Szeged és környéke
2015.03.30. 15:53
Elefántra ébredt, rúdtáncossal beszélgetett 6 méter magasan
Szeged - Horváth Athis Attila neve nem biztos, hogy mindenkinek ismerősen cseng a városban, arca annál inkább. Pleskonics András, azaz Dr. Rock állandó jobbkeze, az ifjúsági rádiózás, az underground bulik örökös mókamestere és technikusa. Kalandos külföldi és vidéki munkák után Szegeden véglegesen zászlót szúrt, és az újrainduló Rock Klub és a hozzá kapcsolódó hangzó anyagának technikusa, műsorvezetője, zenésze. Egyszóval mindenese.
Kis Réka
Kalózrádióból a Tiszába
- A pályám egy kalózrádióval indult, amit együtt csináltunk Kálmán Laci barátommal. Beszórtuk egész Tarjánt és elnyomtunk minden fogható rádiót. Aztán egyszer a sulimban kiraktak egy plakátot, hogy ha rádiózni szeretnél, akkor hívd ezt a számot. Felhívtuk, és így kerültünk a Tisza Rádióhoz – kezdett bele kalandos életébe Horváth Attila, akit Szegeden Athisként ismernek leginkább. Szegeden alig találkozhatunk a 20-as 30-as korosztály médiamunkásai között olyannal, aki ne kapcsolódott volna valahogy a Tisza Rádióhoz.
- Én 2000-ben kezdtem rádiózni a Tiszában, ami akkor még Sibalin Endre tulajdona volt, és a Szeged Plázában üzemelt. Én kizárólag a technikai részével foglalkoztam. Első alkalommal remegő kézzel fogtam meg az egeret és a zenelejátszót is alig mertem elindítani, mert "Úristen, most mindenki hallja, amit csinálok" – mesélte vidáman, ahogy visszaemlékezett a 15 évvel ezelőtti kezdetekre.
Mikrofon után kamera
Mivel sok minden érdekelte a vágást és zenélést kiegészítette a műsorvezetés is. Ugyan újságíróként végzett, a média technikai része mindig is jobban érdekelte. Az egykori Szeged tévénél tett kitérő után Révész Zsolt ajánlására egy zenekar egyből elvitték roadnak. - Látták hogy rádiózik, hangot is vesz fel, akkor fel tudja venni nekünk a koncerteket. Így kerültem bele ezekbe a hang- és fénytechnikusi körökbe.
Rocktöri nem csak Plesivel
Megbúvó hangtechnikusként egy buliban gyakorlatilag élőben rádióztak - Plesinek az volt a tulajdonsága – ami máig a Rocktöri sajátja -, hogy folyamatosan mesél a zenéről, a számokról, az együttesekről és azok környezetéről. Én pedig a zenéket rakom mögé. Szóval mi nagyon komoly szimbiózisban tudtunk együtt dolgozni. Ezt a mai napig így csináljuk. Épp a közelmúltban volt 10 éve, hogy elkezdte a Rocktörit tanítani az egyetemen, aminél én is ott voltam, és most, a pár hónapos kihagyás után épp a tízéves születésnapon kerültem újra vissza ebbe a történetbe.
Diákrádió után cirkusz
Munka nélkül 2009 őszén egy elég letargikus időszakot élt meg, amikor húgától jött az ötlet egy külföldi munkára. - Egyszer megkérdezte, hogy lenne-e kedvem egy EVS programmal (European Voluntary Service) kimenni Spanyolországba rádiózni. Nem tudok spanyolul, de persze volt kedvem. Egyből visszakérdezett, hogy de nem akarod átgondolni? Már átgondoltam. 2 héttel később már repültem is Spanyolországba, ahol 10 hónapot rádióztam. 4 hónap alatt annyira megtanultam spanyolul, hogy mondatokat tudjak formálni a 0-ról. Persze ehhez kellett, hogy egyetemi órákra is járjunk és jöjjön hozzánk magántanár is. Volt egy műsorunk, amit európai önkéntesekkel csináltunk.
