Fegyelmit kapott a szegedi bíró

[namelink name="Ravasz László"] szegedi bíró azért tartja alaptalannak azt, hogy éppen személye ellen indítottak fegyelmi eljárást, mert azt mondja: sem a profilt, amelyre kitették a levélváltást, sem a szóban forgó dokumentumokat nem ő tette ki a közösségi oldalra. Arról a levelezésről beszélt, amelyben a bírók leterheltségük miatt panaszkodtak, és amelyre a törvényszék vezetője válaszolt. Ravasz szerint a közösségi oldalon közölt bejegyzésekből kiindulva visszakövethető lenne a kiléte annak, aki ezt megtette. Egyébként a bíró azt is hozzátette, hogy ő maga azzal egyetértett, hogy mások számára is elérhetővé tegyék a leveleket. Főleg azért, mert az oldalt bírók, szakmabeliek látogatják.

Ravasz azért gondolja, hogy személye elleni támadásról van szó, mert többször összetűzésbe került munkáltatójával. Először 2012-ben a Magyar Hírlapnak a bírósági szervezet furcsaságairól adott nyilatkozata miatt egy fegyelmi eljárás végeredményeként fel is függesztették őt állásából.

Ezt Ravasz László megtámadta a bíróságon, így másfél évvel ezelőtt visszahelyezték a bíróságra. Egyéb ügyekben is perben áll a munkaadójával, ekkor egy üzemi baleset következtében elszenvedett egészségkárosodás miatt követelt kártérítést. A bíró úgy látja, hogy a pereskedés adhatott okot arra, hogy éppen ellene indult meg a fegyelmi eljárás.

Bár Ravasz László az elszenvedett balesete miatt cégbíróságon képes feladatait ellátni, ismeretségi köréből azt többször is hallotta, hogy a tavaly szeptember óta megnövekedett számú migrációs ügyek miatt a bírók gyakran még a hétvégeken is dolgoznak. A bíró szerint a túlterheltség könnyen a bírók munkájának rovására is mehet.

A Szegedi Törvényszék a konkrét fegyelmi eljárással kapcsolatosan annak befejezéséig nem kívánt tájékoztatást adni, mivel törvény írja elő a nyilvánosság kizárását ezekben az esetekben.

A migrációs ügyek miatti túlterheltség esetleges következményeivel kapcsolatos kérdéseinkre pedig azt a választ kaptuk a Szegedi Törvényszék sajtóosztályától, hogy a bírósági szervezet folyamatosan azon munkálkodik, hogy az esetleges, átmeneti munkateher növekedése miatt ne sérüljenek a bírósághoz forduló állampolgárok alapvető jogai. „Bármilyen ezzel ellentétes látszat keltése csak az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom megingatását szolgálja" – áll a törvényszék válaszában.