Délmagyar logó

2016. 07. 31. vasárnap - Oszkár 19°C | 31°C

137 éve pusztított a szegedi nagy árvíz - galériával

137 éve pusztított a szegedi nagy árvíz - galériával
1879. március 12-én esett meg Szeged történelmének máig legnagyobb természeti katasztrófája, az úgynevezett "Nagyárvíz", melynek pozitív mellékhatása város mai arculata.
A szegediek közül sem mindenki tudja, hogy valójában nem közvetlen a városnál, hanem attól jóval északabbra, körülbelül húsz kilométerre, az úgynevezett petresi szakaszon – a mai Dóc község magasságában – szakadt át a Tisza töltése 1879. március 5-én, és észak felől közelítette meg a víz Szegedet.

Március 11-re gyakorlatilag teljesen elérte a víz a várost. Már csak az akkori Alföld-Fiume – mai Szeged-Békéscsaba – vasútvonal töltése óvta a települést, ám ez is csak másnap hajnali 2-ig bírta a rá nehezedő nyomást. Ekkor a vasúti töltés is átszakadt, és elöntötte a víz Szegedet. A város mintegy kilencvenöt százaléka víz alá került. Csak a legmagasabban fekvő részeken, a város ősi magjában, a Palánkon maradt szárazon néhány utca (a mai Dóm tér, Oskola utca környéke).
Az 1879-es szegedi nagy árvíz - GALÉRIA


A város 5750 házából mindössze 265 maradt állva – zömében a nagyobb belvárosi kőépületek –, és hatvanezer ember vált hajléktalanná. A hatalmas elkeseredésben néhány napig még az is felmerült, hogy ezen a helyen Szegedet többé nem érdemes újjáépíteni. Szerencsére ez végül nem így történt.

Már 5 nappal később, március 17-én Szegedre látogatott Ferenc József akkori uralkodó, és Tisza Kálmán miniszterelnök. A csónakos szemle után nyilvánvalóvá tették, hogy Szegedet újjá kell építeni, és ehhez minden támogatást meg fog kapni a város.
Az 1879-es szegedi nagy árvíz - GALÉRIA


A víz csak az év második felére tudott levonulni a városról. A tényleges újjáépítés így csak 1880-ban indulhatott, aminek irányítására Tisza Lajos miniszteri biztost nevezték ki. Az utcahálózat és az új árvízvédelmi rendszer tervezésével pedig Lechner Lajost bízták meg, aki ezen munkájáért több hazai és nemzetközi díjat kapott. Előbbiről a hálás utókor Szeged egyik legfontosabb körútját, utóbbiról pedig az egyik belvárosi terét nevezte el.

Az újjáépítést a szinte példátlan európai összefogás és pénzügyi támogatás segítségével sikerült ilyen gyorsan véghezvinni. Ennek emlékét őrzik a legtöbb segítséget nyújtó országokról elnevezett körútszakaszok: Római, Londoni, Párizsi, Brüsszeli, Bécsi körút. 1883-ra tehát kialakult a ma is ismert szegedi városszerkezet, a jól átlátható és könnyű közlekedést biztosító sugárutas-körutas megoldásaival.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Évadnyitó a mórahalmi Mini Hungary Parkban

Évadnyitó a mórahalmi Mini Hungary Parkban
A látogatók hétfőn és kedden ingyenes pálinkakóstoláson vehetnek részt - és szavazhatnak is. Tovább olvasom