Pazarolnak, mert szegények

 Spórolási fokozatok

Molnár Zsolt osztálya azon kevesek közé tartozik az országban, ahol komoly műszeres háttér áll rendelkezésre ahhoz, hogy valóban csak akkor és annyi vért kapjanak a betegek, amikor és amennyire szükségük van. A vérellátónál javasolt vérmentő készülék jóval több intézményben van, ezeket azonban csak bizonyos kihasználtság mellett éri meg használni, mert az egészségbiztosító csak az üzemeltetési költség egy részét finanszírozza.

– Eljöhet az az idő, amikor az akut ellátáshoz sem tudunk elegendő vérkészítményt biztosítani – mondta [namelink name="Szekeres Veronika"], az Országos Vérellátó Szolgálat dél-alföldi régióigazgatója. A szolgálat országjáró szakmai fórumon igyekezett párbeszédet kezdeményezni egészségügyi intézmények vezetőivel a takarékosabb vérfelhasználásról. A trendek ugyanis azt mutatják, hogy hamarosan komoly ellátási nehézségek lesznek.

A véradók száma folyamatosan csökken – a Dél-Alföldön is évente közel ezerrel kevesebben segítenek –, miközben a vérkészítményekre egyre nagyobb az igény, mert több az ilyen típusú műtét. Az egészségügyi intézményeknek sokkal körültekintőbben kellene gazdálkodniuk a vérrel. Becslések szerint évente nagyjából tízezer egység vér a kukában végzi, mivel bár megrendelik, végül mégsem használják fel az intézmények.

– Kisebb mennyiségeket kellene foglalni, túl sokat tartalékolnak – jelölte meg az egyik problémát Szekeres Veronika.

– Emellett jó lenne, ha használnának különböző vérmentő technikákat is. Ez azon túl, hogy takarékos, a beteg számára is biztonságosabb megoldás, hiszen a saját vérét forgatják vissza.

Csakhogy az elmélet nem mindig egyeztethető össze a gyakorlattal, sokszor a szándék ellenére sem lehet spórolni.

Életet ment, ezért gazdaságosan kellene felhasználni. Fotó: Frank Yvette
– Az orvosnak meg kell jósolnia, hogy a betegnek mennyi vérre lesz szüksége. De számtalan dolog befolyásolhatja a felhasználást – például műtét előtt meghal a beteg, vagy allergiás reakció lép fel. Ilyenkor a vérkészítmények megmaradnak, vissza pedig nem lehet már adni – mondta el Varga Endre, a szegedi traumatológiai klinika tanszékvezető egyetemi tanára. – A hamarosan megnyíló új klinikai tömbben már alakítottak ki olyan helyiséget, ahol ezeket a készítményeket szabályszerűen lehet tárolni, így később is fel lehet használni.

[namelink name="Molnár Zsolt"], az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet vezető professzora a szakmai dilemmákat emelte ki. – Jelenleg olyan betegek is kapnak vérátömlesztést, akiknek nem lenne erre feltétlenül szükségük. Egyszerűen azért, mert rossz vérképet látva félnek az orvosok lemondani a transzfúzióról, még akkor is, ha lenne más lehetőség. A történet tehát számomra nem arról szól, hogyan lehet spórolni a vérkészítményekkel, hanem arról, hogy nem szabad kárt tenni a betegben. A vérátömlesztés ugyanis potenciális veszélyforrás.