5 hónap 165 város
Norvégiában 5 hónap alatt 165 városban voltunk. Úgy nézett ki egy nap, hogy reggel felépítettük a cirkuszt, az egy 4 óra volt, délben megebédeltünk, lefeküdtünk aludni, majd egy kétórás szabadidő után szétnéztünk a városban, majd megvolt a show, lebontottunk és mentünk a következő városba. Természetesen volt utazónap, amikor 600-700 kilométert mentünk két város között. Olyankor voltak olyan éjszakák, amikor kompállomáson aludtunk. Volt egy aggregátorunk, megálltunk a lakóautóval a parkolóban, rádugtuk és volt áram meg minden.
10 hónap után mégis visszajött, és mint mondja, ,akkor ütött be az a crack, amit előtte még sose érzett. -Ha nem vagy itthon egy huzamosabb ideig, akkor kitörölheted magad a köztudatból. És én hiába integettem, hogy helló, itthon vagyok, bár sokan örültek, szembesülnöm kellett azzal, hogy már nem számítanak rám úgy emberek, pedig 10 hónap nem egy hosszú idő.
Fél év ment el így, amikor jött az „életmentő" telefon. - Egy ismerősöm felhívott, hogy a párja hang-, fény technikusként dolgozik egy oslói cirkuszban, nem váltanám-e fel, mert ő most jön haza? Egyből mondtam, hogy dehogynem. De holnapután kellene indulni. Mondtam, hogy jó. Elmentem este megünnepelni, hogy van munkám, majd másnap elmentem anyukáméknak is elújságolni a hírt. - Az a párbeszéd elég emlékezetes volt, amikor mondtam neki, hogy anya, kaptam munkát. Hol? Norvégiában. És mikor mész? Holnap. Persze aznap este is megünnepeltük az utazást, reggel 7-kor értem haza, gyorsan összedobáltam a cuccaimat, így épphogy elértem a gépet Ferihegyen.
Ahogy a tévénél és a rádiónál, itt is mindenesként dolgoztak, de hivatalosan az elektromos hálózatért feleltek. 5 hónapot töltött Norvégiába majd Svájcba került. A oslói kontakt a svájci cirkuszba is keresett hang-, fény technikust. - Kitalálta hogy Oslóból egyből menjek Svájcba. Mondtam, hogy ilyen nincs, nekem haza kell jönnöm, itt elleszek 2 hétig, és majd utána majd kimegyek.
3 hónapig, a szezon végéig dolgozott Svájcban, majd el kellett döntenie, hogy Norvégiába vagy Svájcba megy. Utóbbiba szeretett volna inkább a közelség, a csapat és a változatosabb munka miatt.
Majdnem leégő cirkusz, 6 méteren beszélgetés a légtornásszal
- Érdekes volt reggel arra kelni, hogy kiléptem és az elefántok ott legeltek az ajtóban, és csak a himbálózó farkát láttam. Visszaléptem, becsuktam az ajtót, elgondolkodtam az életemen, hogy ez biztos az volt? Újra kinyitottam, és konstatáltam, hogy igen az. Furcsa volt minden egyes shownál, hogy amikor megnézem, hogy minden rendben van, akkor egy elefánt, egy teve vagy tigris néz vissza rám.
Atilla szerint a svájci munka ebből a szempontból keményebb volt, mert az a Baj van? Csináld meg magad szisztéma szerint működött. Itton mindennek van egy rendszere, és a probléma az alapján megoldódik, de ott nem lehet pánikolni, meg kell oldani egyből. Egy show alatt elfüstölt egy 125 amperes nagyfeszültségű kábel, szólt a sátormesternek, aki hívott 5 erős sofőrt, azok kigurították és kicserélték míg sötét volt a két szám között. - A közönség semmit nem vett észre az egészből, közben a fél cirkusz majdnem leégett. Persze az ember ezen túl sok balesetet lát a cirkuszban, nyílt törést, 4 méterről lezuhanó embert. Az én kisujjam és ott tört el, azóta kicsit rendellenesen áll – sorolja rezzenéstelenül a történeteket Attila. Szerencsénkre tovább nem részletezte.
