Belerokkan a telekadóba a rokkantnyugdíjas férfi

– 1991-ben még belterületi szántóként vásárolta meg édesapám azt az 1,66 hektáros területet az unokáinak, ami után most az önkormányzat adót akar szedni. A 90-es évek közepén a telek építési övezetbe került, tőlünk függetlenül. Az önkormányzat az ingatlanért 2016-ban 1,66 millió forintot, 2017-ben 2,49, 2018-tól pedig már 3,32 millió forint adót szedne be, csakhogy nekünk egy forintunk sincs – mesélte egy idős ember.
A szegedi férfi kérte, hogy ne írjuk le a nevét, mert attól tart, ha azonosítható lesz a földje, akkor eladáskor még a töredékét sem kaphatja a remélt vételárnak.

209 tulajdonost érint 
A telektulajdonos azután fordult lapunkhoz, hogy a városi közgyűlés tavaly év végén megszavazta, hogy megadóztatják a város területén lévő, 500 négyzetméternél nagyobb üres telkeket. A döntésről (2015. november 11.: Januártól megadóztatják az üres telkeket) akkor a Délmagyarországnak Botka László polgármester azt mondta, „a vállalkozásoknál lesz adóemelés és új adónem is". Azt írtuk, az új adónem a vállalkozások telekadója lesz, vagyis januártól megadóztatják a gazdasági besorolású és hasznosítású üres telkeket. Ez a lépés a számítások szerint 209 tulajdonost érint kül-, illetve belterületen, és 141 millió forint többletbevételt eredményez évente. Ilyen üres telek például a Dorozsmai úti egykori Postás-sporttelep vagy a Csongrádi sugárút végi hajdani Merkúr-telep.

Szántót vettek, sosem tervezték beépíteni
– A lányom és fiam a föld tulajdonosa, a feleségemmel mi vagyunk a haszonélvezők. Az sem lenne elég, ha az összes nyugdíjunkat az adóra költenénk – folytatta történetét a férfi. Elárulta, rokkantnyugdíjas, amíg tudták, művelték a földet. Hangsúlyozta, nem spekulációs céllal vásárolták a telket. Mivel szántót vettek, sosem tervezték azt beépíteni. – Eladni sem lehet, mivel egy bejegyzés szerint építési tilalom alá esik. Hogy miért kell mégis adózni? Na, ezt nem tudom – mesélte a férfi, aki állítja, szomszédjai is hasonló cipőben járnak. A rokkantnyugdíjas férfi a családjával együtt kereste az önkormányzatot, de nem kaptak kedvező választ.
 

– Van egy földem, amire nem lehet építeni, néha bevetjük herével, és most annyi adót akarnak beszedni, mint amennyi a teljes jövedelmünk. Ha azt mondták, vállalkozókra vonatkozik az új adó, akkor én rokkantnyugdíjasként mit keresek az adóirodán? – summázta a férfi, aki attól tart, a január 15-i bevallási határidő után büntetés vár rá. Megjegyezte, évekkel ezelőtt útépítésre 5000 négyzetmétert díjmentesen átadtak a városnak.

Nem adójogi kérdés
– A telekadó bevezetéséről szóló rendelet előkészítése kapcsán előzetesen felmértük a leendő adóalanyok körét, akiknek decemberben tájékoztató levelet és bevallási nyomtatványt küldtünk. Az adóbevallást január 1. és január 16. között kell megtenni – mondta lapunknak az adóiroda vezetője. Végh Ferenc olvasónkat is pontosította, a helyiadó-törvény szerint az építési tilalom alatt álló telek területének 50 százaléka adómentes. – A telekadó alanya az, aki január 1-jén az ingatlan-nyilvántartás szerint a telek tulajdonosa. Az nem adójogi kérdés, hogy a tulajdonos mikor kívánja értékesíteni a tulajdonban álló telket, még azon okból sem, hogy mentesüljön adófizetési kötelezettsége alól – tette hozzá Végh Ferenc.

Szentgyörgyi Pál alpolgármester elmondta, attól, hogy egy gazdasági övezetben lévő, mezőgazdasági művelés alól kivett telket mezőgazdasági művelésre is használnak, a telek még nem minősül mezőgazdasági területnek. Utóbbira ugyanis nem kell adót fizetni. Úgy vélte, a gazdasági övezeti besorolású zónákban lévő be nem épített telek adóját magánszemély is fizetheti, mivel „vélhetően gazdasági tevékenység érdekében tartja tulajdonában a telket".