Szembesítés a baksi pusztán

 Ez történt

Ali Alaboodi, a családja és cége az 1990-es évek elejétől vásárolt földeket Bakson: a mintegy 500 hektáros területen legeltetéses állattartással foglalkoztak. A Kiskunsági Nemzeti Park 2012 végén indított kisajátítási eljárást, védett természetvédelmi terület védettségi szintjének helyreállítása címen 130 hektárt kért vissza. 2014-ben a Csongrád Megyei Kormányhivatal határozattal tett pontot az ügy végére, a területet kisajátították, kártérítésként 146 millió forintot fizettek. A történet a bíróságon folytatódott, április 22-én első fokon Alinak adtak igazat: a kisajátításra nem volt jogalap, a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995-ös törvény szerint ugyanis lehetnek kivételek, például már nem indokolt védeni a területet. A nemzeti park fellebbez.

– Hogy nekem mit kell kötelezően betartanom a védett területen, azt 3 oldalon sorolja a Kiskunsági Nemzeti Park. Ugyanakkor a mintegy 500 hektáros birtokomból kisajátított 130 hektáron 3 éve semmit sem csinálnak, nem legeltetnek, és nem végezték el a tisztító kaszálást sem. A vadlibák az eltelt 22 évben 135 millió, csak idén 9 millió forint kárt okoztak: ezt a park nem térítette meg. Mivel a madarak miatt nem terem semmi, területalapú támogatást se kapok – mondta a magyar–kuvaiti kettős állampolgárságú [namelink name="Ali Alaboodi"], aki magánszemélyként és kft.-je révén gazdálkodik a 90-es évek eleje óta a baksi pusztán. Hozzátette: védett területen 500 más gazdaság is van, ám azokat a területeket sosem akarta kisajátítani az állam.

Ali Alaboodival azért találkoztunk újra, mert meghívta Margóczi Katalin egyetemi docenst, az SZTE Ökológiai Tanszékének oktatóját, hogy megmutassa: hogyan viseli gondját ő a területnek, és mit tesz a szomszédban az állam. Terepjáróval néztünk szét a baksi pusztában, meghallgattuk a gazdálkodó és a természetvédő vitáját. Elkísért bennünket [namelink name="Mihók Barbara"], az AKUT Egyesület képviselője is. A nemzeti park nevében is [namelink name="Margóczi Katalin"] kelt a puszta védelmére. Szerinte a nemzeti parkosok csak nagyon szigorú protokoll mentén nyilatkozhatnak újságírónak, így problémás a helyzet megismerése és a valódi párbeszéd.

– Térképen jól látszik, hogy a kérdéses földterület a baksi puszta szerves része. Alapvető közösségi érdek, hogy ennek megmaradjon a természetvédelmi prioritása, feltételezhetően a park ezért választotta ki az elsők között kisajátításra – állította Margóczi Katalin.

Ali Alaboodi a terepen magyarázza Margóczi Katalinnak, hogyan viseli gondját ő a területnek, és mit tesz a szomszédban az állam. Fotó: Schmidt Andrea

– Nem tudjuk, hogy a területet hogyan vagy miért nem kezelik. Lehet jogi akadálya is a kezelésnek: az állami tulajdonba vétel például évekig tart. Az egyik területen, amit megnéztünk, és Ali szerint elhanyagolt, azt láttam, mintha lett volna legeltetés, a galagonyabokrok se 3 év alatt nőhettek meg.

Margóczi szerint a nemzeti park eszközrendszere korlátozott, sok esetben olyanért is okolják, ami nem rajtuk múlik, szakmai meggyőződésük ellen van. Frusztrációt okoz nekik, hogy túl merev, olykor hibás jogszabályokat kell betartatniuk. A többször szóba került vadlúdkártétel miatti kompenzációra van ugyan jogi lehetőség, de az nem derült ki, miért nem működik Ali esetében.

Mihók Barbara azt mondta: Alaboodi úr egy védett területre tett szert a 90-es években, tisztában kellett volna lennie azzal, hogy itt a természetvédelmi szempontok az elsődlegesek, így konfliktusos helyzetek sora várható, ha ezt a területet műveli. – A nemzeti park „rossz kezelését" nem látom bizonyítottnak a terepen tapasztaltak alapján – tette hozzá.

– Amikor elkezdődött a kisajátítás, javasoltam a Kiskunsági Nemzeti Parknak, hogy a 130 hektár legelő helyett csereként biztosítsanak 130 hektárnyi szántót. Bakson 2500 hektár állami kézben lévő szántó van jelenleg, de ez az ajánlat nem volt számukra megfelelő – sorolta érveit a baksi gazdálkodó.

– Nem zárkóztam volna el a kisajátítás elől, ha a föld jelenlegi értékét elismerik, és ilyen mértékében kártalanítanak. Bakson most egy hektár 2 millió forintba kerül piaci áron. Ha a bíróság úgy dönt, hogy a kisajátítás jogos, akkor az okozott károkkal együtt több mint 700 millió forintot kellene kapnom. Ha visszaadják a kisajátított területet, akkor is kártalanítaniuk kell: mostanra a terület 60 százalékát nád és idegen bokrok borítják.