Becsületbeli ügy volt a polgármesterjelöltség

 Névjegy

[namelink name="Balogh Elemér"] Zalaegerszegen született 1958. december 5-én. Jogi diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte 1983-ban. Az intézményben maradt tanársegédként, ahol azóta is dolgozik, jelenleg az Európai Jogtörténeti Tanszék alapító vezetője. 1989-től három évig a freiburgi egyetemen tanult, ott avatták doktorrá. 2002-ben nevezte ki egyetemi tanárrá Mádl Ferenc köztársasági elnök. 2005 és 2014 között alkotmánybíró. Kedvenc ételei: a szaftos, erős fogásokat szereti, mint a pacal, köröm- és csülökpörkölt, csülkös pacal és a szegedi halászlé, amiket bográcsban meg is főz. Italok közül a szilvapálinkát részesíti előnyben, valamint a villányi, szekszárdi testes vörösborokat, a Balaton-felvidéki fehéreket, illetve a könnyű alföldi borokat kedveli. Kedvenc filmjei gyerekei miatt a Dargay Attila-féle hagyományos rajzfilmek és legfőképpen a Macskafogó, a nagyobbakkal akcióvígjátékokat néz szívesen. Kedvenc elfoglaltsága: napvégi kávézás a feleségével, közös kertészkedés és hobbiasztalosság, több bútor került már ki a kezei közül.

– Kitől és hogyan tudta meg, hogy díszpolgár lesz?

– Polgármester úr a városházán közölte, megérett az idő arra, hogy díszpolgár legyek. Mondtam, hogy szerintem még nem, de nem nyitott róla vitát. Annyit kérdezett, hogy elfogadom-e, hát persze hogy elfogadtam. Óriási megtiszteltetés, hamarosan a közgyűlés is egyhangúlag az ügy mögé állt, így felhőtlen az örömöm.

– Nem volt furcsa azután, hogy a 2002-es polgármester-választáskor riválisa volt Botka Lászlónak?

– Ellenfelek voltunk a helyi politikai porondon, de ismertem már korábbról, hiszen tanítottam is a jogi karon. A nagyon sok tapasztalatot hozó politikai küzdelem jó emlék, nagyon korrekt és tisztességes volt.

– Dunántúli születésű. Hogy került mégis Szegedre?

– Jogot szerettem volna hallgatni, mert édesapám, idősebbik nővérem és sógorom is jogász. Az egyik nővérem Pécsett, a másik Szegeden tanult, és nagyon eltérően számoltak be a két városról. Pécset nem „reklámozta" a testvérem, a másik viszont egekig magasztalta Szegedet az egyetemével.

Az egyetemi élet veleje

– Ismerősei szerint az, hogy Both Ödön-tanítvány volt, mindent elárul. Mit értsünk ezen?

– Both Ödön székely származásúként személyében is megtestesítette az erdélyi hátterű, Szegedre költözött egyetemet. Az erdélyi kultúra és történelem valahogy nagyon mélyen megérintett engem, hiszen történész vagyok. Jóllehet személyes kötődésem nem volt mindaddig, amíg nem onnan választottam feleséget. Visszatérve a mesteremre: igényes, gondos pedagógust ismertem meg benne, de talán a legfontosabb, hogy a tudományos kutatást tekintette az egyetemi élet velejének. Ezt a kutatói pályát jártam be a jogi karon a szükséges grádicsokon keresztül.

– Gyakorlati érzéke ellenére elméleti ember maradt – mondják Önről. Hogy jött a Pólay Alapítvány? És a Dialógus folyóirat?

A tudományos kutatás és a vallás meghatározó elem Balogh Elemér életében.
– 1996-ban már látszott, hogy az állami finanszírozású egyetem mellett elférne egy szabadabb, rugalmasabb pénzgazdálkodást folytató intézmény, amely hallgatókat, fiatal oktatókat segít ösztöndíjakkal, és tudományos könyvsorozatokat ad ki. Alapötlete az enyém volt, azóta is jól működik. A Dialógust meg azért gondoltam ki, mert nyugati egyetemeken láttam, hogy óriási szükség van az alma mater kapcsolattartására végzett hallgatóival. Ezt szolgálja a Dialógus, immár több ezer példányban.

Kilenc gyermekkel, vallásosan

– Köztudott, hogy mélyen vallásos, és 9 gyereket nevelnek a feleségével. Beszéljen róluk is, a hátteréről!

– Nagy örömmel. Édesanyám és keresztanyám születésemtől kezdve naponta imádkoztak jó házastársért, és kiimádkozták a világ számomra legalkalmasabb lányát, Hartwig Ágit. És valóban, a mai napig szerelmi házasságban élő, boldog ember vagyok, bár szoktuk mondani, hogy akármilyen jól összepasszol két ember, azért a kapcsolaton folyamatosan dolgozni kell. Én ezt apró figyelmességek képében jelenítem meg, és bár ez nem érdem, engem az kapcsol ki, ha otthon lehetek. Egy kivétel van ezalól, a péntek esti foci a barátaimmal, utána beszélgetés és sörözés. A feleségemmel amúgy a Gyulay Endre püspök vezette kis közösségben ismerkedtünk meg egyetem alatt a jezsuitáknál; ő orvostanhallgató volt, utána össze is házasodtunk. Háromgyerekes „minimumprogramban" gondolkoztunk, aztán mindig eggyel több született, és egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy 9 gyerekünk van. Már csak a két legkisebb lakik otthon, és a szegedi egyetemista fiunk. Orvosnak vagy jogásznak egy sem készül közülük. Van már unokánk is, a legidősebb lányunktól, Emesétől.

