Kungfut oktat és a betegeknél hagyja a hálapénzt a szegedi traumatológus

– Ha valaki verekedni akar, ki kell, hogy ábrándítsam: ez nem az a buli! – mutat rá dr. Kovács Milán, amiért nem érdemes a kungfut választani. A lányoknak megmutatjuk a harcművészetet, de úgy, mint a spenótot, ezt sem szabad erőltetni.

Viszont a Szegedi Traumatológiai Klinika orvosa, háromgyermekes édesapa hosszan sorolta, az ő életében mennyi mindent adott a harcművészet. Lelkesedését néhány hete bizonyította is: 3. fokozatú mestervizsgát tett.

 Felesége a mestere

– A vizsgán találkoztam a határaimmal. Ilyenkor ráeszmélek, mennyi mindent nem tudok még – avat be Milán, és a kezdetekről mesél: – Életem legjobb döntése volt, amikor hét évvel ezelőtt visszatértem a kungfuhoz.

Elsősorban mert így ismertem meg Esztit, aki a mesterem, és azóta szerencsére hozzám jött feleségül. Illetve egy olyan közösséghez tartozom, ahol mindenki aktív részese a történéseknek. A feleségem (Kovács Eszter Wing Tsun kungfu- és Chi-kung-oktató – a szerk.) kezdettől fogva nyitott volt az ötleteimre, és ez mindig ösztönzött – meséli Milán, miközben három lánya ugrál rajta.

A legidősebb, Tündi rajzával büszkélkedik nekünk. Orvos tündérlányt alkotott – ezt a füléből lógó fonendoszkóp is bizonyítja.

 Új iskolát alapítottak

– Rajzolni szeretek a legjobban – mondja a négyéves kislány, amikor arról faggatjuk, mit szeret a legjobban apával csinálni.

– „Akázni" – érkezik gyereknyelven a másik kedvenc program a kétéves Lindától, ami egyébként annyit takar: apára akaszkodni. A 10 hónapos Katica folyton mosolyog – még ránk is. A szülők elárulják, a harmadik gyermek minden figyelemért rettentő hálás. A legfiatalabb szőkeség beszélni még nem tud, így nem felelhet kérdésünkre, helyette megmutatta, hogyan kell apa laptopját lerántani az asztalról.

 – A nagyszülőktől kapunk segítséget, így a havi öt ügyelet mellett el tudunk menni heti három edzést megtartani, ami a feleségemmel a mi közös programunk – érvel Milán. Saját iskolájukban – Wu De Harcművészeti Egyesület – minden korosztály megtalálhatja a számítását.

Az apuka azt is elárulja, a lányoknak megmutatják a harcművészetet, de úgy, mint a spenótot, ezt sem szabad erőltetni. - Nekünk bőven elég, ha majd később önvédelmet tanulnak.

 Alaposságra nevel

– A munkahelyemen a nővérek nagyobb biztonságban érzik magukat, ha velem vannak ügyeletben, mert azért előfordul, hogy mondjuk egy rabot hoznak be a rendőrök ellátásra a Csillag börtönből. Például megsérül focizás közben. Gyakran arra kíváncsiak az emberek, hogy ilyen szituációkban kellett-e már használnom a kungfutudásomat.

Pedig nem ez a harcművészet hozadéka a klinikán. Hanem hogy sokkal türelmesebb vagyok az új betegekkel, akik teljesen ismeretlenül lépnek az osztályra, csakúgy, mint egy új tanítvány a terembe. Azt vettem észre, hogy jobban kezelem a konfliktusokat, mint néhány kollégám, nem beszélve arról, hogy a számomra olyannyira áhított alaposságot is a harcművészeten keresztül tanultam meg – mondja Milán.

Dr. Kovács Milán a saját filozófiáját is megosztja velünk:

– Dolgozni kell, és még a havi 250 munkaóra mellett is szükség van a családdal és a hobbisporttal töltött minőségi időre. Ez a három dolog, ha jól feltölti az embert, kiegyensúlyozottá, boldoggá tesz.

Ehhez viszont mindegyik területen egy kicsit jobbnak is kell lenni a megszokottnál: a kungfu esetén kicsit többet gyakorolni, a család esetén például a házimunkába is beszállni, a munka terén pedig valami újszerűen csinálni. A betegeimet azzal lepem meg a legjobban, hogy a hálapénzüket különböző trükkökkel ügyesen náluk hagyom.