Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

30-an versenyben a Dömötör-díjakért

Szeged - A közönség 13. alkalommal ítéli oda a szegedi színházi élet kitüntetéseit, a Dömötör-díjakat. Május 22-éig 10 kategóriában 30 jelöltre lehet voksolni a nyomtatott szavazólapokon vagy az interneten: www. domotordij.designer.hu. A szavazáshoz segítségül kritikákból, beszámolókból idézünk. A díjakat a május 28-i gálaesten adják át a 2010/2011-es évad legjobbjainak.
Legjobb férfi színészi alakítás: Borovics Tamás (A makrancos hölgy): „elegánsan macsós, nyers és okos asszonyszelídítőnek ábrázolja Petruchiót, aki az idomítás közben látszólag betartja a lovagi etikett szabályait; olyan előzékenységgel beszél, mintha valóban tisztelné, elfogadná a nőt olyannak, amilyen." (DM/DV) Gömöri Krisztián (A kölyök): „lelkiismeretesen felkészült Chaplinből – a Csavargó szerepében azonnal felismerhetően megidézi a filmtörténet legendás alakját. A külsőségeket szerencsére nem viszi túlzásba, visszafogottan utánoz, igyekszik inkább a figura személyiségét megmutatni. Apai odaadással segíti, hozza helyzetbe a produkció nagy meglepetését, a Jacky szerepét alakító Bindics Botondot." (DM/DV) Király Levente (Mikszáth különös házassága): „láthatóan élvezi, hogy betegségéből felépülve újra játszhat; ráadásul formátumához méltó feladatott kapott: a palóc írófejedelmet sok színnel, ízzel, humorral, kedélyesen kelti életre. Jó látni, amilyen természetességgel belelapoz a Pesti Hírlapba, ahogy a szivart megízleli, rágyújt és élvezettel pöfékel. Ezek apró gesztusok, mégis lemérhető rajtuk a színész tehetsége." (DM/DV).

Legjobb női színészi alakítás: Danis Lídia (A makrancos hölgy): „nem szokványos Makrancos Kata: nem csupán elviselhetetlen hárpiának, tomboló, veszett vadmacskának mutatja Baptista vadóc lányát, hanem fondorlatos, számító, okos bestiának is. Akkor is ő a végső győztes, ha néhány csatát elveszít. Így amikor az asszonyi szelídségről, belátásról, meghunyászkodásról szóló emelkedett zárómonológja végén cinkos-fanyar mosollyal kikacsint a nézőtérre: mindannyian tudjuk, hogy is kell ezt most érteni." (DM/DV) Fekete Gizi (Mikszáth különös házassága): „bölcs, érzékeny asszonynak mutatja Mikszáth feleségét, akinek lehet, hogy időnként meggyűlik a baja a grammatikával, de a helyesírásnál fontosabb ügyekben, az élet nagy dolgaiban tévedhetetlen." (DM/DV) Gidró Katalin (Édes Anna): „A címszereplőt alakító Gidró Katalinnak alig jutott szöveg, de talán jobb is így: a szemével, tekintetével, gesztusaival is pontosan képes megmutatni az embertelen társadalom kitaszított páriájaként élő, a jóság mintaképének mutatott cselédlány lelkében dúló viharokat." (DM/DV)

Több jelölést kapott a másik nagy siker, A kölyök is – Márkus Melinda, Bindics Botond, Szilágyi Annamária és Gömöri Krisztián. Fotó: Frank Yvette
Több jelölést kapott a másik nagy siker, A kölyök is – Márkus Melinda, Bindics Botond, Szilágyi Annamária és Gömöri Krisztián.
Fotó: Frank Yvette

Legjobb operaénekes: Balczó Péter (Traviata): „A döntőben bebizonyította, hogy nem csak az áriát, de a teljes szerepet is képes magas szinten előadni. A szerep nagyon való neki, és számos remek perccel ajándékozta meg a közönséget. Elénekelte Alfredo ritkábban előadott, igen nehéz cabalettáját is, az ária végén magas c-vel. A fiatal magyar tenor színészként is emlékezeteset alakított, második felvonásbeli jelenete Violettával az előadás egyik csúcspontja volt." (Operaportál) Cseh Antal (Háry János): „Az illúziókeltés és a nagyotmondás természetesen nem hiányozhat a színpadról (...) A fiatal Háryt Cseh Antal játssza, végig díszmagyarban van jelen a cselekmény során, neki főként a vokális részeket szánta Juronics Tamás" (Hír6) Kelemen Zoltán (Traviata): „hangban és karakterben is meggyőző Georges Germont" (DM/DV)

