Növelnék az öntözött területek nagyságát a mezőgazdaságban

Feldman Zsolt hangsúlyozta: a mezőgazdaság elemi érdeke, hogy a gazdák minél több és elérhető árú öntözővízhez jussanak, ez ugyanis feltétele annak, hogy a következő években növelhessék a növénytermesztés hozamát. A stabil termelési háttér megteremtése érdekében fel kell mérni, hol igénylik az öntözővizet, az mekkora költséggel jár, mekkora az eszközigénye – mondta, hozzátéve: ezeket az információkat a hatékonyság érdekében kell összegyűjteni és elemezni, hogy egy-egy fejlesztési projekt valós igényeket szolgáljon ki.

Az öntözővíz-igényekkel összefüggő vízügyi felmérést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei végzik el márciusban – tájékoztatott ifjabb Hubai Imre, a NAK alelnöke. A pontos igényeket egy e célra összeállított nyomtatványon jelezhetik a gazdálkodók.
Molnár Béla, az OVF főigazgatója emlékeztetett rá: ez év elejétől a Belügyminisztérium felelősségi körébe tartoznak az öntözést és a belvízelvezetés szolgáló állami tulajdonú vízügyi művek, berendezések, létesítmények. Ez 28 ezer kilométer csatorna kezelését, üzemeltetését, fejlesztését jelenti. Az OVF mostani feladata az volt, hogy a VM-mel és a NAK-kal közösen kidolgozza, hogyan lehet megduplázni az öntözött mezőgazdasági terület nagyságát. Molnár Béla szerint a vízjogi engedéllyel rendelkező, de jelenleg nem öntözött 100 ezer hektáros területen az öntözés feltételei 1–2 éven belül megteremthetők. Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió tagországaiban a mezőgazdasági terület 13,5 százalékát öntözik. Magyarországon az öntözhető 200 ezer hektár a megművelt terület 5 százaléka.

A NAK alelnöke hangsúlyozta, hogy az öntözéssel a hozamok 20–30, de esetenként 50–100 százalékkal is növelhetők.