Embert, lovat és hajót tapogattak

– Idősödő megváltozott munkaképességűeket fogunk össze. Február óta működünk hivatalosan. Egyelőre tizenöten vagyunk, de annál lelkesebbek. Nyugdíjasok és fiatalabbak is jöttek közénk – mondja a frissen alakult szegedi Fénysugár Medicina Egyesületről a vezetője, aki maga is látássérült. [namelink name="Vaskóné Kiss Éva"] a legfontosabbnak az összetartozást tartja a közösségükben. Egymást segítve sok programra eljutottak már, rendszeresen részt vesznek a Senior Center rendezvényein. Önállóan is szerveznek, legközelebb a mórahalmi Mini Hungary Park a cél.

– Legutóbb a békéscsabai Kézzelfogható Művészet Mindenkinek című kiállítást néztük meg együtt a Nap-Fény Fotókörrel és a Vakok Egyesületével. Vonattal utaztunk több gyengén látó vagy egyáltalán nem látó társunkkal és hozzátartozóikkal. Örömet éreztem, de bizonyos várakozás is eluralkodott rajtam, mivel ilyen közelségbe még nem kerültem sérült emberekkel. Mire Csabára értünk, teljesen feloldódtam, és közel éreztem őket a lelkemben – számolt be élményeiről [namelink name="Ripp Szabolcs"].

– A Csabagyöngye kulturális központ kiállítását negyedmagammal néztem meg. Vak társunkat hárman, látók kísértük, de nekünk is bekötötték a szemünket. A tárlatvezető rátette a kezünket a 20-25 műalkotásra, és ki kellett találni a nevét, meg hogy mit ábrázol. Én sajnos csak hatot ismertem fel, például két emberalakot, egy lovat, hajót, táskát, egy sodronyt és egy kavicsgyűjteményt. Közben azon járt az eszem, milyen élete lehet egy vaknak. A hétköznapokban ez nemigen jut eszünkbe, legfeljebb sajnálkozunk, sőt lehet, hogy csak átnézünk a fogyatékkal élőkön. Mindenkinek javaslom, ha találkoznak ilyen társainkkal, nézzenek fel rájuk, és segítsék őket. Felejthetetlen élmény volt a kirándulás.