Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

300 millió forinttal több ment a konzultációra, mint a menekültekre

Idén négy hónap alatt 1,1 milliárdot költött Magyarország a menekültekre. A róluk szóló nemzeti konzultáció 300 millióval többet vitt el. Elég hatékony az állam? A pályaudvarokon ételt osztó civil szerint nem. A világot járt szeretetszolgálati vezető meg arra hívja fel a figyelmet, a vándorok zöme fiatal, aki nem is kér segítséget.
Az út szélén ballagó, vasútállomáson várakozó sötét bőrű emberben az egyik magyar a segítségre szorulót látja, a másik a terroristát. Gondolhatunk, amit akarunk, az állam dolga, hogy megvizsgálja és eldöntse, a jövevény melyik kategóriába tartozik, aszerint viszonyuljon hozzá, és közben ha szükséges, segítsen rajta. Ez szakfeladat, amelyet nagyrészt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal lát el. Arról, hogy hogyan, szintén van véleménye a magyarnak.

Térképet koppint az állam
Léderer András aktivista nemrég úgy minősítette ezt a munkát az ATV-ben, hogy „ami a menekültkérdést illeti, az állam gyakorlatilag megszűnt létezni", a legalapvetőbb feladatait sem képes ellátni. Szerinte normális esetben az ujjlenyomatvétel, adatrögzítés után a rendőrségnek vagy a bevándorlási hivatalnak kellene elszállítania a menekülteket. Ehelyett útnak indítják őket: menjenek busszal, vonattal a befogadó állomásra, ők meg azt se tudják, merre induljanak. A civilek segítenek rajtuk az állam helyett, saját költségükön.

Az index.hu újságírója afgánokkal találkozott, akik a magyar nyelvű határozatról és a mellé kapott buszmenetrendről azt hitték, ideiglenes tartózkodási engedély. Olyan térképet kapnak a hivataltól, amelyet egy honlapról „vett kölcsön" az állam, anélkül, hogy értesítette volna az oldal gazdáját: egy tanárt, aki eredetileg földrajzórai szemléltető eszköznek készítette a térképet. Ennél és a hozzá adott szöveges tájékoztatónál az index.hu szerint jóval profibb az, amit a civilek adnak a menekülteknek a pályaudvarokon.

Mindenkit a saját nyelvén
De vajon miért alakult úgy, hogy a pályaudvarokon találkoznak a jövevények és azok, akik segíteni akarnak nekik? Miért nem az állam viteti el őket a hivatalos eljárás után a befogadó állomásra? Mennyit költ a menekültekre az állam, mennyi segítséget kap az Uniótól? Mennyi kellene ahhoz, hogy a hivatal olyan munkát végezzen, amilyet szeretne? Kérdéseinket elküldtük a Belügyminisztériumhoz. „A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az eljárásról saját nyelvükön tájékoztatja a kérelmezőket, vagy olyan nyelven, amelyet ismernek és beszélnek, ebben az évben közel 80 ország állampolgára érkezett hazánkba" – közölte a BM.

Pelenkát is osztogatnak a civilek a szegedi vasútállomásnál pihenő menekült családoknak. Fotó: Schmidt Andrea
Pelenkát is osztogatnak a civilek a szegedi vasútállomásnál pihenő menekült családoknak. Fotó: Schmidt Andrea

„A regisztrációjukat követő útba indításukhoz szóbeli tájékoztatást és angol–magyar nyelvű tájékoztatót kapnak, menetrenddel és kétféle térképpel, az egyik térkép célja, hogy mutassa a számukra fontos városok helyzetét egymáshoz, míg a másik térkép egy Google térkép, angol nyelvű leírással ellátva, amely a számukra kijelölt befogadó állomásra történő eljutást könnyíti meg." A minisztérium szerint túl sokan vannak a menedékkérők ahhoz, hogy az állam szállítsa őket, ez „jelentős költségvetési ráfordítást igényelne" – arra nem tér ki, hogy mennyit. Azt viszont közli, hogy a hivatal 2013-ban 1,8 milliárd forintot, 2014-ben 2,6 milliárdot, idén az első négy hónapban már 1,1 milliárd forintot költött menekültekre. Ebben benne van az Európai Menekültügyi Alap sürgősségi támogatása is, amely 2013-ban 80,1 millió volt, tavaly pedig 373 millió.

Fiatalok, nem kérnek semmit
Arra a kérdésünkre sem válaszolt a BM, hogy szakemberei szerint jó lenne-e több pénz erre a munkára, és hogy vajon a menekültügyben meghirdetett nemzeti konzultáció ára jobb ellátást tenne-e lehetővé. Igaz, biztosan nem Pintér Sándor és a BÁH ötlete volt, hogy erről a témáról okvetlenül meg kell kérdezni a magyarokat. A Magyar Narancs becslése szerint a menekültügyben meghirdetett nemzeti konzultáció 1 milliárd forintot vitt el, az első plakátkampányra 400 milliót költöttek.

Az állam márpedig a menekültek fogadásában, ellátásában rendesen végzi a feladatát – ez a Baptista Szeretetszolgálat elnökének, Szenczy Sándornak a véleménye. Szervezete nagyrészt itthon tevékenykedik, de inkább arról ismert, hogy Észak-Koreába is beengedik segéllyel, közreműködött Csecsenföldön elrabolt magyarok kiszabadításában, a bolíviai Tóásó Előd hazahozatalában. Szenczy szerint a hivatásos segélyszervezetek most Magyarországon azért visszafogottak, mert nincs szükséghelyzet. Az időseken, betegeken, gyerekeken segítenek, ám a vándorok 80-90 százaléka a tapasztalataik szerint 18–35 év közötti, pénzzel és kommunikációs eszközökkel felszerelt fiatal, aki nem is kér segítséget.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Anna-napi búcsút tartottak Algyőn

A vasárnap tartott Anna-napi szentmisén kapott szellemi táplálék után jól fogyott a templom előtt… Tovább olvasom