Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 3°C | 12°C Még több cikk.

322 éve szabadult meg Szeged a töröktől

Szeged - 144 éven át tartó gazdasági és szellemi leépülésének vetett véget 1686. október 23. napja, mikor a város visszakerült Lipót király birtokába, a magyar korona hatalma és oltalma alá.
Így hát október 23. Szegeden kettős ünnep: az oszmán birodalmi iga lerázására, illetve a szovjet hatalom alóli szabadulási kísérletre emlékezhetünk.

Az 1498-ban szabad királyi városi rangot elnyert Szegeden a törökök első átvonultakor (1525-ben) nagyjából hétezren éltek. Az oszmán birodalmi seregek 1526-ban is átzúdultak és kifosztották a várost, majd 1542-43 telén elfoglalták.

Korábbi tekintélyét sosem szerzi vissza Szeged a török uralomból szabadulva, ugyanis kiesett a szerves hazai városfejlődésből – olvassuk Blazovich László tanulmányában. A történész arra is fölhívja a figyelmet, hogy mivel a 17. század nagy részében a szembenálló két fél – a Török- és a Habsburg Birodalom – erőegyensúlyba került, jóllehet Szeged és vidéke a török államhoz tartozott, annak erői kénytelen-kelletlen elnézték a másik fél jelenlétét.

A szegedi vár egy 17. századi metszeten Fotó: DM/DV
A szegedi vár egy 17. századi metszeten Fotó: DM/DV

A IV. Béla idején építeni kezdett szegedi vár súlyosan megsérült, mikor a törökök 1542-ben elfoglalták. Ám stratégiai szerepe miatt helyreállítását azonnal megkezdték. Magasították és erősítették falait, az árkokat kitisztították, mélyítették, szélesítették, a vár déli oldalán lévő várost hatalmas földbástyákkal és árkokkal vették körül. A várban tartózkodó őrség létszáma 1545-ben 323, 1552-ben pedig 348 fő volt. Szeged szandzsákszékhely lett, az élére kinevezett bég kormányzásával. Az első ilyen bég Musztafa, aki II. Szolimán szultán parancsára, a török kincstár költségén a vár helyreállítását végrehajtotta.

Szeged visszavétele nemzetközi összefogás, a török ellen indított visszafoglaló háborúk eredménye. A vár visszavétele 1686. október 5-én indított ostrommal kezdődött meg. Az ostromlók parancsnoka – az ekkor Bécsben tartózkodó hírhedt Caraffa tábornok helyett – De la Vergne altábornagy lett, aki azonban az ostrom során szerzett súlyos sérüléseibe belehalt. Utóda a skót származású báró Wallis György tábornok lett, a sereg vezérei pedig többek között Barkóczy, Petneházy, az ifj. Bercsényi és báró Károlyi István volt. Mivel a védők számára segítség nem érkezett, a várat október 23-án feladták, amely így I. Lipót király birtokába került.

A vidék egy része is felszabadult: 1686. október 23-án napkeltekor a szegedi várból kétszáz szekéren hatszáz török vonult ki Temesvár felé, s ezzel Csanád megyében, illetve Csanád megye Marostól északra eső területén megszűnt a hódoltság. Ám a vidék továbbra is a frontvonalban maradt, majd a Rákóczi-szabadságharc miatt még egy emberöltővel kitolódott a békés fejlődés megindulásának lehetősége.

Olvasóink írták

  • 1. Török1 2008. október 25. 08:31
    „Én úgy érzem még mindíg rajtunk vannak. Főleg a Cserepes-sor-Mars tér környékén...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Borovicséknál a vasalás a mumus

Szeged - Nem esik le az aranygyűrű az ujjáról a színésznőnek, a rendőrségi szóvivőnek és a… Tovább olvasom