Erdővidékről indult Az Éj Királynője

– Az Éj Királynője az első szerepem, 2008-ban Belgiumban, az Opéra Royal de Wallonie színpadán debütáltam vele. Két szereposztásban csináltuk, a világsztár koloratúrszoprán, Sumi Jo váltótársa voltam, aki már sokszor énekelte. Nagy élmény volt együtt dolgozni vele, nagyon kedvesen fogadott. 2012-ben a Kolozsvári Magyar Operában is bemutatkozhattam ugyanezzel a szereppel, ami fontos volt számomra azért is, mert Erdélyben születtem. Kovászna megyéből, Erdővidékről, egy kis faluból származom – mondja Barabás Annamária. A koloratúrszoprán néhány évvel ezelőtt már sikerrel mutatkozott be Szegeden, akkor Anger Ferenc rendezésében Adéle szerepét énekelte Rossini vígoperájában, az Ory grófjában a kisszínházban.

Barabás Annamária Az Éj Királynője szerepében. Fotó: Karnok Csaba

– Alföldi Róbert rendezése nagyon érdekes, A varázsfuvola korábbi produkciói, amelyekben részt vettem, inkább a meséhez álltak közel, csodás mesevilágban játszódtak. Szerintem minden énekes számára nagy kihívás egy teljesen más atmoszférájú, mai közegben, őrültekházában vagy szanatóriumban játszani ezt a jól ismert operát. Az ember másképp érzi magát a színpadon, mint a megszokott csodavilágban. Nem mindennapi ez a feladat – fogalmaz a Svájcban élő Barabás Annamária, aki leggyakrabban Rossini-operák koloratúrszerepeit énekli. A lausanne-i konzervatóriumban Brigitte Balleys tanítványaként szerzett diplomát, utána a világhírű olasz szoprán, Luciana Serra lett a mestere, akit két Varázsfuvola-filmfelvételről is ismerhet a közönség. Az egyik a Deccánál jelent meg Solti György, a másik a Deutsche Grammophonnál James Levine vezényletével. 

– Annak idején Luciana Serra készített fel a szerepre, aki a Metropolitan Operában és Salzburgban is énekelte Az Éj Királynőjét, előtte sok nagy bel canto főszerepben is világszerte sikert aratott. Véleményem szerint a színpadon a koloratúrák bravúros eléneklése mellett ugyanolyan fontos a figura plasztikus megteremtése is. Meg kell mutatni Az Éj Királynőjének gonoszságát. Ez nem egy olyan szerep, mint a Hoffmann meséi Olympiája vagy az Ariadné Naxosban Zerbinettája. Persze mindkettő furfangos, kemény szerep, de itt a gonosz figurához gonosz hangra is szükség van. A szerepformálás nemcsak énekhang, személyiség kérdése is – mondja az énekesnő, aki Luciana Serra mellett Miklósa Erikát, Ágai Karolát említi a szerep számára is mintát adó, legkitűnőbb megformálói között. Sok felvételt hallgat régi nagy énekesekkel is, miközben a saját útját igyekszik megtalálni.