Délmagyar logó

2016. 09. 28. szerda - Vencel 9°C | 22°C

36 mérnök dolgozott az Agóra tervein

Szeged - Hogyan lehet egy középület egyszerre izgalmas és takarékos? Építészeti különlegességekről beszélgettünk Helmle Csabával, a Szent-Györgyi Albert Agóra egyik vezető tervezőjével.
– Hány tervező dolgozott a Szent-Györgyi Albert Agóra projekten, és mit kell tudni a BAHCS Művek Kft.-ről?
– A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának DLA-iskolájából származik az ismeretség Báger Andrással, a kft. pedig a közös cégünk, amelyet 2009-ben alapítottuk, miután több sikeres tervpályázati szereplést követően megnyertük az Agóra tervezését. Ezen 6 építésztervező dolgozott, ezen kívül 14 szakági tervezőcsapat, összesen 36 mérnök.

– Mi az, ami önök szerint a kivitelezők számára a legnagyobb kihívást jelenti, jelentette, amikor a terveket követték?
– A legnagyobb kihívás mind a tervezés, mind a kivitelezés szempontjából a telek városépítészeti helyzete volt. Az Agóra barnamezős beruházásként egy sűrű városi tömb belsejében kialakult, amőba alakú telken létesül, elbontott IKV-műhelyek helyén, változó műszaki állapotú szomszédos épületekkel határolva. Izgalmas kihívás volt a klímatorony is, amelynek megépítése 30×30 centiméteres keresztmetszetű látszóbeton rácsszerkezetével, 18 méteres magasságával egyedülálló teljesítmény. Kihívást jelent az épület színezése is. Egy jellemzően fehér épületről van szó, amelyben több helyen, kis felületeken élénk és változatos színek jelennek meg, gondosan tervezett összefüggések alapján. Az épületegyüttes reprezentatív rendezvényterén készül egy geometrikus mintázatú gyepesített domb, amely szintén izgalmas lehet a kivitelező számára.

– A kulturális centrum uniós támogatással épül, fontos szempont a minél több zöld megoldás – ez a kitétel mekkora korlátozást jelentett, mennyire engedhették el a fantáziájukat a tervezéskor?
– Az építészeti tervezés komplex folyamat, amelyben a szempontok sokrétűsége ideális esetben nem korlátozza, hanem inspirálja az alkotást. Egy épület energetikai besorolását 80-90 százalékban építészeti döntések határozzák meg, a maradék 10-20 százalék a gépészeti és épületvillamossá-
gi berendezések szerepe. Könnyen belátható, hogy annak a légköbméternek a fűtése, hűtése kerül a legkevesebbe, amely meg sem épül, éppen ezért állítjuk, hogy a takarékos szemlélet szükségszerűen alapja a különböző energiatudatos és környezettudatos rendszereknek.

– Hogyan realizálódott mindez ebben az esetben?
– Kompakt épületformát kerestünk, ezáltal minimalizáltuk a lehűlő, illetve felmelegedő homlokzati felületeket, egyúttal nagy területek maradhattak meg a zöld park számára. Nem mélygarázst, hanem egy földszintes, fedett-nyitott garázst terveztünk, amely nem igényel gépészeti elszívást, és a természetes világítása is javarészt megvalósul. Az épület homlokzatát meghatározó, szerkesztett mélységű rács automatikusan árnyékol, télen beengedi a napfényt – amit az épület szoláris nyereségként hasznosít –, nyáron azonban árnyékban tartja a homlokzati üvegfelületeket. A belső terek változó fényigénye pedig külső vászonárnyékoló rendszerrel szolgálható ki.

– Melyek az épület különlegességei építészeti szempontból?
– A legreprezentatívabb tér, a rendezvénytér nem az épület belsejében, hanem a szabadban valósul meg: a főépület homlokzatai, a domb, a nyári pavilon és a klímatorony által meghatározott terület egy óriási, mennyezet nélküli aula. Különlegesek és felfedezésre várnak az épület belső térformái is: általában földszintes, alacsony tér kapcsolódik magas, feszített arányú térrészhez. Ezen kívül, bár az épület főhomlokzata egy pillérek és födémszélek által meghatározott rács, a szabályos rácson belül minden változik: az üvegfelületek eltérő mélységben találhatók. A homlokzati vászonárnyékolók egyedileg vezérelhetők, így időjárástól, a belső rendezvényektől vagy akár a használók játékos kedvétől függően állandóan változó képet nyújtanak. A rácsok oldalai színesek. Ezek a színek szemből nézve alig látszanak, a nap állásától függően azonban reflektálódnak a fehér vászonfelületeken, ami egy állandóan változó, sejtelmes fényfestést eredményez.

– A Szent-Györgyi Albert Agóra mennyire számít Magyarországon különleges vagy modern épületnek?
– Véleményünk szerint nagyon különleges és modern épület, de mi elfogultak vagyunk. Nagyon várjuk a közvélemény és az építészszakma visszajelzéseit.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Herczku Ágnes háziasszonyként debütál a Dóm téren

Herczku Ágnes énekesnő Énekmondóként igazából a háziasszony szerepében látható ma este a Hegyen-völgyön lakodalomban. Tovább olvasom