Éheznek és pazarolnak a magyarok

A 10 éve alakult Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2014-ben 220 szervezeten keresztül mintegy 300 ezer embernek juttatott el ingyenesen 1413 tonna élelmiszer-adományt Magyarországon, összesen közel 1,4 milliárd forint értékben. Azt írják, az adományok között szívesen fogadják a rászorulók többek között a lejárat előtt álló élelmiszereket, a szállítás során vagy egyéb okból megsérült árukat is.

– Megpróbálunk mindent megadni az egyéves kisfiunknak, Márknak. Ez azzal jár, hogy nekünk jóval kevesebb jut – mondta a Zákányszéken élő Horváth Zoltánné Marika a takarékosan fűtött nagyszobában. – A bevásárlás úgy néz ki, hogy legtöbbször csak az alapvető élelmiszereket vesszük meg. Luxusnak számít a felvágott – mondta a fiatalasszony.

Horváthék hetente egyszer esznek húst

A család hétvégi menüje sem a szokásos húsleves–sült hús kombó. Legtöbbször krumpli és tészta kerül az asztalra. – A galuskaleves sem ismeretlen. A férjem Szegeden dolgozik. Egy örökölt adósság miatt kevés pénzünk marad – tette hozzá a fiatalasszony.

Horváthék ezért úgy is éheznek, hogy van mit enniük. A szakirodalom relatív éhezésnek nevezi azt az állapotot, amikor a családok nem tudnak megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert vásárolni, vagyis van mit enni, csak az nem elég változatos és tápláló. A hűtőjükben tej, tojás, Márk bébiétele és a vacsorának szánt hús nélküli bableves van.

– Hetente egy alkalommal főzünk húst, így spórolunk. Ha kapunk gyümölcsöt, akkor könnyebb a babának, ha nem, akkor próbálunk venni. Legutóbb egy 60 kilós malaccal leptek meg a szomszédok – mondta Marika. Keserűen jegyezte meg, a szegénységük miatt több konfliktusuk is volt a gyermekvédelemmel, akik nem akarták elhinni, hogy a szülők saját szükségleteiket háttérbe szorítva mindent megtesznek a gyermekükért.

Nincs hivatalos statisztika az éhezésről

A zákányszéki család helyzete nem egyedülálló. A szakemberek csak megbecsülni tudják, mennyien éheznek Magyarországon, mivel már évek óta nem készül hivatalos statisztika a szegénységről és éhezésről. Egy 2014-es Gallup-felmérés szerint 2007 óta mintegy 6 százalékkal nőtt azon családok száma, amelyek egy évben legalább egyszer képtelenek biztosítani 15 éven aluli gyermekük vagy gyermekeik számára a megfelelő napi táplálékot.

Megy a maradék főtt étel az egyik vendéglőben a moslékos vödörbe. A kidobott élelmiszerek között sok olyan van, amit még meg lehetne enni. Fotó: Segesvári Csaba

2007-től 2013-ig drámai mértékben, 32 százalékkal növekedett a megfelelő táplálékot előteremteni képtelen gyermekes családok aránya. Ilyen elképesztő romlás sehol máshol nem fordult elő a vizsgált országokban. Becslések szerint 350 ezer gyermek éhezik Magyarországon. Ennyien szorulnak rá az ingyenes napközis étkeztetésre.

Az ingyenes étkezéssel nemcsak az a probléma, hogy sokak szerint sótlan az étel, hanem az is, hogy a gyermekek leginkább csak azt a kosztot eszik meg az iskolai menzán, amit otthon kapnak. Vagyis a tányérról jól fogy a főtt krumpli és az üres tészta, de ott marad a rántott máj vagy a karfiol.

– A második világháborúban 10 éves voltam, de akkor nem éheztünk. Mást volt a helyzet békeidőben, ugyanis az ötvenes években, a Rákosi-rendszerben már javában ment a padlássöprés – emlékezett vissza a 65 évvel ezelőtti eseményekre Szokai Sándorné. Elmondta, akkoriban évente csak egy malacot vághattak, de valahogy rántott csirke mindig jutott a vasárnapi ebédre. – Apám nem lett téesztag, ezért duplán büntették. De elég eszes volt ahhoz, hogy a döntése miatt mi ne éhezzünk – mondta az idős asszony.

