Rontáslevétel súlyos százezrekért

Lehet-e férges egy tyúktojás? – kérdezte a minap az egyik szegedi állatorvostól egy asszony. A doktor megmondta, hogy nem, és visszakérdezett: hogyan merülhet föl ez a kérdés? Az asszony előadta, hogy a családot korábban nagy tragédia érte, ezt nehezen tudták feldolgozni. Kétségbeesésében, kiutat keresve a depresszióból, eljutott egy javasasszonyhoz.

A jós azt kérte, az első alkalomra, amikor elmennek hozzá, vigyenek otthonról egy tyúktojást. A találkozón feltörte a héjat és megmutatta. A tálon a tojás mellett olyan féreg mozgott, mint egy légy lárvája. A jós azt mondta, ez annak a jele, hogy a családot megrontották. A kezelés – vagyis a rontás levétele – elkezdődött. A család több részletben több száz ezer forintot fizetett, végül aztán férj és feleség megbeszélte a dolgot, és úgy döntöttek, ez nem mehet tovább. El is szégyellték magukat, és ami történt, felnőtt gyermekeik előtt is titkolják.

Az állatorvost nagyon megrendítette az eset. Megadta lapunknak a házaspár telefonszámát, de ők nem akartak a nyilvánosság elé állni. A javasasszony viszont azóta többször is hívta őket, mert szerinte még tartoznak neki, és azért a pénzért ő megdolgozott.

Ezzel a „munkával" Magyarországon sokan foglalkoznak. Az internet jósok, mesterek címeit kínálja, honlapján olyan mágus is ír a rontáslevétel rituáléjáról, akit a TV2 és az RTL Klub szokott megszólaltatni, szakértőként. Délelőtti tévéműsorban ingyenes rontáslevételt hirdetnek, amihez be kell telefonálni, ami már pénzbe kerül.

Csoda tálalva. Féreg a tojásban: 150 forint és egy kis kézügyesség kell hozzá. Fotó: Bakos András
A hiszékenységből élők legharcosabb ellenfele Magyarországon a Szkeptikus Társaság. A civilszervezet alelnöke, [namelink name="Pintér András Gábor"] a szegedi tojásos történet kapcsán azt mondta, nem függ kortól, iskolai végzettségtől, mennyire hisz valaki a természetfölötti erőkben. Azért részben felelős az oktatás.

– A magyar iskola a természettudományokat úgy tanítja, hogy az évezredek során megszerzett ismereteket magoltatja be, nem a gondolkodásra épít – mondja az alelnök. – Ez sokakban erősíti azt a meggyőződést, hogy a tudomány érthetetlen. Ezért vonzódnak inkább a könnyebben megérthető misztikumhoz, főleg, ha az hangzatos, a tudományosság látszatát keltő körítéssel társul, s ezáltal hitelesnek hat. Ilyenek a különböző méregtelenítő és lúgosító kúráktól kezdve a homeopátián és a földsugárzásokon át az akupunktúráig és a biorezonanciáig ezrével nyüzsögnek a mindennapjainkban.

 Tényleg, hogyan?

A csodához nem kell nagy befektetés. A horgászboltban százötven forintért adnak egy deci légylárvát, más néven csontit. Laikus számára undorító, a horgásznak természetes, hogy kézbe fogja. Elég apró, és csak egy kis kézügyesség kell ahhoz, hogy a megfelelő pillanatban a feltört tojásba pottyanjon.

A szkeptikusok szerint sokat segítene, ha a média a népművelést és a tudományos ismeretterjesztést tartaná feladatának, és nem gerjesztené az igényt a misztikum iránt. A jogszabályok is lehetnének hatékonyabbak, ám a Gazdasági Versenyhivatallal kapcsolatban jók a tapasztalataik, mert ott már több bejelentést is tettek.

– Azért sokszor a több tízmilliós büntetés sem jelent igazi visszatartó erőt egy olyan csodakészítményeket forgalmazó cég esetében, amelynek több tízmilliárdos az árbevétele – mondta az alelnök.

A tojásos esetről Pintér András Gábor azt mondja, ha egy parazita bejut a tyúk petevezetékébe, nem kizárt, hogy bekerülhet a tojásba is, még mielőtt a héj megszilárdul. A társaság azonban rövid utánajárással mindössze egyetlen, 1961-ben Kanadában feljegyzett esetet talált. A szegedi férges tojás nagy valószínűséggel átverés volt.

– A házaspárnak azért semmi oka a szégyenkezésre. Nem voltak elég körültekintők, de ez megesik másokkal is. Az eset valószínűleg fontos tanulságként fog bevonulni az életükbe.