Felelősségvállalásban segíthetnek az alkalmazások: hazai fejlesztésekkel felhasználóként is jobbá tehető a világ

Kapcsolattartás, munka, szórakozás, ügyintézés – csak néhány lehetőség, amelyekre az okostelefonunk alkalmazásait használjuk a mindennapokban. A fejlesztések között azonban egyre több olyan akad, amely a fenntarthatóságban és a társadalmi felelősségvállalásban segíti a felhasználókat. Összegyűjtöttünk néhány hazai fejlesztésű, alapvetően ingyenes applikációt, amelyekkel könnyen nemes és hasznos célokért tehetünk néhány gombnyomással.

Új kor köszönt a kofákra

A termelők és a vásárlók közötti utat rövidíti le a KofaGo nevű alkalmazás, amely 2018 szeptemberétől érhető el. Az applikáció segítségével megnézhetjük, hogy a környékünkben hol árulnak háztájit – például tejet, tojást, zöldséget, gyümölcsöt, mézet, bort vagy épp házi süteményt.

– Abból a szituációból indultunk ki, amikor általában faluhelyen, a forgalmas utak mentén árusok, kofák kínálják portékájukat. Erről azonban csak az arra járók értesülnek, pedig lehet, hogy az adott településen két utcával beljebb olyan dolgot árulnak, amire nekünk szintén szükségünk van – mondta Dali Zsófia, a KofaGo marketingmunkatársa.

Mint mondja, az ötletgazda Csató Csaba volt a csapatukban, aki almatermelőként szerette volna kikerülni az ellátási láncot – például a szállítást, csomagolást –, amelyen egy termék általában végigmegy, mire a boltba, onnan pedig a vásárlóhoz jut, sok erőforrást spórolva ezzel meg.

A ma már 6 ezer körüli felhasználótáborral rendelkező alkalmazással a kofákra, kis piaci árusokra új világ köszönthet: a helymeghatározó rendszernek köszönhetően útvonaltervezést indíthat a vevő a kiválasztott árus és termék felé, amiről az eladó értesítést kap, így tudja, körülbelül mennyi idő múlva ér oda a vásárlója. – A termelőknek nagyon tetszik a visszajelzések alapján, hogy egyszerű használni, mert az adott termék feltöltése után csak a nyitva-zárva gombot kell nyomniuk, hogy a vevők tudják, mikor elérhető az áru. A vevőknek pedig a többi vásárló visszajelzése jelentheti a garanciát a termék minőségére, mert minden eladót értékelni lehet – magyarázta Dali Zsófia.

Mindenki nyer, ha nincs pazarlás

Az éttermek, kifőzdék, cukrászdák és pékségek nap végén megmaradó áruit segít értékesíteni a redinner. A 2016 őszén indult alkalmazás segítségével a nap végére el nem adott, ám teljesen jó minőségű ételekhez juthatnak hozzá olcsóbban a vásárlók. Így az éttermek is pluszbevételhez jutnak, a vevő pedig kedvezőbb áron kapja meg a terméket. Mindez hozzájárul a statisztika javításához, ugyanis évente 180 kilogramm kidobott élelmiszer jut évente egy főre ma Magyarországon.

A redinner mobilalkalmazást már 11 ezren töltötték le és 65, főként budapesti étterem, vendéglátóhely csatlakozott a kezdeményezéshez, ami nem rossz adat, de vannak kihívások, amelyekkel még meg kell küzdenie az applikáció mögött álló csapatnak. – Azt tapasztaltuk az elmúlt két évben, hogy a velünk egy időben induló, nyugati és skandináv fejlesztésű, hasonló alkalmazásokat sokkal többen használják – kezdte Sztilkovics Zorka, az egyik alapító. – Elmentünk Berlinbe, hogy megnézzük, mi lehet ennek az oka, és azt láttuk, hogy ott a megkérdezett éttermek számára teljesen természetes volt, hogy élnek az alkalmazás lehetőségeivel, ahelyett, hogy veszendőbe menjen az élelmiszer. Egyelőre jelentős különbség érezhető a hazai és a külföldi tulajdonosok szemlélete között. Nálunk talán még kevésbé épült be a mindennapi rutinba, hogy tegyünk a fenntarthatóságért, és azt is látni kell, hogy nagy a fluktuáció az ágazatban, vannak éttermek, ahol pár havonta cserélődik a vezetés. Ilyen változó környezetben nehéz megszilárdítani egy szolgáltatást – mondta el Zorka. Mindezek ellenére úgy látja, hogy a felhasználókban megvan a nyitottság, és az éttermek, vendéglátóhelyek közül is egyre többen ismerik fel a kezdeményezésben rejlő lehetőségeket.

 –Tervezzük, hogy vidéki városokat is bevonunk, és szeretnénk, ha később külföldön is működhetne a redinner, mert azt gondolom, hogy egy működőképes rendszert fejlesztettünk egy olyan jelentős problémára, mint az élelmiszerpazarlás – véli az alapító.

Az utca emberéből életmentő hőssé váltak

Már 20 ember életét mentette meg a Szív City nevű alkalmazás 2017-es indulása óta. Ha valaki rosszul lesz, megáll a szíve az utcán, akkor a közösségi mobilapplikáció a mentők riasztása után az eset ötszáz méteres körzetében tartózkodó felhasználóknak is értesítést küld. A regisztráló elsősegélynyújtásra képes önkéntesek vállalják, hogy vészhelyzet esetén riasztásra a helyszínre sietnek, és megkezdik az újraélesztést a mentők kiérkezéséig. Az alkalmazást már 15 ezren letöltötték, és eddig 600 éles riasztás futott be a mentőszolgálathoz rajta keresztül.

Másképpen, de szintén életet menthet egy miskolci fiatal, Kiss Dániel fejlesztése, aki 14 évesen hozta létre a Segíts! (Help) nevű alkalmazást. Az applikáció segítségével hajléktalanok tartózkodási helyét lehet megjelölni a térképen, akiket így a szociális munkások is könnyebben megtalálnak. Civilek is segíthetnek: ha valaki beszélget egy rászorulóval, és megkérdezi, hogy mire lenne szüksége, akkor ezeket az adatokat is fel lehet vinni a rendszerbe, így bárki segíthet a közelében lévő hajléktalannak étellel, ruhával vagy más adománnyal.

Amit ismerünk, annak a védelmére is jobban figyelünk: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület elkészítette Magyarország első, Android és iOS rendszeren futó mobiltelefonos Madárhatározó alkalmazását. Az applikáció első, 157 hazai fajt tartalmazó verziója nagyon gyorsan népszerűvé vált: a legutolsó adatok szerint közel 80 ezren töltötték le, ebből több mint 30 ezer felhasználó rendszeresen használta. A madárhatározóban élőhely, tollszín és testalak szerint szűkíthetjük a keresést, ha szeretnénk tudni, milyen madarat láttunk.