A kenyérfogyasztásban nincs különbség

A Központi Statisztikai Hivatal 2014-es adataiból kiderül, hogy a jómódúak asztalára másfélszer annyi hús jut évente, mint a szegényekére. Zöldség- és gyümölcsfogyasztásban is elkeserítő a helyzet. A gazdagabbak kétszer annyi paradicsomot és krumplit esznek, mint a leszakadó családok, a gyümölcsöknél pedig már közel háromszoros a különbség. A kenyérfogyasztásban nincs különbség gazdag és szegény között.

– Magyarország egyharmada relatív éhezik. A hosszú évek óta egyoldalúan táplálkozó emberek a betegségekre is fogékonyabbak – erről már Csorba László önkéntes segítő beszélt lapunknak. A szegényeknek 36 éve segítő férfi siralmasnak nevezi az alacsony jövedelműek táplálkozását. 

– Elég a répa, gyökér és egyéb zöldségek árára gondolni. Nehéz a szegénységből kitörni – mondta Csorba László. Nem ritka, hogy hónap végére elfogy a családok pénze, amelyeknek sokszor dönteniük kell, befizessék a számláikat, vagy egyenek.

Kukában végzi a főtt étel és a felvágott

A becslések szerint Európában 89 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente – áll az egyik élelmiszer-gazdálkodással foglalkozó uniós honlapon. Az EUFIC arról ír, a kidobott élelmiszerek között vannak olyanok, amelyeket még meg lehetne enni. Azért kerülnek kukába, mert nem jó a kinézetük. Az előrejelzések szerint az élelmiszer-hulladék mennyisége a népesség növekedésével, az élelmiszer-szükséglettel és a növekvő jómóddal együtt emelkedik majd. Egy felmérés szerint a magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert. Hogy miért? Az élelmiszerek 82 százaléka azért landol a kukában, mert megromlott, 10 százaléknak lejárt a szavatossági ideje. Az élelmiszerek 8 százalékát pedig azért dobják ki a magyarok, mert csökkent az élvezeti értéke. A felmérés szerint a magyar háztartásokból legtöbbször a pékáru, a főtt étel, a zöldség és gyümölcs, a húsfélék és felvágottak, a tejtermékek, valamint a gyümölcslevek kerülnek a szemétbe. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint a magyar háztartásokban évente 400 ezer tonna, vagyis fejenként körülbelül 40 kilogramm élelmiszer romlik meg vagy válik feleslegessé.

– A korosztályom megélte azokat az időket, amikor a nemesebb nyersanyagok elérhetetlenek voltak, és valami mással kellett helyettesíteni azokat. A vajat például a jóval olcsóbb margarinnal – mondta nemrégiben lapunknak a 66 éves Frank Sándor mesterszakács. – Az egyik legegyszerűbb étel volt a pirított gríz: egy bögre grízt főztek meg egy bögre vízben. Néha lekvár vagy méz is jutott rá a só helyett. Mostanában kórházakban láttam köretként ezt az ételt – mondta Frank Sándor.

Egy blogon szegényes ételek, túlélési tanácsok olvashatók – többek között a babos káposzta és a dödölle receptje. Egy kommentelő szerint aki szegény, ma is eszi a köménymaglevest, a prézlivel elkevert tojást megsütve rántott hús helyett, a vastagon berántott főzelékeket, hogy teljen a gyomor, és az áztatott kenyérből piros paprikával készült hamis fasírtot.

Tavalyi adatok szerint a legszegényebb magyar családok asztalára hetente 1 kiló rizs, fél kiló tészta, fél kiló sertészsír, egy kis doboz tejföl, 6 krumpli, 4 alma, 1 paradicsom, 1 paprika és 1 fej vöröshagyma kerül.

795 millió embernek nem jut elegendő élelem a Földön

Az ENSZ alá tartozó Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) éves jelentése szerint jelenleg 795 millió olyan ember él a Földön, aki nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden kilencedik ember éhezik. A fejlődő régiókban él az éhezők nagy része, mintegy 780 millió ember, ami ezen országok lakosságainak 12,9 százalékát jelenti. Ez a szám 25 évvel ezelőtt még 991 millió fő volt, ami a lakosság 23,3 százalékát jelentette. A The Hunger Project adatai szerint Ázsiában 525, Afrikában 214 millióan éheznek. Az éhezők 60 százaléka nő. Minden tizedik másodpercben meghal egy gyermek valamilyen éhezés okozta betegségben.

