő az idő rövidségére hivatkozva hétfőre ígért választ.
Az ügy előzményeivel kapcsolatban megírtuk: a közgazdasági doktori fokozatot is szerzett Alaboodi Ali 1991-ben alapított céget legeltetéses állattenyésztésre Al-Khamis and Al-Safar Kuwaiti Kft. elnevezéssel. A cég a 90-es évek elejétől folyamatosan vásárolt földeket: ezt 1995-ig nem tiltotta jogszabály. Mára a gazdaság mintegy 500 hektáron tenyészt szarvasmarhákat és juhokat, betartva a legszigorúbb természetvédelmi előírásokat. Ebből az egybefüggő, jól működő gazdasági területből hasított ki a Kiskunsági Nemzeti Park 130 hektárt az 1995-ös természetvédelmi törvényre, a védett természetvédelmi terület védettségi szintjének helyreállítására hivatkozva.

Az üzletember jogi képviselője a kisajátítás jogalapját is vitatja. A KNP jogásza Alaboodiék szerint azzal érvelt, nem is lehetett volna azt a területet tagi részarányként kiadni a téeszek szétverésekor – ám ezt csak az egykori Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal irataival lehetne bizonyítani. Ezeket azonban a Kiskunsági Nemzeti Park nem csatolta. A kormányhivatal az állam nevében anélkül indította el a kisajátítást, hogy meggyőződött volna, van-e joga hozzá.

Ma született borjú. A szarvasmarhák nem foglalkoznak a jogi bizonytalanságokkal, szaporodnak. Fotó: Karnok Csaba
Alaboodi Ali azt is elmondta: méltánytalan az ár is. Bakson rosszabb minőségű területeket hirdetnek hektáronként több mint 2 millió forintért, ezeket az önkormányzatnál meg lehet tekinteni. A kisajátítással ráadásul a megmaradt terület, a majorság is veszített az értékéből.

* * *

Arab gazdasági fórum

Rijádban március 24–25-én arab gazdasági fórumot rendeznek, amelyre Magyarországról Orbán Viktor miniszterelnökön kívül Alaboodi Alit is meghívták. A vállalkozó elmondta: szeretné ezen a fórumon is megkérdezni, hogyan lehetséges az, hogy Magyarországra arab befektetőket várnak, ugyanakkor a 32 éve itt élőtől elveszik, amit befektetett.