Legjobb opera-énekesnő: Keszei Bori (Traviata): „az ő alakítása volt a legerősebb, ráadásul úgy összpontosított, mint egy profi sportoló: szinte hiba nélkül vette az akadályokat, énekelte ki a nagyária nehéz koloratúráit. Megérdemelten aratott sikert." (DM/DV) Kónya Krisztina (Anyegin): „Neki a feleség beteljesült szépsége áll jobban, a zárókettős ambivalenciája, hogy még mindig szereti Anyegint, de határozottan Gremint választja. Emelkedett szopránja picit levegős, hajszálnyit tremolós, s így épp illik Csajkovszkij dallamaihoz." (Café Momus) Szolnoki Apollónia (Háry János): „Örzse szerepében jó újra Szegeden hallani a különlegesen izgalmas, telt hangú mezzót..." (DM/DV)

Bánvölgyi-kisplasztika a díj

A május 28-i gálaműsornak a hagyományoknak megfelelően a nagyszínház ad otthont. Az estet Barnák László színművész rendezi. Az életműdíjat az idei soros elnök, Csernay László orvosprofesszor vezette társadalmi kuratórium ítéli oda. A legjobb háttérmunkás díját a színház dolgozói titkos szavazással adományozzák. A Dömötör-díj – amit a gálán minden győztes megkap – Bánvölgyi László szobrászművész Szent Demetert jobbjában lándzsával, baljában a róla elnevezett Dömötör-toronnyal ábrázoló, márványtalapzaton álló, bronzból készült kisplasztikája.

Legjobb rendező:
Juronics Tamás (Traviata): „Jelen produkció esetében nem újraértelmezésről van szó, a cél egyszerűbb: a történet mai szemmel is átélhetőbbé tétele. (...) És miért ne lehetne a bálozó felső tízezer helyett egy bárban szórakozó felső tízezer, és miért ne lehetne estély helyett party? A néző – különösen a fiatalabb korosztály – valószínűleg tényleg jobban tud a mai kor szereplőivel azonosulni, ennyiben a rendezés elérte célját." (Operaportál), Keresztes Attila (Édes Anna): „Fontos eszközei Keresztes Attila rendezésének a hangeffektek: ahogy egy valamirevaló polgári otthonban, az egész előadás alatt hallani falióra hangját, néha a kakukkos is megszólal a konyhában. A jeleneteket bariton színezetű szép csellószólók tagolják. A záró kép pedig, mintha egy Pasolini-film egyik jelente lenne..." (DM/DV) Sándor János (Mikszáth különös házassága): „finoman nosztalgikusra hangolta a produkciót. Jelzésszerűen, a távolból hallatszik csak a klasszikus Strauss-keringő, a Wiener Blut, de ennyi is elég ahhoz, hogy a szerző elképzelései szerint a játék jelenidejéből visszarévedjünk az egykori bálba, ahol a fiatal Ilona és Kálmán első keringőjét táncolja." (DM/DV)

Legjobb díszlettervező: Cziegler Balázs (A makrancos hölgy): „Szinte blendeszerűen nyitható-csukható, rafinált hófehér falrendszer, hídszerkezet és fehér padló adja a színpadképet, amely így minden figyelmet a játszókra terel." (DM/DV) Fodor Viola (Édes Anna): „mintha egy korabeli polgári otthon karikatúráját akarta volna megrajzolni azzal, hogy mindent a színpadra zsúfolt, ami egy tisztes keresztény középosztálybeli család lakásában a múlt század elején előfordulhatott. A falakon vadásztrófeák, kitömött baglyok, faliórák, a mennyezetről nemcsak csillárok, hanem kalitkák, teniszütők, a polgári életmód jellegzetes tárgyai lógnak." (DM/DV) Mira János (Három nővér): „Prozorovék ebédlőjének egyszerűsége és fehérsége – hófehér padló, fehér falak, bútorok, csillár; a háttérben fekete zongora – visszafogott vidéki eleganciát tükröz." (DM/DV)

