A locsolkodás soha nem megy ki a divatból

A 7 éves Péter locsolóverse
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!

– Mész locsolkodni?

Máté (3 éves): – Nem tudom, hogy kell locsolkodni. Elfelejtettem.
– Mész locsolkodni?

Peti (4 éves): – Én még régen voltam locsolkodni. Nem emlékszem rá, hogy kell. Kanállal? Ja, nem, nem... vödrel..., vödörrel! Anyukámmal megyek locsolkodni. Kingát locsolom meg.

– Várod már a locsolókat?

Sárika (4 éves): – Nem tudom, mikor locsolnak meg engem, apa biztos nem, mert ő fiú.

Nap, virág, nyúl, lepke. Ahogy egy Kipp-Kopp óvodás látja a húsvétot.
Fülig lisztesen

A tápéi Kipp-Kopp Napköziotthonos Magánóvoda apróságai mondták ezeket, amikor a húsvétról és a locsolkodásról kérdeztük őket.
A Freinet-pedagógiát alkalmazó óvodában gőzerővel készültek az elmúlt héten a húsvétra. Már csak azért is, mert ezen a héten szünet van az oviban.
A francia tanító pedagógiájának lényege a szabad önkifejezés, a közösségi élet és a természetközeliség. Az óvoda vezetője, [namelink name="Szalai Lászlóné Ancika"] elmondta, nagytakarítással kezdték a hetet, amelyben természetesen a gyerekek is részt vettek. Utána díszeket és nyuszifészket készítettek közösen, majd tojást festettek, rajzoltak, sonkát főztek, és sós, túrós tésztát gyúrtak, amiből apró nyuszikat formáztak, amiket kisütöttek.
Ekkor jártunk a Kipp-Kopp óvodában. A nagyoknak még az orruk is lisztes lett a tésztagyúrásnál. A nagyasztalnál mindenki kis gombóccá formázta a tésztáját, még a két és fél éves Dórika is, csak Máté sodort kígyót.

– Előbb megkérdezem, hogy szabad-e locsolkodni. Ha azt mondják, hogy igen, akkor mondok egy verset, és csak utána locsolok a kölnivel – mondta a 7 éves Péter, aki az édesapjával szokott elmenni a mamájához és Adrihoz. Péter öt verset is tud, amiből gyorsan elmondott egyet (lásd keretes írásunkat).

Ők már megfestették a tojásokat. A tápéi Kipp-Kopp óvodában gőzerővel készültek az elmúlt héten a húsvétra. Fotó: Frank Yvette
Lillát is, Bettit is

A 4 éves Benett még soha nem volt locsolkodni, de most már nagyon szeretne. Amikor arra kértem a nagyfiúkat, adjanak neki tanácsot, hogy mire figyeljen a locsolkodáskor, azt mondták Beninek, soha ne legyen szégyenlős.
– Én általában apával szoktam menni locsolkodni, és általában szoktam csokit kapni – mondta a 6 éves Zalán. Közben Máténak eszébe jutott, kit locsol meg.

– Lillát is, Bettit is, a többit elfelejtettem – mondta Máté, és tovább sodorta a kígyóját.

Versek – puskából
– Bizony, minden évben megyünk locsolkodni apukámmal és két öcsémmel. Húsvéthétfőn mindannyian kiöltözünk, belőjük a sérót, a versek puskáival és kölnivel felszerelkezve kocsiba ülünk, és körbejárjuk a várost – mondta a 17 éves [namelink name="Bakacsi Benjámin"]. A ságváris gimnazista kölnit általában nem fúj a lányokra, mert édesanyjától tudja, egy idő után megfájdul a fejük az erős illatoktól.

– Eddig nem voltam elég idős ahhoz, hogy egy kupica itókát is elfogadjak, de ha lehet, idén ezzel bővíteném a hagyományok körét – reménykedett Benjámin.

– Unokatesóimmal megyünk öten. Azért szeretem a locsolkodást, mert találkozok olyan rokonokkal, akiket egyébként ritkán látok. Természetesen kapunk egy rakás csokit meg némi zsebpénzt – mondta [namelink name="Csonka Zoltán"], aki szintén tizedikes a Ságváriban.

Borsik Viktoréknál a férfiak minden évben felkerekednek, autóba ülnek, és meglátogatják az összes hölgyrokont és -ismerőst. – Ez olyan családi hagyomány, amit úgy érzem, férfi létemre kötelességem ápolni. A locsolkodás egy figyelmes gesztus. Legalább annyira fontos, mint a nőnapi köszöntés. Kimondottan szeretem, hogy így tudok örömet szerezni másoknak – mondta a szintén tizedikes fiú.

– Már egész kicsiként vitt apukám locsolkodni. A családban is komoly hagyománya van. Előfordult, hogy három generáció locsolkodott egyszerre – mesélte [namelink name="Dorn Balázs"]. Számára a húsvét ugyanolyan fontos ünnep, mint a karácsony. – Pár éve még apával és az öcsémmel mentünk locsolkodni, de tavaly óta az osztálytársaimmal járom a várost húsvéthétfőn. Idén is így tervezem – mondta Balázs.

Úristen! Egy nyúl lóháton!
Kék erdőben jártam,
zöld ibolyát láttam,
holnap megyek szemészetre.

Én verset nem tudok,
azt mondjanak a kicsik.
Én csak azért jöttem,
hogy igyak egy kicsit.

Árok partján döglött ló,
Én vagyok a locsoló!

