Levizsgáztatja az államot a belvíz

A belvízhelyzet megmutatja a nemrég átalakított vízügyi rendszer hiányosságait. A régi sem működött mindenütt tökéletesen. Az alapelv az volt, nagyjából a 19. század óta, hogy a földjéről mindenki maga vezeti bele a vizet a többi gazdával közösen fönntartott vízgazdálkodási társulat csatornájába. Onnan az állami vízügyi igazgatóság nagy csatornájába megy, az gyűjti össze és vezeti a folyóba.

Ahol ez a hármas összehangoltan működött együtt, minden csatorna tiszta volt, és a gazdálkodók nem akarták művelni a vízállásos részeket, nem volt gond.

Illés Zoltán azt üzente

A Dél-Alföldön az ezredforduló óta ez a mostani a negyedik belvizes időszak: az 1999–2000- es, a 2005–2006-os krízis után a következő a 2010–11-es volt. Öt éve, szeptemberben, a szakadó esőben rendezett makói hagymafesztivál vendége [namelink name="Illés Zoltán"] környezetügyért felelős államtitkár volt. Arról beszélt, hogy állami kézbe kell venni és egységesíteni a vízgazdálkodást. Embereket kell fölvenni, állami tulajdonú céget kell alapítani a munkák elvégzésére.

Minderre a befolyó termékdíjakból lesz pénz. A szakma megszeppent, mert kiderült, a kormány nem oszt lapot a gazdák vízgazdálkodási társulatainak. Megszűnt az érdekeltségi hozzájárulás, amit a szervezetek fönntartására fizettek a gazdák. Az ő terheik így tényleg csökkentek, a társulatok viszont tovább működtek, sőt, feladatuk is megmaradt. Először kaptak állami támogatást a kieső bevételük ellensúlyozására, aztán nem kaptak. Az Országgyűlés lehetővé tette számukra, hogy ha úgy dönt a közgyűlésük, megint szedhessék a hozzájárulást. Ebből fölháborodás lett.

Show, hivatal

„Aki befizeti, annak elment az esze" – adott útmutatást a különös helyzetben [namelink name="Budai Gyula"] földművelésügyi államtitkár. Ez általánosságban nem tett jót a fizetési morálnak. 2012 októberében [namelink name="Fazekas Sándor"] vidékfejlesztési miniszter lapunknak azt nyilatkozta, 2013 második felében létrejön az öntözési hivatal, amely az egész szakterület gazdája lesz. Akkor majd tisztázzák, kellenek-e még a társulatok. 2013 őszén már arról volt szó, hivatal helyett inkább ügynökség kellene.

Vízzel elöntött terület a röszkei tanyavilágban. Fotó: Karnok Csaba
Most a védekezés tényleg az állam feladata, a vízügyi igazgatóságra nagyobb felelősség hárul. A gazdák önkéntes alapon fizethetnek hozzájárulást, de ez nem kötelező. A társulatok is működnek, de az állam megbízására végzik a munkájukat, központi utasításra kapcsolják be és ki a szivattyút. Vállalkozásból tartják fönn magukat, és úgy, hogy részt vesznek a közmunkaprogramban. Csatornát tisztíttatnak a közfoglalkoztatottakkal.

Vajon ez most jobb, mint a régi? Akik mindezt belülről élik meg, szakmabeliként, nem szívesen nyilatkoznak. Azt egyöntetűen mondják, a vízügyi igazgatóságnak a mostaninál jóval több szakemberre lenne szüksége ahhoz, hogy mindenütt helyt tudjon állni.

4 hónapos késés

– Nem szeretnék megbántani senkit, azokat sem, akik helyben tényleg igyekeznek mindent megtenni azért, hogy javuljon a helyzet – bocsátotta előre [namelink name="Nagy György József"] makói gazdálkodó, a települési agrárbizottság elnöke.

– Az, hogy a belvíz gondot fog okozni, mifelénk már látszott augusztusban, szeptemberben. Ehhez képest a földek védelmében nem történt érdemi intézkedés 4 hónapon át. Ilyesmi korábban nem fordult elő. Időközben volt több helyen növényirtás, kotrás is a Sámson–Apátfalvi-csatornán, így Békés megyéből hamarabb átjut ide a víz, innen viszont nem megy olyan gyorsan tovább. Ahogy meg tudom ítélni, mi itt, Makó környékén nem kaptunk nagyobb tömegű vizet most, mint a korábbi belvizes időszakokban. Ilyen hosszan korábban mégsem maradt meg a vízborítás, és ekkora kárt sem okozott. A területeink egyre jobban telítődnek. Hallom, hogy épp most dönt a kormány a belvíz elleni védekezés költségéről, aminek nagyon örülök, és optimista vagyok, de jó lett volna, ha ez hamarabb megtörténik.