Mérlegelik, kell-e kocsit küldeni a betegért

[namelink name="Máté Gábor"], az Országos Mentőszolgálat új, megbízott vezetője a Népszabadságnak arról nyilatkozott,  hogy a mentő minden esetben negyedórán belül a hívások helyszínére kell, hogy érjen, a szervezet saját magát fojtogatja. Szemléletváltásra készülnek, új szempontokat vezetnek be a mentőt hívók kikérdezésénél. A jövőben  lehet, hogy azt mondják a telefonálónak: nem küldenek mentőt, mert nincs rá szüksége a betegnek.

Riasztás a szegedi mentőállomáson. Szeretnék elérni a mentősök, hogy csak indokolt esetben hívják őket. Cserébe gyorsaságot ígérnek a sürgős esetekhez. Fotó: Schmidt Andrea

A Facebookon azt kértük, olvasóink mondják el, milyen esetekben hívtak már mentőt. Kiderült, nem mindig könnyű eldönteni, hogy háziorvosért vagy mentőért kiáltsanak. Vannak, akik inkább a mentő mellett döntenek, biztos, ami biztos alapon.

Egy vásárhelyi asszony arról számolt be, hogy a férje mellkasi fájdalomra panaszkodott, és erősen verejtékezett. A mentők perceken belül odaértek. – Később a kórházban azt mondta az orvos, szerencsénk volt, mert a férjem infarktust kapott. A gyors segítség az életét mentette meg.

Egy szegedi férfi magas vérnyomással küzd. – Kétszáz fölötti értéket mutatott a vérnyomásmérő. Megfordult a fejemben, hogy bemegyek az ügyeletre, de féltem, hogy közben baj lesz. Inkább mentőt hívtam. Szirénázva jöttek. A kezükben biztonságban éreztem magam.

Egy nagymágocsi lakos az önkormányzat előtt esett el kedden. Biciklizés közben telefonált, és elvesztette az egyensúlyát. A hivatali dolgozók felsegítették, és kihívták a háziorvost, aki mentőt hívott a sérülthöz.

– A célunk az, hogy a sürgős ellátást igénylő esetekben még gyorsabban, akár percek alatt a helyszínre érkezzen a segítség – válaszolta megkeresésünkre [namelink name="Győrfi Pál"], az Országos Mentőszervezet kommunikációs és PR-igazgatója.

– Rosszindulatú hívások is előfordulnak. Volt, hogy csak gyönyörködni akart a telefonáló a kék lámpás autóban, vagy a szomszédját akarta felébreszteni. A mentőszolgálat havonta átlagosan húsz-harminc ilyen „vaklárma" esetében tesz feljelentést a rendőrségen, amelyek egy része büntetéssel végződik. Csongrád megyében havonta átlagosan egy ilyen esettel találkozunk – sorolta Győrfi Pál. Ezek a hívások alkalmanként 30-40 ezer forintos pénzkidobást jelentenek a mentőknek. A pénz csak az egyik tényező, hiszen amíg a mentőautó az indokolatlan riasztás miatt foglalt, máshol valóban szükség lehet rá. Így emberéletek is veszélybe kerülhetnek.

- A mentőfeladat fogalmát jogszabály definiálja. A gyakorlatban azonban a döntést a kapott információk alapján, a kikérdezési protokoll támogatásával a mentésirányítónak kell meghoznia. Egy konkrét példát említenék. A szülés ugyan mentőfeladat, hiszen a fájások beindulása, a burokrepedés után a baba bármelyik pillanatban megszülethet. Ugyanakkor az is előfordul, hogy valakit a szülész egy adott napra rendel be a kórházba, a „terminus szerint", és bár a szülés még nem indult be, a kismama járóképes és tünetmentes, az utazáshoz, egyéb megoldás hiányában, szirénázó mentőkocsit vesznek igénybe. S lehet, hogy közben egy valóban súlyos esetnek perceket kell várnia.

Győrfi Pál szerint az sem ritka, hogy a kivonuló mentők nem találnak beteget a helyszínen. Tavaly több mint negyvenezer ilyen esetük volt. Ennek legtöbbször az az oka, hogy a bejelentő nem várja meg a mentőket a „beteg" mellett, akiről kiderül, hogy esetleg csak túl sokat ivott, vagy pár percre lepihent, majd jobban lett, és hazament.