Megyek az úton,
Szembejön egy nyúl lóháton.
Úristen! Egy nyúl lóháton!
Szabad-e locsolni?
Piros kalap, fehér nyuszi,
Hol a borom édes cuki,
Meghúzom az üveget,
Meglocsolom kegyedet!

A házi kalács az igazi

A sonka és a tojás mellett a húsvét harmadik legfontosabb kelléke a kalács. A hipermarketekben egy félkilós darabot akár már 250 forintért is meg lehet vásárolni. Mármint azoknak, akiknek nincs ellenvetésük a tartósítószerrel, adalékanyagokkal tömött pékáru ellen. Aki viszont inkább otthon sütne kalácsot, íme egy recept Kübekházáról. A legolcsóbb bolti kalács felének árából kihozható, és garantáltan finom.

Hozzávalók:
1 kilogramm liszt, 1 csomag élesztő, 1 teáskanál só, ízlés szerint cukor (ha semleges ízűt szeretnénk, 2 evőkanál, ha édeset, 4), 1 evőkanál olvasztott vaj, 3 deciliter langyos tej, 1 tojás a kenéshez.
Az élesztőt egy kevés cukorral összetörjük, majd hozzákeverjük a liszthez és az olvasztott vajhoz, ízesítjük sóval és cukorral. Annyi tejjel dolgozzuk össze, hogy egy picit keményebb tésztát kapjunk. Fél órát meleg helyen pihentetjük. Pihentetés után a tésztát három részre osztjuk, kígyókat sodrunk belőle, és összefonjuk. Tepsibe helyezzük a kalácsokat, felvert tojással megkenjük, és további fél órán át kelesztjük. Amikor duplájára nő, mehet a sütőbe, 150 fokon 30-35 perc alatt aranybarnára sütjük.

Készül a kalácstészta. Munkában az óvodások. Fotó: Frank Yvette

Sonka mellé főtt füstölt kolbász
Sok helyen, főleg a Dunántúlon a sonka mellé füstölt kolbászt is főznek, ami szintén nagyon finom húsvéti eledel. A sonka után tesszük a főzőlébe, általában 15-20 percig főzzük, mehet együtt a tojásokkal.

Sonka: olcsót vagy minőségit?

Már halomban áll a sonka a henteseknél. Fotó: Frank Yvette
Hálós vagy paraszt? Lapocka vagy comb? Milyen legyen a sonka húsvétkor? A kérdésre egyszerű a válasz, ha tudjuk, olcsót vagy minőségit szeretnénk.
Ideje beszerezni a húsvét egyik legfontosabb kellékét, a sonkát. A henteseknél már halomban állnak a sonkák – csak választani kell. De mégis milyet? Szakértőt kérdeztünk arról, melyik terméktől mire számíthatunk.
A csomagolt, kötözött sonkák kilóját már ezer forint alatt is meg lehet kapni a hipermarketekben, míg a házinak mondott, hatalmas csontokon lógó sonkákért akár háromezret is elkérhetnek. Kérdés persze, hogy az olcsó valóban olcsó-e.

– A gyorspácban érlelt sonkák 3 napig állnak sós kádban. Ezalatt súlyuk 30 százalékát növelik meg azzal, hogy felvizesednek. Vagyis aki ezeket veszi, egyharmad részben sós vízért fizet – mondta [namelink name="Tóth Gyula"] hentes, boltvezető.

Már halomban áll a sonka a henteseknél. Fotó: Frank Yvette
– A pácolás után felfújják, hogy jól mutassanak, 4 óra intenzív füstnek teszik ki, és aromával ízesítik. Kétségtelenül költséghatékonyabb technológia, mint a hagyományos, viszont így egy hét alatt megromlik. Ezzel szemben a hagyományos sonka 5 hétig áll sóban, majd 2 héten keresztül, 3-5 alkalommal bükkfüstbe teszik. Így marad hosszú ideig fogyasztható. Ennek azonban ára van: a hús súlyának 30 százalékát elveszíti közben.
Tóth Gyula hozzátette, a paraszti világban a novemberben–decemberben levágott disznó sonkája került húsvétkor az asztalra. A 2 hónapos éréstől lesz ugyanis igazán finom a sonka, az ilyet úgy lehet felismerni, hogy vágáskor gyöngyház árnyalatú a hús. – Ilyet azonban már nagyon ritkán találni – mondta a hentes.

A sonka lehet hálós vagy paraszt, illetve készülhet lapockából vagy combból. Tóth Gyula szerint ízlés dolga, hogy ezek közül ki mit választ. Az igazi döntés az, hogy megfizetjük-e a minőséget.

Aradi Ágnes temperával festi a tojást. Fotó: Kuklis István
– A klasszikus módszer, amikor viasszal megrajzolják a mintát, belemártják a tojást a festékbe, majd letörlik a viaszt. Apuci borotvahabjából is lehet elkérni egy keveset. Tálba kifújva, ételfestéket kell a habra csorgatni. A tojást ebben kell megforgatni, a felesleges habot pedig papírral letörölni. Szép, márványozott felületet kap a tojás – magyarázta a szakember.

Aradi Ágnes hagyományos festőlevekkel is dolgozik, a diólevél barnás, a cékla piros, a vöröshagyma héja kiáztatva pedig okkersárga színt ad.
Egy másik módszer a maratás, először egyszínűre festik a tojást, majd tűvel vagy tapétavágóval utólag karcolják fel a mintát. A tojás alsó, természetes színe adja a mintát.