Legjobb jelmeztervező: Jeremias Bianca Imelda (Három nővér): „Natasa jelmezeinél büntetlenül garázdálkodhatott..." (Revizor) Kárpáti Enikő (A makrancos hölgy): „16. századot idéző fekete-arany és harsányan színes jelmezei jól érvényesülnek ebben a Peter Brook hatását tükröző üres térben, amelynek igazából a sok találó, hangulatos aláfestő zene ad mediterrán jelleget." (DM/DV) Molnár Zsuzsa (Csalóka Péter): „míves, szép székelykaput tervezett (...) passzolnak hozzá a népviseletre emlékeztető, stilizált mintákkal díszített pasztellben tartott jelmezek" (DM/DV). Jeremias Bianca Imelda (Három nővér): „Natasa jelmezeinél büntetlenül garázdálkodhatott..." (Revizor) Kárpáti Enikő (A makrancos hölgy): „16. századot idéző fekete-arany és harsányan színes jelmezei jól érvényesülnek ebben a Peter Brook hatását tükröző üres térben, amelynek igazából a sok találó, hangulatos aláfestő zene ad mediterrán jelleget." (DM/DV) Molnár Zsuzsa (Csalóka Péter): „míves, szép székelykaput tervezett (...) passzolnak hozzá a népviseletre emlékeztető, stilizált mintákkal díszített pasztellben tartott jelmezek" (DM/DV)

Az évad egyik nagy sikere A makrancos hölgy – hárman a jelöltek közül: Danis Lídia (Kata), Székhelyi József (Baptista) és Borovics Tamás (Petruchio). Fotó: Schmidt Andrea
Az évad egyik nagy sikere A makrancos hölgy – hárman a jelöltek közül: Danis Lídia (Kata), Székhelyi József (Baptista) és Borovics Tamás (Petruchio). Fotó: Schmidt Andrea

Legjobb férfi mellékszereplő: Jakab Tamás (Csárdáskirálynő): „Az előadás egyik legjobbja a Miska főpincért ellenállhatatlan humorral és öniróniával alakító Jakab Tamás, aki egy karakterből is képes példás visszafogottsággal főszerepet kreálni." (DM/DV) Pataki Ferenc (Három nővér): „Telitalálat, ahogy Pataki Ferenc kopott, piros mackóalsóban, kitömött pulóverben és papucsban a pipogya, akarat nélküli tohonyává hízott Andrejt játssza, aki egykor moszkvai professzori kinevezésről ábrándozott, most meg képkereteket fabrikál, babakocsit tologat és maga a megtestesült papucsférj." (DM/DV) Székhelyi József (A makrancos hölgy): „A Baptistát játszó Székhelyi József pontos tempókkal, ízesen mond szöveget, és testbeszédével is parádésan hozza a lányai felnevelésébe, kiházasításába beleőszült apát." (DM/DV)

Legjobb női mellékszereplő: Erdélyi Tímea (A makrancos hölgy) „valóságos kis hisztérikának mutatja a szendébbnek gondolt Biancát" (DM/DV) Márkus Melinda (A kölyök): „a lökött Lucy-t aranyos naivitással adja" (DM/DV) Szilágyi Annamária (A kölyök): „lubickol a nagyszájú házmester, Madame Foyer szerepében" (DV/DV).

Legjobb táncos: Haller János (Inferno): „A hihetetlenül magas, csupa kar-láb Haller János agresszív, ellenállhatatlan, leigázó, szinte megerőszakoló hím az ösztönök elszabadulta találkozásban, mozgásába meggyőzően épül be a jellegzetes »juronicsos« védjegy" (Revizor) Markovics Ágnes (Inferno) „artisztikus, mélyen átélt kifejezéssel tölti meg a mozdulatokat, sikerül hús-vér, szenvedélyes, mégis éterien tiszta asszonyi figurát teremtenie." (DM/DV) Szarvas Krisztina (Inferno): „Juronics darabja nyersebb, vadabb, szexuálisan túlfűtöttebb, mint Galvané – a fiatal, tehetséges és gyönyörű testű Szarvas Krisztinának méltó kihívás eltáncolni az izgalmas nőalakot. Épp fordított utat jár be a kapcsolatban: míg a férfi fokozatosan felöltözik, ő szinte mezítelenre vetkőzik." (DM/DV)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyógyszer a spájzban: újabb árváltozás várható június 1-jétől

Nincs felvásárlási láz, de aki teheti, háromhavi gyógyszeradagját váltja ki - tapasztalják egyes patikákban. Tovább olvasom