Délmagyar logó

2016. 06. 25. szombat - Vilmos 21°C | 32°C

10-ből 4 baba császármetszéssel születik

10-ből 4 baba császármetszéssel születik
Csongrád megye - A szülések 44 százaléka a műtőben végződött tavaly Szegeden. A vásárhelyi, makói és szentesi kórházban 34 százalékot regisztráltak. Van olyan hely az országban, ahol az újszülötteknek csak 11 százalékát segítik műtéti úton világra. A császármetszések aránya évről évre nő.
– Kilencórás vajúdás után végül császármetszéssel segítették világra Zentét – mesélt keddi szüléséről Kiss Katona Szilvia. – Csalódott voltam, mert természetes, fájdalomcsillapítás nélküli szülést terveztem. Ehelyett műtétem lett, ami miatt nem tudok szoptatni, sem rendesen ellátni a kisfiamat. De kárpótol, hogy tökéletesen egészséges a gyermekem. Szilvia esete ma már szinte tipikusnak mondható. Hazánkban a szülések közel 40 százaléka császármetszéssel végződik – derül ki az OEP 2015-ös statisztikájából.

Az ország 62 szülészettel is foglalkozó kórházát és klinikáját sorrendbe állítva kiderül, nagy az eltérés a különböző intézmények között, ez pedig nem áll feltétlenül arányban a betegforgalommal. Például míg a több mint 2500 szülést regisztrált fővárosi Szent Imre kórházban a 25 százalékot sem éri el a császármetszések száma, az esztergomi kórházban levezetett alig 700 szülés közel fele műtéttel végződött.

Problémás terhességek a klinikán

Csongrád megyében a legmagasabb arány a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján van: itt a szülések 44 százaléka végződik császármetszéssel. Ezzel az eredménnyel az egyetemi klinikák között a második helyen áll, csupán a SOTE-n van ennél is magasabb arány. Országosan is mindössze 9 intézmény – ebből négy budapesti – produkált ennél is nagyobb számokat.

– A középmezőnyben lévő 25 intézmény nagyjából egységes eredményt ért el, ebbe tartozunk mi is – kommentálta Németh Gábor, a szegedi nőgyógyászati klinika intézetvezető egyetemi docense. Hozzátette: az eredményt jónak értékeli, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a klinikára érkeznek a régió összes problémás terhességével.

Az intézetvezető elmondta: országos jelenség volt néhány éve, hogy ugrásszerűen megnőtt a császármetszések száma. – Ennek egyik oka az volt, hogy a nők ma már sokkal idősebben vállalnak terhességet, sokszor a 30-as évek végéig kitolják a családalapítást. Ilyenkor viszont már sokkal több alapbetegség fordulhat elő, ami befolyásolja a szülést.

A második tényező Németh Gábor szerint az igény. – Magyarországon nincs jogi lehetőség, hogy egy asszony császármetszést „kérjen", de ha felmerül bármiféle ok, amivel ez indokolható, jóval gyakoribb, hogy az orvos elvégzi a műtétet. És van egy harmadik tényező, amit ha kimondunk, ha nem, létezik. Azért még soha egyetlen orvost sem vittek bíróság elé, mert császármetszést végzett indokolatlanul. Azért viszont igen, hogy miért nem, vagy miért nem korábban. Elképzelhető, hogy a most császárral végződő szülések egy része természetes úton is komplikációmentesen lezajlana, de az orvosok ma már túlbiztosítanak.

Más a tarifája

Arra a kérdésre, hogy az orvosnak egyszerűbb-e programozott császárt végezni, mint szülést levezetni, Németh Gábor szerint nem lehet egyértelműen válaszolni. – Sokan érvelnek azzal, hogy az intézménynek anyagilag jobban megéri a műtét. Valóban többet fizet ezért az OEP, viszont több a befektetett munka és a felhasznált eszköz is. Azt pedig nem szabad elfelejteni, hogy a császármetszés mégis csak egy hasi műtét, ahol szöveteket kell elválasztani és összevarrni – tette hozzá. Az egészségbiztosító egy hüvelyi szülésért körülbelül 90 ezer forintot fizet, a császármetszésért nagyjából dupláját.
 