Megérintette a politika

– A politika hogyan szippantotta be?

– Olyan nagyon hál’ istennek nem szippantott be, de megérintett. Édesapámnak, aki nekem abszolút példakép, az volt az egyik útravalója számomra az életben, hogy amennyire csak lehet, tartsak távolságot a politikától. Hívtak, de nem léptem be az MSZMP-be, a rendszerváltás körüli éveket Németországban töltöttem, utána „ezerrel" az egyetem kötött le. A már említett 2002-es esztendőben a Professzorok Batthyány Köre (amelynek újdonsült tagja voltam) keresett meg azzal, hogy egy civilt kellene a városi politika élére állítani. Kicsit tűnődtem, a családomat is megkérdeztem, és azt mondtam, vágjunk bele. Becsületbeli ügynek éreztem, nem tagadom, és a helyi Fidesz és KDNP is mögém állt. Ez nagy önbizalmat adott. Akkor kerültem be pár hónapra töményen a helyi politikába. Kicsit az országos szele is megérintett, mert közös kampányrendezvényt tartottam például Orbán Viktorral a Klauzál téren – felejthetetlen emlék… Sokkal több kapcsolatom nem volt vele, de életre szóló élmény marad, amint 15 ezer emberhez beszéltünk. Nem nyertem, hát visszaléptem az egyetemre, de a város jogi bizottságában részt vettem az alkotmánybírói megválasztásomig.

Alkotmánybírónak választották

– Politikai tevékenysége miatt jelölték alkotmánybírónak?

– A parlament kétharmados többsége kell a megválasztáshoz, és feltehetőleg a polgármesteri kampányom hozta ismertségem is kellett ahhoz, hogy a jelölőknek eszébe jussak. Konszenzussal választottak meg, amihez pedig hozzájárulhatott az a kép, ami a polgármesterben élt rólam, hiszen ő akkor is az MSZP „erős emberének" számított. A feladatot újabb becsületbeli ügynek éreztem. Egy percig nem merült fel komolyan a Budapestre költözés lehetősége, inkább pendliztem Szeged és Budapest közt, a családom meg ismét csodálatosan helytállt. Igaz, a feleségem irigyelt is, mert az ott tanuló gyerekeinkkel én találkoztam többször.

˝Részlet˝ Balogh Elemér nagy családjából. Fotók: Schmidt Andrea
– Ismerősei úgy fogalmaztak arról a 9 évről: „Elegánsan, emberként jött ki belőle, deklarálva, hogy lehet másképp is azon az oldalon, azzal az oldallal." „Ambiciózus, jó adag humorral megáldva. Nem tudta kihagyni a kinevezést, de valószínűleg nem bánja, hogy már lejárt a mandátuma."

– Nagyon magamra ismerek. Kommentáljam? Kezdettől lelkiismereti kérdést csináltam abból, hogy csak a szakmai énemet hagyjam szóhoz jutni. Néha azért előfordultak birkózások a szakmai és a tisztán emberi lelkiismeretem között. Szerencsére az emberi lelkiismeretem magjával soha nem kerültem kibékíthetetlen konfliktusba. Határesetek olyan ügyeknél adódtak, ahol a lényeg nem is jogi, hanem emberi, mint az eutanázia kérdésében. Ha valamivel nem értettem egyet, mivel tartózkodni nem lehet, nem szavaztam meg, hanem különvéleményt írtam.

– Belülről érezte, hogy súlytalanná válik az Alkotmánybíróság?

– Egyfelől átrajzolódott a hatásköre, mert szűkült a normakontroll, hiszen szűkült az indítványozói kör. Másfelől szélesedett a feladatköre, mert bevezette a törvény a bírói ítéletek feletti kontroll lehetőségét. Ebbe az irányba tolódott át az AB tevékenysége talán jobban is, mint kellene.

– Politikai nyomást érzékelt?

– Direkt nem. Engem soha senki nem hívott fel telefonon, vagy nem hívott cukrászdába beszélgetni. Indirekten hallottuk és láttuk a sajtóban, mi történik a politikában, és nem hagytak érintetlenül az AB épülete előtti tüntetések sem, de ez a konkrét ügyek szakmai megítélésén nem változtatott.

Van két focicsapata

– Szereti a focit?

– Igen, két focicsapatom is van. A szegedi tisztán baráti közösség; az „Apafoci" csapatába azok járnak, akiknek a gyerekei a Karolinában vagy a piaristáknál tanulnak. Mindenkinek minden poszton teljesítenie kell, de inkább támadó felfogású játékos vagyok. Ennek nyomát sínyli most a térdem. Másik csapatom az alkotmánybírósági keddenként. Az AB 25. születésnapjára tavaly Paczolay Péter elnök úrnak javasoltam, szervezzük meg a világ első nemzetközi alkotmánybírósági futballtornáját Közép-Európában. Hadd ne fényezzem magunkat, megnyertük a vándorkupát, az osztrákokat nyomtuk le a döntőben 2–0-ra. Folytatása következik.