Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

378 milliót tüntettek el

Szeged - Szorul a hurok a makói vállalkozók körül, akikről lapunk többször is megírta: szegedi és makói társasházak felépítéséhez több bankkal keretjelzáloghitel-szerződést kötöttek, majd a lakóktól beszedett pénzt eltüntették.
Cs. Attila és L. Gábor az elmúlt években tucatnyi vállalkozást hozott létre, 6 projektcéggel több helyszínen építkeztek. A cégek 2010 után sorra tönkrementek, kiderült, hogy a lakások után beszedett pénzt a vállalkozók nem fizették be a banknak. Tartozásuk miatt a Raiffeisen Bank  Zrt. pert indított a szegedi Korondi és a Bakay Nándor utcai társasházak lakástulajdonosai ellen, több százmillió forintot követelve rajtuk.

A Bakay Nándor utcai társasház lakói a Raiffeisen Bank Zrt.-vel együtt feljelentették a vállalkozókat, de a csalás miatt indult nyomozást a rendőrség végül azért szüntette meg, mert a büntető törvénykönyv szerint csalni csak úgy lehet, ha azt az elkövető előre eltervezi. Ha menet közben tűnik el a pénz, az nem csalás.

Az Erste Bank Zrt. már nem csalás, hanem fedezetelvonás bűntette miatt fordult a hatóságokhoz. A Szegedi Járási Ügyészség 2010 májusában vádat emelt a Kállay Projekt Kft. tulajdonosa és ügyvezetője ellen. A jogerős ítélet tavaly született meg: a Szegedi Törvényszék tájékoztatása szerint a bíróság jogerősen bűnösnek találta Cs. Attilát és L. Gábort, társtettesként elkövetett tartozás fedezete elvonásának bűntettében. Mindkét vádlottat 1 év 6 hónap, végrehajtásában két évi próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélték.

 A keretjelzálogügy

Lapunk többször is foglalkozott azoknak a szegedi és makói családoknak az ügyével, akik L. Gábortól és Cs. Attilától keretjelzáloggal terhelt lakásokat vásároltak. Mivel a vállalkozók nem fizették vissza a több száz milliós kölcsönöket, a Raiffeisen Bank Zrt. pert indított két társasház mintegy 40 lakója ellen. Az egyik eljárás jogerősen lezárult, a lakóknak kell a vállalkozók hitelét visszafizetniük. A másik pert az Ítélőtábla visszautalta első fokra.
Az iratok szerint a két férfi 78 millió forintot tüntetett el úgy, hogy annak egy részét egy kft. számlájára utalták, 6,7 milliót pedig Cs. Attila készpénzben felvett.

A két vállalkozó nemcsak a pénzintézeteknek, hanem az államnak is tartozik: cégeik közül 3 szerepel az adóhivatal „100 millió forint feletti tartozással rendelkező cégek" listáján. Úgy tűnik, az állam sem hagyja veszni a pénzét, a NAV is nyomozást indított.

– A NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága több építőipari vállalkozással kapcsolatban folytatott nyomozást. Egy 39 éves makói férfival szemben csődbűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt májusban vádemelési javaslattal küldtük meg a nyomozati iratokat a Szegedi Járási Ügyészségnek – tudtuk meg Barnáné Horváth Melinda századostól, a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága sajtóreferensétől. A büntető törvénykönyv szerint a csődbűncselekményért 1-től 5 évig tartó börtön vár a vállalkozókra.

Börtönbe kerülnek a pénzeltüntetők? – kérdeztük Kertész Józsefet, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnökét. – A fedezetelvonást a lakók sérelmére követték el, a csődbűntett pedig egy közvádas bűncselekmény: az államkincstárt károsították meg – mondta Kertész József.

Hozzátette, a törvény nem kötelezi a bíróságot arra, hogy letöltendő szabadságvesztést szabjon ki a vádlottra csak azért, mert egy korábbi ügyben felfüggesztett börtönt kapott.

– Lehet egymás után két felfüggesztett szabadságvesztést is kiszabni – hangsúlyozta az ügyvéd. Kertész József ugyanakkor úgy véli, ilyen súlyú gazdasági bűncselekménynél nem gyakori, hogy a vádlottak megússzák a börtönt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem tudnak versenyezni az importtejjel

Az olcsó importtej ellen tiltakoztak tegnap a tejtermelők Budaörsön, Pécsen és Nagytarcsán. Tovább olvasom