Elérték a plafont

Az OEP által közzétett statisztikák egyébként időről időre felborzolják a kedélyeket. Németh Gábor szerint azonban mára elértük a császármetszések arányában a plafont, ennél magasabb értékekre valószínűleg már nem kell számítani. – Kötelezően csökkenteni szakmai indokok nélkül pedig nagy hiba lenne – tette hozzá. – Egy ilyen döntés sok sérült gyerek születését hozná, és megnőne a beteg anyák száma is.

Szentesen büszkék

Szentesen a 34 százalékot sem éri el a császármetszések aránya, amire büszke is Józsa Géza, a szülészeti-nőgyógyászati osztály vezető főorvosa. – Örülök az eredménynek, ami azért is kiemelkedő, mert nálunk valamivel több a szülés, mint Makón és Hódmezővásárhelyen összesen. Igyekszünk csökkenteni a műtéti beavatkozások számát: én nem értek egyet azzal, hogy az orvos, saját jogi védelme érdekében kitegye a szülő nőt egy olyan operációnak, ahol a szövődmény kockázata ötször nagyobb, mint hüvelyi szülés esetén. A „kívánság" császár nálunk nem elfogadott, és azt sem tartjuk törvényszerűnek, hogy egy műtét után a második terhességnek is azzal kell végződnie.
 
Kommentek

Tamara: Nekem 3 órát adtak vajúdásra, és ezt követően vittek a műtőbe. Akkor már csak az járt a fejemben, hogy így legalább nem lesz oxigénhiányos, nem szorul be, nem törik csontja. A baba életének első fél évében azonban állandóan beárnyékolta a műtét utáni felépülés a könnyű babagondozást. Ráadásul nem vékony, szinte láthatatlan hegem van, hanem 15 centiméter hosszú, fél centi széles lila csík. Azóta is úgy érzem, hogy elvették tőlem és a kislányomtól a természetes szülés élményét. De van egy egészséges kislányom, én meg már rendben vagyok – ez a lényeg.

Szitás Éva: Császáros voltam, bár előtte végigvajúdtam az éjszakát. Menet közben derült ki, hogy nem jó a szívhang, ráadásul a méhlepény is meszes volt, így végül a műtét mellett döntött az orvos. Utólag már azt mondta, hogy talán megpróbálhattuk volna, de nem akart kockáztatni. Ezt én nagyon becsülöm, ne is játsszon senki a lányom egészségével. Ha megkérdeznek róla, én sem döntök másképp. Rossz élmény volt egyébként, de kárpótolt, hogy a lányom kicsattant az egészségtől már a születése után is.

Annamária: Mindkét szülésem programozott császár volt. Az elsőre harántfekvés miatt volt szükség, a másodiknál viszont nem volt semmi gond, csak én akartam így. Nagyjából 30 százalék volt az esélye, hogy meg tudom szülni természetes úton, és nem akartam úgy járni, hogy feleslegesen szenvedek, majd végül vágnak. Nem bántam meg, és a második már nem is fájt annyira.

Klement Ildikó: Tavaly decemberben szültem császárral, mert nem indult be a szülés, és nem is tágult a méhszáj. Tíz éve az első kislányunk is császárral született, de ez nem volt kizáró ok a sima szülésre. Nagyon fájdalmas a műtét utáni felépülés, nem is értem azokat a nőket, akik ezt választják a természetes szülés helyett.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alexandra blogban írta meg a halált

Alexandra blogban írta meg a halált
Magyarországon - szív- és érrendszeri betegségek után - a legtöbben a daganatos megbetegedés miatt halnak meg. Tovább olvasom