270 egyetemi dolgozó követel béremelést Szegeden

270 egyetemi dolgozó írta alá az SZTE Oktatói Hálózat és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének levelét, mellyel a miniszterhez, az államtitkárhoz, a rektorhoz és az egyetem dékánjaihoz fordultak. Ezzel fejezik ki egyetértésüket az ELTE BTK oktatóinak hasonló kezdeményezésével, mert – mint fogalmaznak – helyzetük szinte megegyezik az övékével.

A doktori képzésre járó hallgatók ösztöndíjának megemelésével kapcsolatosan azt írják: méltánytalannak tartják, hogy a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között így nagy aránytalanság jön majd létre: a doktorandusz és több oktatója bére ezzel 2018-ban körülbelül azonos lenne.

Emlékeztetnek: az egyetemen oktató tanársegédek és adjunktusok tíz éve várnak a béremelésre. „Egy adjunktus jelenleg 125.000 forint nettóval, egy tanársegéd pedig akár 150.000 forint nettóval keres kevesebbet, mint a közoktatásban dolgozó, doktori fokozattal rendelkező pedagógusok. Egy pályakezdő bölcsész is többet keres, mint mi, akik oktattuk őket. Ugyanez a tarthatatlan bérhelyzet jellemzi karunkon a nem oktató beosztású tanárokat: a lektorokat és a nyelvtanárokat is" – írják. A levél szignálói azt is sérelmezik, hogy irreális a munkaszerződésükben rögzített heti 40 óra, szerintük ennél jóval nagyobb az óraterhelésük.

Kutatómunkát pedig leginkább csak az e feletti időben lehet végezni. Levelükben azt is panaszolják, hogy megjelent tanulmányaikért nem kapnak tiszteletdíjat, és sokszor azért is fizetnek, hogy taníthatnak: saját költségre fénymásolnak például. És miközben nemzetközi tudományos tevékenységet várnak tőlük, a konferenciák költségeit is maguknak kell állniuk.

A 270 szegedi egyetemi dolgozó azt követeli, hogy 2016 januárjától kapják meg minimum azt a bért a tanársegédek és adjunktusok is, mint ami a bértábla szerint jár a doktori fokozattal rendelkező pedagógus kollégáiknak a közoktatásban. A lektorok és a nyelvtanárok számára is minimum azt a bért kérik, ami végzettségüknek, fokozatuknak megfelel a pedagógus-bértáblában. A levél kitér a nem oktató-kutató státuszban lévő dolgozókra is. Az aláírók szerint esetükben nem megoldás a 150 ezer forintos bérminimum, hiszen ezzel ugyanarra a fizetési szintre kerül a teljesen képzetlen és a diplomás dolgozó. Ráadásul mivel a tervek szerint az ő béremelésüket az egyetemnek kell kigazdálkodnia, félő, hogy a megoldást a tömeges létszámleépítésben látják majd. Éppen ezért ennek rendezését a költségvetésből kérik megoldani.