Amerikából csábította haza Papp Dánielt az ELI

Világszínvonalú kutatóintézetben dolgozhat

– Ha kint maradok, nem biztos, hogy folytatni tudtam volna kutatási területemen a munkát, de szerencsére adódott a lehetőség, hogy hazajöjjek szülővárosomba, s itt egy világszínvonalú kutatóintézetben dolgozhatok – mesélte a kísérleti fizikus. Elmondása szerint nagyjából fél évbe telt, mire újból megszokta a hazai viszonyokat, ám utólag visszatekintve tíz év külföldi tartózkodás után ezt nem tartja sok időnek. Többször hazalátogatott a tengerentúlon töltött években is, így látta, miként változik a város, mi minden újult meg Szegeden. Leginkább az tűnt fel neki a szovjet trolibuszok eltűnése és a modern tömegközlekedési eszközök megjelenése mellett, hogy az egyetem mennyire meghatározó lett a város életében. Papp Dániel szerint a belváros ma már nem a Széchenyi teret jelenti valójában, hanem a rektori épület előtti Dugonics
teret.

A lézeres részecskegyorsítás egy asztalon is elvégezhető

– Hazavonzott az is, hogy láthattam ennek a központnak a születését, nagyjából két hete dolgoztam itt, amikor letették az épület alapkövét. Nyomon tudtam követni az építkezést, nagyon látványos volt, amikor a kísérleti épület helyén még csak egy óriási üres úszómedencére hasonlító gödör volt – fogalmazott.

Megjegyezte, kezdetben jóval intenzívebb munkára számított, s a lézeres központon belül is váltott kutatási témát, eleinte ugyanis elméleti csoportba került, ám Dániel kísérleti fizikus. – A kutatási területem az elektrongyorsítás, de jelenleg csak számítógépes szimulációkon dolgozom. A berendezés, amit majd használni fogok, még beszerzés alatt van. Az elvégzett tesztkísérleteket lemodellezzük, ha ez jól sikerül, akkor a számítógépes szimulációban hasonló eredményeket kapunk, mint a kísérlet során. Ezt követően a szimuláció segítségével megkereshetjük azokat az optimális körülményeket, amelyeket a kísérletek során is megvizsgálunk majd – magyarázta.

A lézeres részecskegyorsítás legnagyobb előnye, hogy nem helyigényes, egy laborban egy asztalon is elvégezhető egy olyan kutatás, amelyhez hagyományos gyorsítókkal többszobányi helyre lenne szükség. A svájci CERN kutatóközpontban például 30 kilométer kerületű alagút kell ahhoz, hogy megfelelő sebességre gyorsítsák a részecskéket. Papp Dániel kérdésünkre elmondta, hogy ezeket a lézerrel gyorsított elektronokat röntgensugárforrásként is lehet alkalmazni, vagyis nagy felbontású röntgen-, illetve komputertomográf (CT) felvételek készítésére használhatják, amit az orvostudomány hasznosíthat a jövőben.

Megérte visszajönnie

Papp Dánielnek eddigi munkájához képest abban is újat hozott az ELI, hogy egy tudományos felhasználók számára létrehozott létesítmény épült meg Szegeden, amelynek az az alapfeladata, hogy megteremtse a feltételeket a tudományos vizsgálatokhoz, illetve ezeket fejlessze tovább. Kisebb kutatóintézetekben és egyetemeken ezek a világszínvonalú kutatáshoz szükséges berendezések nem feltétlenül állnak rendelkezésre. Hangsúlyozta, mivel egyedi lézerek vannak az ELI-ben, olyan kutatásokat is el lehet majd itt végezni, amire a világon máshol nincs lehetőség, s ez is vonzó egy kutató számára.

– Nem számítottam arra, hogy lesz lehetőségem pont Szegeden folytatnom a pályámat. Megérte visszajönnöm, még akkor is, ha várnom kell a valós kísérletekre, ám a jó dolgokat nem adják ingyen – hangsúlyozta Papp Dániel.