Egy cirkuszban nem csak a közönség, hanem a dolgozók is jól szórakoznak. Attila egyik kedvenc emléke az, amikor az ausztrál rúdtáncossal „beszélgettek" show alatt 6 méter magasan. - Ramon egy ausztrál srác volt, aki gyakran gyalogolt fel egy ferdén kifeszített kötélen. 6 méter magasan meg ott volt egy fejgépes, és ott bukkant ki mellette. Akkor így arrébb kellett menni, ott átmászott és ment tovább. Ilyenkor mindig mondott egy-két szót. Amikor magyar ült fent, akkor mindig tőlem kérdezett ilyen hülye magyar szavakat, így amikor Ramon ment arra, folyamatosan magyarázott neki magyarul, hogy csúnya vagy, Micimackó, meg ilyenek. De én is ezt csináltam, amikor én voltam fent. Szegény meg ledöbbenve nézett, hogy Micsoda? Természetesen mindezt a show alatt.
„Ami jó, azt csináljuk, ami nem azt hagyjuk abba" avagy zászlóverés Szegeden
Amikor tavaly tavasszal végzett ezzel a munkával, egy negyed szezonra, szeptembertől decemberig felkerült Pestre a Madách Színházba világítósnak, januártól pedig az újra működő Rock Klubba és a vele együtt működő Rock Klub Undergorundba került, újra mindenesként. - Mindig is ilyen kipróbálós ember voltam, és ugyan leginkább technikusként dolgozom itt is, kicsit a műsorvezetésbe, kicsit a zenélésbe is belenyúlok. Természetesen hiányzott ez a közeg, de az is hiányzik, amit kint hagytam -vallja.
- A furcsa ebben az egészben inkább az az érzés, amikor szembesülsz azzal, hogy elfelejtenek, ha nem vagy valahol. Amikor hazajöttem, akkor eldöntöttem, hogy leszúrom a zászlót, itt maradok, és nem megyek többet sehová. Nem tartok ott, mint 10 éve, nem most vagyok a csúcson, de közelítek. Úgy érzem sok van még bennem -zárta Attila.
Rock Klub Underground: ahol a zenész felépítheti magát
Vadász János, a Szegedi Ifjúsági Egyesület (SIE) elnökének vezetésével indult a Városi Rock Klub égisze alatt működő Rock Klub Underground. - Nem rádió, hanem inkább hangzó anyag. Heti 2 órát szólunk szerdánként az interneten – mondta a stáb vezetője Molnár H. Boglárka. Boros Tamással – és sokszor Attilával együtt - külsős anyagokból két komoly rovatot vezetnek, a Visszapillantót és a Varrat a várost amit egy piercing- és tetováló stúdióval közösen készítenek. - A koncertek péntek-szombaton vannak, az abból készült anyagok a Visszapillantó tartalmát adják, amiket Balázs Árpád-Csaba hangtechnikusunkkal keddenként veszünk fel, és szerdán kerülnek ki az éterbe – mesélték a műsorvezetők. A műsor tartalmát a külsős anyagok mellet az interjúk és stúdióbeszélgetések adják. A régi ifjúsági rádiók hagyományát megtartva 16-17 éves külsősökkel dolgoznak, és a munkát ugyanolyan komolyan veszik, mint egy igazi rádiónál. Ezzel kapcsolatban Vadász János elmondta, már áprilisban szeretnének szintet lépni, és a felvett anyagok után élőben is megszólalnának. - A hosszútávú tervek között szerepel a 24 órában működő rádió. Ez nem teljes szerkesztett adást jelentene, hanem mondjuk éjféltől reggel 7-ig zenét, aztán délután 5-ig élő adást, utána a műsorok ismétlését majd megint zenét – mondta a szakember. - Ennél tovább mennénk majd, amikor kamerával lehetne minket látni is adás közben, Smart TV jellegűen – tette hozzá Bogi. - A szűk keretek miatt a fellépők kapnak most teret az adásban, de a bővítés után a kitörni vágyó fiataloknak is helyet tudunk majd biztosítani az adásfolyamban – mondta Vadász János. Műsorvezetői kiegészítették, akik sokat próbálnak itt, azok fellépési lehetőséget is kapnak, aztán ők is behívták őket a műsorba, hogy mutassák meg magukat.
