2017.06.18. 21:31

Nagy szélben is szálltak a nyilak Ópusztaszeren - látványos fotók

Fél óra alatt nagyjából hétezer nyilat lőttek ki az idei nyílzáporon Ópusztaszeren. A hagyományőrzők találkozóján idén közel ezren vettek részt, az ország minden részéből érkeztek azok, akik még életben tartják a X. századi íjász hagyományokat.

Timár Kriszta

- Persze, hogy komolyan veszem a hagyományőrzést. Különben nem lennék itt – mondta vasárnap délután Steffer Gábor, akit az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szólítottunk meg. Saját készítésű, korhű 11. századi ruháját kézműves tegez egészítette ki, és éppen kutyáját itatta a kútnál – mi mást, mint pumit. – Őt Jeleknek hívják és van még egy kisbéri félvér lovam is, Tarkacs. Árpád vezér két fiáról kapták a nevüket – magyarázta a Vas megyéből érkezett férfi.

Gábor egy volt abból a közel ezer hagyományőrzőből, akik a hét végén Árpád vezérre és a pozsonyi honvédő csata 1110. évfordulójára emlékeztek. Mint elhangzott: nem beöltöztetett statiszták adtak történelmi showműsort, a résztvevőknek immár tíz éve az a célja, hogy egy évben egyszer összegyűlhessenek azok, akik még ismerik és életben tartják a X. századi íjászelveket. Az ő hétvégéjük az íjásztalálkozó Ópusztaszeren, melynek apropóján „puszták aranya" címmel kiállították a nagyszentmiklósi kincseket is, leglátványosabb eseményként pedig vasárnap ismét megrendezték a nyílzáport.

Nagy szélben is szálltak a nyilak Ópusztaszeren - GALÉRIA. Fotó: Török János

- Tizenöt éve íjászkodok – mondta Balázs Eszter, aki Monorról érkezett a rendezvényre. Mint mondta, ez a program arról szól, hogy összehozza a jó embereket. – Az íjászat pedig kikapcsol, emellett edzi a testet és az elmét is – magyarázta az együttlövésre kávéval rápihenő fiatal nő.

Az íjászok a szervezők szerint körülbelül nyolcszázan voltak, hosszú percekig tartott, mire mindannyian bevonultak a nemzeti emlékpark előtt kijelölt pályára. A legtöbben korhű ruhában érkeztek, sok csapatot zászlóvivők, sőt vizes korsót cipelő nők is csatlakoztak. Előzőleg még mindenkinek felhívták a figyelmét, a nagy szél éppen a nézők felé viszi a kilőtt nyilakat, ezt vegyék számításba, amikor céloznak. Elsőként célra lőttek – a kedvezőtlen időjárás miatt ez viszonylag keveseknek sikerült. Ezt követően egy csapat bemutatta a közelharcot: a bajvívást ugyan életlen és tompa karfokkal, de valódi találatra játszották. A program végén pedig jöhetett az együttlövés.

- Az az ideális, ha a nyíl a zászlórúdba áll bele – tájékoztatott a műsorközlő. Nos, a közel 200 méteres távolságban álló vékony fa eltalálása nagyjából a lehetetlennel volt egyenlő, még az 5 méteres körzetébe való beívelés is nagy kihívás volt. Az egyszerre repülő nyílvesszők látványa azonban így is hatásos volt.

Úgy számoltuk, a program fél órájában nagyjából 7 ezer nyilat lőttek ki a résztvevők, melyeket aztán össze is gyűjtöttek a hatalmas, füves területről. Ezt a munkát nem irigyeltük azoktól, akiknek jutott, ahogyan azt sem, hogy az íjászoknak ezután még a hatalmas kupacból ki is kellett válogatniuk sajátjukat – már ha nem akartak lemondani a darabonként nagyjából 1500 forint értékű harceszközükről.