Több céget kaptak rajta fekete foglalkoztatáson

A hazai feketegazdaság arányát csak becsülni lehet a GDP-n belül. A legtöbb elemző 20-22 százalékra teszi, ennek körülbelül a felét a feketén foglalkoztatás adja. Horvátországban és Romániában 28,1 százalékos, Szlovéniában 23,1, Szlovákiában 15 százalék. Ausztriában mindössze 7,5 százalék az arány.

– Ilyen szófukar embereket én még nem láttam: nem beszéltek, nem kértek kávét, az ásványvizet hozták magukkal. Reggelente a vállalkozó kocsijával érkeztek, feljöttek a lakásba, megkapták a feladatot, majd némán dolgoztak. A főnök kétóránként megjelent, terepszemlét tartott, megnézte, kell-e hoznia valamilyen anyagot. Az utcán is alaposan körülnézett, hiszen a sittes konténer lakásfelújításról árulkodott. Biztos voltam benne, hogy a munkásokat feketén dolgoztatja – mesélte János, mire jött rá, amikor felújította a lakását.

Magyarországon a legtöbben az építőiparban dolgozhatnak bejelentés nélkül, arányuk elérheti a 34 százalékot a hatósági ügyek adatai alapján készült becslés szerint. A második legszennyezettebb terület 14 százalékkal a személy- és vagyonvédelem. A kereskedelemben 11, a vendéglátásban 10, a mezőgazdaságban 7 százalékos lehet a feketemunka.

– Az építőipar harmincnégy százalékát irreálisnak tartom, biztos vagyok benne, hogy fals adatokon alapul – mondta Nemesi Pál, a Ferroép Zrt. vezérigazgatója, s megindokolta álláspontját. – A pályázati forrásokból megvalósuló beruházásokon vagy az önkormányzati, állami munkákon csak legálisan lehet foglalkoztatni embereket. Mivel a kontroll folyamatos, senki se kockáztat. A bírságok szigorúak, a további munkákból pedig ki is zárják a csaló vállalkozókat. A magánberuházásoknál azonban nem tartom kizártnak, hogy feketén is dolgoznak emberek.

Mit állít a feketelista.hu internetes portál, amely adószámok alapján köt cégekhez törvénysértéseket? A munkaügyi ellenőrök 2012 és 2014 között 70 százalékkal több céget bírságoltak meg azért, mert nem jelentették be a dolgozóikat. A munkaügyi hatóság duplaannyi, mintegy kétezer határozatot adott ki. [namelink name="Iklódi András"], a feketelista.hu főszerkesztője szerint a kép idén sem változott: az első 6 hónapban 580 ezer gazdasági vállalkozás közel 10 ezer munkáltatóját és 44 ezer dolgozóját ellenőrizték. A dolgozók 10,4 százalékát foglalkoztathatták munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül.

Mivel az ellenőrök „utaznak" bizonyos tevékenységekre, könnyebben találnak feketemunkásokat. Hangsúlyozni kell tehát, hogy csak az ellenőrzött cégeknél dolgozók 10,4 százalékának nem volt munkaszerződése, vagy nem jelentették be őket az egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az ország közel 4 millió foglalkoztatottját alapul véve túlzás lenne azt állítani, hogy 10 százalék, 400 ezer ember feketén dolgozna.

A feketelista.hu a NAV listája alapján összeállította az ország megyéinek, illetve nagyobb városainak feketemunkával fertőzött statisztikáját, amely a többszörös jogsértők nevét tartalmazza. A gazdaságilag gyengébb megyék a legfertőzöttebbek: Borsod-Abaúj-Zemplénből 115, Bács-Kiskunból 96, Hajdú-Biharból 86, Csongrádból 81, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből pedig 80 cég neve szerepel a listán. Budapest után a legtöbb feketén foglalkoztató Miskolcról (53), Debrecenből (48) és Szegedről (40) került a listára.