Vadász János, a Szegedi Ifjúsági Egyesület (SIE) elnökének vezetésével indult a Városi Rock Klub égisze alatt működő Rock Klub Underground. - Nem rádió, hanem inkább hangzó anyag. Heti 2 órát szólunk szerdánként az interneten – mondta a stáb vezetője Molnár H. Boglárka. Boros Tamással – és sokszor Attilával együtt - külsős anyagokból két komoly rovatot vezetnek, a Visszapillantót és a Varrat a várost amit egy piercing- és tetováló stúdióval közösen készítenek. - A koncertek péntek-szombaton vannak, az abból készült anyagok a Visszapillantó tartalmát adják, amiket Balázs Árpád-Csaba hangtechnikusunkkal keddenként veszünk fel, és szerdán kerülnek ki az éterbe – mesélték a műsorvezetők. A műsor tartalmát a külsős anyagok mellet az interjúk és stúdióbeszélgetések adják. A régi ifjúsági rádiók hagyományát megtartva 16-17 éves külsősökkel dolgoznak, és a munkát ugyanolyan komolyan veszik, mint egy igazi rádiónál. Ezzel kapcsolatban Vadász János elmondta, már áprilisban szeretnének szintet lépni, és a felvett anyagok után élőben is megszólalnának. - A hosszútávú tervek között szerepel a 24 órában működő rádió. Ez nem teljes szerkesztett adást jelentene, hanem mondjuk éjféltől reggel 7-ig zenét, aztán délután 5-ig élő adást, utána a műsorok ismétlését majd megint zenét – mondta a szakember. - Ennél tovább mennénk majd, amikor kamerával lehetne minket látni is adás közben, Smart TV jellegűen – tette hozzá Bogi. - A szűk keretek miatt a fellépők kapnak most teret az adásban, de a bővítés után a kitörni vágyó fiataloknak is helyet tudunk majd biztosítani az adásfolyamban – mondta Vadász János. Műsorvezetői kiegészítették, akik sokat próbálnak itt, azok fellépési lehetőséget is kapnak, aztán ők is behívták őket a műsorba, hogy mutassák meg magukat.
35 éve a köztudatban
A közelmúltban két, egymáshoz kapcsolódó jeles napot ünnepeltek: 20 éve készült el a 15 éves a Rock Klub című Révész Zsolt film, és 35 éve alakult meg a Rock Klub. - Készül egy dokumentumfilm a dokumentumfilmről, amelyben párhuzamot állítok 20 év távlatából, azokkal az emberekkel, akik akkor abban a filmben szerepeltek – mondta a film rendezője, Molnár H. Boglárka.
Régi-új közösségi tér
Boros Tamás elmondta, újfajta közösségi tér lehet majd a klub, hiszen évekig meghatározó volt Szeged életében. - Régebben volt 3-4 releváns szórakozóhely, ahova elmehettek az emberek, ma ennél ugye jóval több van. A Rock Klub 5-6 éves zárva tartása nyomott hagyott. Az egyik fellépő jegyezte meg, hogy ez az a hely, ahol elkezdheti egy fiatal a zenét. A fellépési lehetőséget biztosító helyek a biztosra szeretnek menni, arra, aki tényleg bevételt hoz. Itt viszont elkezdhetik magukat felépíteni, akár zeneileg, akár technikailag. A cél mindig is ez volt.
Ezek is érdekelhetik
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Feliratkozom a hírlevélre