Péntek 13.: Sokan kísértik meg szerencséjüket a szerencsétlenséget hozó napon

1. Ne költekezzen túl, limitálja az összeget, amit játékra fordít!

2. Sose játsszon kölcsönből!

3. Korlátozza a játékra fordított időt, gondolkodjon hideg fejjel!

4. Sose játsszon azért, hogy visszanyerje az elvesztett pénzét!

5. Ne hazudjon az elvesztett összegről, mert az már vészhelyzetet jelez!

– Nyerni lehet, bukni muszáj, de visszanyerni lehetetlen azt a pénzt, amit szerencsejátékra költöttél. Apám mondta ezt nekem, és sosem feledem – avatott be egy idősebb játékfüggő a családja történetébe, ahol elmondása szerint mindenki bízott Fortunában. – A nagyapám bejött Deszkről három csikóval, amit eladott, majd egy éjszaka alatt elkártyázta az árát a Régi Hungáriában. Csikó nélkül és üres zsebbel ment haza, amiből óriási cirkusz volt – mondta a férfi, aki kérte, ne írjuk le a nevét.

Már egy jól fizető négyes sem lenne elég

– Apám fiatalon halt meg negyvenhét éve. A szekrénybe akasztott öltönye zsebében találtam ötöslottó-szelvényeket. Ez is az örökség része volt. Azóta játszom az apám szelvényein beikszelt tizennégy számmal. Azokat variálom hetente több mint ötven szelvényen, de hatost is feladok – magyarázta a jól szituált idős férfi, aki sokszor kezdi és fejezi be a napját a lottózóban. Amikor beszélgettünk, a Szuper bankó sorsjegyről kapargatta a fedőréteget. Mint oly sokan, akik állandó számokkal játszanak, ő sem meri abbahagyni az ötös lottót. Megbolondulna, ha kihúznák a számait. – Csak hármasaim voltak eddig, és annyit buktam, hogy még egy jól fizető négyessel sem nyerném vissza a lottóra költött pénzem – hangsúlyozta az idős férfi, akit a tippmix is megfertőzött, és szinte mindennap fogad meccsekre. – De ebben csak keszegölő vagyok azokhoz képest, akik nagy tétekkel, százezer forintokkal fogadnak.

Fotó: Török János

Tudja, bármikor elkaphatja a gépszíj

– Csak szerelmi bánat esetén, és kizárólag csak részegen fogadható el a szerencsejáték. Kártya, rulett és konyak a megtört szívek orvosa – írta egy olvasónk. Egy másik olvasónk pedig arról írt, hogy ő nem függő, de tudja magáról, bármikor elkaphatná a gépszíj. – Jó, hogy sosincs egyszerre nálam több pár ezer forintnál, amivel minimum egy hétig ki kell húznom. Élvezetből játszom, hetente maximum egy-két sorsjegyet veszek, valamint egy ötös, hatos és hetes lottót. Szigorú szabályokat állítottam fel, és tartom is magam azokhoz. Ha nincs pénzem, nem játszom, nem hiányzik, bőven van más dolog, amivel foglalkozzak – írta olvasónk.

Fotó: Török János

Névtelen szerencsejáték-függők gyűlése

Levélben kértem segítséget a névtelen szerencsejáték-függők klubjától a leszokáshoz. Egy órán belül válaszoltak, azt írták, menjek el a gyűléseikre, ahol megtudhatom, nekik mi segített abban, hogy kigyógyuljanak a szerencsejáték-függőségből. A honlapjukról kiderült, Szegeden a Tátra téri Szent Gellért-templom oldalépületében gyűlnek össze szerdánként délután ötkor.

– Nincs két férfi a téren? Ők tartják a beszélgetéseket. Az egyikük hatvan körüli, szemüveges, és Opellel szokott jönni – mondta öt óra után nem sokkal a plébániahivatal munkatársa, aki nem tudott segíteni, mikor kezdődik a gyűlés, mikor jönnek, mert „annyira anonimok, hogy elérhetőséget se adnak". Pár perccel később jött egy hatvan körüli, szemüveges férfi.

– Önre vártam – mondtam.

– Rám? – kérdezte a férfi.

– Igen. Illik önre a leírás, hatvan körüli, szemüveges. Opellel jött, és tanácsot ad a játékfüggőknek?

– Akkor én nem az vagyok, akire várt – mosolygott a férfi, és besétált a plébániahivatalba.

Én pedig húsz perc várakozás után hazamentem. Útközben feldobtam „egyenesben" egy tippmixet, de egy meccs elment, mert egy mindig elmegy, így buktam. Mert bukni muszáj.