Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

1897 óta ünneplünk Ópusztaszeren

Ópusztaszer - Az elmúlt 115 év során többször átalakult az ópusztaszeri emlékpark és az augusztusi ünnepkör összefonódása. Megemlékeztek az Árpád-emlékműnél az első országgyűlésre, az új kenyérre, Szent Istvánra és az Alkotmányra, de tartottak szobori búcsút, Árpád-ünnepet, sőt még munkás–paraszt talákozót is.
Az ópusztaszeri emlékparkban a millennium korában kezdtek megemlékezéseket tartani. Az Árpád-emlékművet 1897-ben állították fel a szeri monostor romjaihoz közel a honfoglaló vezér tiszteletére. Attól az évtől járnak az ünneplők kimondottan Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász alkotásához, noha az alkalom csak később kapja meg a szobori búcsú elnevezést – idézi fel a megemlékezések történetét Tóth Antal, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark néprajzi munkatársa. A ceremóniát a szegedi Szombatosok Társasága szervezte meg, amely elég vegyes összetételű volt, a város és környékén élő iparosok, kereskedők, felső vezetők, tisztviselők. Többek között Tömörkény István újságíró, a Móra-múzeum munkatársa, későbbi igazgatója is. A találkozó időpontjának Szent István havának első hétvégéjét választották. 1902-ben Szegeden létrejött a Pusztaszeri Árpád Egyesület, egy olyan intézmény, mely a pusztaszeri megemlékezésekkel törődött. Céljuknak azt jelölték meg, hogy felépítsenek egy monumentális Árpád-templomot. Ezekben az években került át az ünnep szeptember elejére, amikor már szobori búcsúnak is hívták. Akkor sem a szakrális jellegét emelték ki, sokkal inkább magába foglalta a kivonulást a szoborhoz és az ottani megemlékezést. Az első világháború meggátolta az évenkénti ünnepségeket.

Archív fotó: Segesvári Csaba
Archív fotó: Segesvári Csaba

Az emlékpark kezdeményezője

Göndöcs Benedek címzetes pusztaszeri apát, gyulai plébános és országgyűlési képviselő, valamint Rómer Flóris, korának neves régésze kezdte el a szeri monostor romjainak feltárását. Göndöcs már 1882-ben javaslatot terjesztett a kormány elé: állítsák helyre a romokat, létesüljön egy emlékpark és egy emlékkápolna. „S méltó és hazafias kötelességünk is, hogy minden jó magyar hazafi előtt szent és áldott legyen őseink első nemzetgyűlésének, alkotmányunk bölcsőjének helye: Pusztaszer."

A trianoni békediktátum igazságtalanságai élesztették fel ismét az Árpád-kultuszt, ezért 1921-től országos Árpád-ünnepnek hívták, de a második világháború, véget vetett a búcsúknak. 1945-ben az egykori Árpád-liget a földosztás helyszíne volt, 1946-ban tartottak még egy ünnepséget a szobornál. A Rákosi-rendszerben szó sem lehetett ilyesfajta megemlékezésekről, a terület elgazosodott. A monostor utolsó, még álló északi falmaradványa is akkor pusztult el, a megszálló szovjet katonák lőgyakorlata közben. 1957-től Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának első titkárának kezdeményezésére munkás–paraszt találkozókat kezdtek szervezni Sövényházán (így hívták akkor Pusztaszert). Érdekes azonban, hogy a környékbeliek ezeket is „szobori búcsúként" emlegették.

A hetvenes években új korszak kezdődött a megemlékezések történetében. Erdei Ferenc politikus, az MTA tagja újította fel az emlékhely hagyományainak ápolását. Pusztaszer magyar történelemben betöltött, a honfoglalással összefüggő szerepére alapozva Pusztaszeri Emlékbizottság is alakult, hogy a tervezett emlékhely működésével kapcsolatos feladatokat ellásson. A megemlékezést akkor már augusztus 20-hoz kapcsolták és egészen új formát öltött; a rendszerváltásig összefonódott az ünnepkörben a szobori búcsú, Szent István, az új kenyér és az Alkotmány tisztelete.

Feszty Árpád: A magyarok bejövetele - részlet
Feszty Árpád: A magyarok bejövetele - részlet


Anonymus Szerről

P. dictus magister, vagyis Anonymus így ír a magyarok viselt dolgait megörökítő Gesta Hungarorumban: „Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának." III. Béla királyunk jegyzőjének műve 1200 körül keletkezett, de csak a XVIII. században került elő a bécsi udvari levéltárból. Ez az első írott forrás, melyben a Szer helységnév szerepel Sceri alakban.

1989-től kezdve az ünnepélyek – az emlékparkot fenntartó megyei önkormányzat szervezésében – megyei és elsősorban polgári lendületet kaptak, és a helyi karakter került előtérbe. A néprajzkutató hangsúlyozza: visszanyúltak az indulás idejére, az országalapítás hagyományához. Nem egyházi megemlékezéseket tartottak, hanem a szó nemes értelmében véve az első országgyűlés helyének tekintették Ópusztaszert. Anonymus Gesta Hungarorumából tudjuk, hogy Árpád vezéreivel a Kárpát-medencébe érkezve Szeren rendezte az ország szokástörvényeit. Ez a törvénykezés adta a kereteit az akkor még törzsi, vérségi alapon szerveződő magyarság életének. Szent István uralkodása alatt ezt, a magyar törzsek szövetségéből időközben kialakult fejedelemséget formálta állammá, egységes, keresztény magyar királysággá.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark az elmúlt húsz évben, 1995-től, a Feszty-körkép kiállításával együtt pedig ismét országos jelentőségű intézménnyé nőtte ki magát. Az idei programok révén tovább nyit az emlékpark a családok felé, miközben megyei megemlékezés és a kitüntetések átadása változatlanul az augusztus 20-i program részét képezi.

Olvasóink írták

  • 2. Atlasz 2012. augusztus 21. 10:38
    „"Az emlékpark kezdeményezője Göndöcs Benedek címzetes pusztaszeri apát, gyulai plébános és országgyűlési képviselő, valamint Rómer Flóris ..." Így kell ügyesen hazudni, a múltat eltörölni, keresztet vetni rá - ha ez a "vonal".
    Ami megvalósult, s amely 2007-óta pancser, de nagyon nemzeti és nagyon szentelt kezekbe került, azt Erdei Ferenc kezdeményezte. A XX. század legnagyobb magyar múzeumi létesítménye, leglátogatottabb nemzeti emlékhelye volt.”
  • 1. OkosKata 2012. augusztus 20. 23:16
    „Némi történeti hiányosság van cikkben.A Szobori Búcsú népes látogatottsága felkeltette a politika érdeklődését. A napjára Munkás -Paraszt találkozót szerveztek.Néhány év múlva az ünnepséget áttették augusztus 20-ra .Elsorvasztva a megyei települések helyi ünnepségeit.A 90- es rendszerváltás után az ünnepi szónokok egyre kisebb érdeklődést váltanak ki (Lásd most!) A megjelentek száma már százezerről néhány ezerre apadt.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nemzetiszínű motívum, görögtűz az égen

12-18 percesek lesznek a tűzijátékok Csongrád megyében. Tovább olvasom