 A New York-i Norma’s étteremben kapható a Zillion Dollar Lobster Frittata, vagyis a csilliódolláros homáros frittata, amely tíz uncia (körülbelül 28 deka) kaviár egy tekintélyes méretű homárral. Nem túl meglepő módon az étel Guinness-rekorder – ugyanis omlett kategóriában ez a legdrágább a világon. A fogás ára ezer dollár, azaz 272 ezer 585 forint. Az ibizai Sublimotion – a világ legdrágább étterme – kóstolómenüje sem akármilyen. A húsz fogásból álló ételsorért 1500 eurót, vagyis 464 ezer 333 forintot kérnek.

Ami jó még az állatoknak, azokat ingyen odaadják

 Csak nevetett, amikor a nevét kérdeztük. Azt mondta, írjuk azt, hogy egy öregasszony, aki hazahordja a káposztalevelet 

a csirkéinek a piacról. A halsütőnél egy pontypatkó sem marad záráskor. A pékségnél meg nem tudták megmondani, mi lesz a száraz kiflivel. A Mars téri piacon jártunk. 

– Jaj, aranyoskám, nem a kukából szedem én ezeket össze, hanem elkérem a termelőtől – szabadkozott egy 72 éves tápai asszony, aki pénteken egy nagy zacskó kelkáposzta- és egy nagy szatyor karfiollevelet vitt haza a szegedi Mars téri piacról. Az idős asszony szerint semmit sem szabad kidobni, főként nem élelmiszert. Elmondta, rendszeresen jár ki a piacra, ahol a termelők összegyűjtik neki a zöldet, amit már nem tudnak használni. – Ezzel etetem a csirkéimet és a tyúkjaimat Tápén – mutatott rá a két nagy zacskóra. Állította, ha zöldet esznek a tyúkok, sokkal szebb és ízletesebb a tojásuk. Csak nevetett, amikor a nevét kérdeztük. Azt mondta, írjuk azt, hogy egy öregasszony, aki hazahordja a csirkéinek a káposztalevelet a piacról.

A külső asztalsor legszélén krumplit, paprikát, hagymát, szőlőt, szilvát és tököt árult egy termelő. A mellette lévő kuka közel félig telt paprikával és hagymahéjjal. – Azokat a paprikákat dobtuk ki a szemétbe, amelyek már rohadtak voltak – magyarázta a szintén név nélkül nyilatkozó árus, amikor arról kérdeztük, mit csinál a fonnyadt zöldséggel, gyümölccsel, amit már nem tud eladni.

Egy 72 éves tápai asszony pénteken nagy zacskó kelkáposzta- és nagy szatyor karfiollevelet vitt haza a szegedi Mars téri piacról a csirkéinek. Az idős asszony szerint semmit sem szabad kidobni. Fotó:

– Amik már annyira rosszak, de még jók az állatoknak, azokat ingyen odaadom, mert ha nem muszáj, nem dobom a szemétbe a zöldséget és gyümölcsöt. A paprika viszont már tényleg rohadt volt. Az már az állatoknak sem lett volna jó – mondta az árus. 

A Mars téri Irén csarnokban Tibai Józsefné halsütödés elmondta, náluk nincs kimaradt áru. – Tizennyolc éve csinálom a szakmát, úgyhogy van tapasztalatom. Hétköznap fél kettőig vagyunk nyitva, de fél egy után már csak akkor sütünk halat, ha kéri a vásárló. Úgy vagyok vele, inkább kevesebbet sütök, és kicsit várjon a kedves vendég, de frisset kap. Így nem marad ki hal, nem kell semmit sem kidobni 

– mondta Tibai Józsefné.

Megkérdeztünk a csarnokban egy pékséget is, mit kezdenek az el nem adott kiflikkel és kenyerekkel, de az eladó nem tudott válaszolni. Azt felelte, ezt csak a főnökség tudja. A főnökségből viszont éppen akkor senki sem volt a pékségben.

A freegan (szeméthalászat) egyre kiterjedtebb mozgalom. Környezettudatos polgárok táplálkoznak kukából. A freeganek (kukázók) azt használják fel, amit mások eldobnak. A freegan az ingyenes (free) és a vegán szóból áll össze; egyszerre érvényesíti az állatvédelmi, fogyasztásellenes szempontokat és az antikapitalista motivációkat. A kukázás (a freegan életmód része) a lakossági és kereskedelmi szemét átkutatása olyan tárgyakért, amelyeket a tulajdonosa eldobott, de hasznos lehet a kukázó számára. A mozgalomnak az Egyesült Államokban rengeteg követője van, de ma már Magyarországon is egyre több freegannel találkozni. Igaz, nálunk a kukázás egyelőre a hajléktalanok „előjoga".