Délmagyar logó

2016. 06. 26. vasárnap - János, Pál 22°C | 31°C

500 ezer üres állás van Németországban: spanyol fiatalból nem lesz német munkás

500 ezer üres állás van Németországban: spanyol fiatalból nem lesz német munkás
Miért kell Németországnak a sok migráns? Röviden, mert munkaerő-problémákkal küzd. Összeállításunkban megszólal a Political Capital vezető elemzője, aki arról beszél, a spanyol fiatalokból nem lesz német munkás. Ugyanerről beszél egy Spanyolországban élő szegedi fiatal is, aki azt látja, a madridi fiatalok a nyelvtudás hiánya miatt sem mennek Németországba.
Németország tárt karokkal várja a menekülteket – vagy már nem, erre utal a macedón határzár, de a déli államokra testált megálljról múlt hét csütörtökig senki sem beszélt szívesen. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ekkor azt üzente az Európába tartó illegális bevándorlóknak, „ne gyertek Európába, ne higgyetek az embercsempészeknek, egyetlen európai állam sem lesz tranzitország".

A migráció a tavasz közeledtével újra erősödik, a sajtóban is többször megjelent, az Angela Merkel német kancellár vezette európai hatalom munkaerőpiacát kívánja stabilizálni a Közel-Keletről érkezőkkel. Felvetődhet a kérdés, hogy a németeknek miért épp a szírek kellenek, ha a görögöknél 25 százalékos, a spanyoloknál 21, a ciprusiaknál 15 százalékos a munkanélküliség?

Közel-keletről Németországba

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője a migrációval kapcsolatban hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy a fogadó államok egymaguk el tudják dönteni, mi és hogyan történjen, legfeljebb befolyásolhatják a migrációs folyamatokat. Elmondta, történetileg kialakult struktúrák szerint zajlik a migráció, egyes európai célországokba (például Nagy-Britannia, Franciaország) legtöbbször az egykori gyarmatokon élők tartanak. – Más célországok, például Németország esetében, ahová a második világháborút követően például törökök érkeztek – a vendégmunkásrendszerek idején kialakult hálózatok a meghatározók. Ezekre a kialakult migrációs folyamatokra rakódik rá a jelenlegi menekülthullám – magyarázta a nemzetközi migrációval foglalkozó elemző. Juhász Attila úgy látja, Németország nemcsak a közel-keletieknek, de a kelet-európaiaknak is vonzó célpont. – Hiába sok a munkanélküli az Unió déli államaiban, egy spanyol fiatal nem biztos, hogy német földön akar dolgozni olyan bérért, amit esetleg otthon a jóléti ellátórendszerben is megkap – mondta Juhász Attila.

Nem csökken  a migránsok száma

Hogy mit hoz a tavasz? Az elemző szerint újabb menekültáradatot. Juhász Attila ugyanakkor kiemeli, nem bukott meg az Unió bevándorláspolitikája, egészen egyszerűen azért, mert nincs. Csak a tagállamoknak van bevándorlási politikájuk, uniós szinten most egy új közös menekültügyi szabályozást akarnak kidolgozni, de jól látható, hogy a gyakorlatban ez is nagyon nehezen megy. – Az abszurd, hogy a bevándorlók nem dolgoznak, és elveszik az emberek munkáját. A bevándorlók többsége gazdaságilag hasznos a fogadó országnak, mert sokszor saját vállalkozásokat hoznak, vagy alkalmazottként jobban dolgoznak, mint az európaiak, vagy elvállalnak olyan munkát is, amelyet az európaiak nem. Ha ezt az Unión belül nézzük, igaz a külföldön dolgozó magyarokra is – folytatta az elemző. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkit be kell fogadni, a bevándorlók és a menekültek is sokfélék, mint ahogy a fogadó országok társadalma is.

Megjegyezte, Szíria egy fejlett ország volt, az országot döntően a középosztály hagyta el. – A menekültek nem egy homogén horda. Rengetegen keltek útra olyanok, akiknek volt vagyona, magas képzettsége, őket pedig érthetően tárt karokkal várta Németország – magyarázta Juhász Attila. A Political Capital elemzője úgy véli, amíg nem sikerül a Közel-Keletet stabilizálni, addig csinálhatnak bármit az európai kormányok, nem fog a menekülthullám csillapodni.

Kivándorolnak a spanyolok is

Érdekes adatokat találunk, ha azt vizsgáljuk, mely európai uniós országot hagyták el a legtöbben. A listát éppen a munkanélküliséggel küzdő Spanyolország vezeti 593 ezer fővel, Spanyolországot Litvánia követi 169 ezer fővel, majd Portugália következik 140 ezer és Görögország 136 ezer fővel. Az UNICEF adatai szerint a legtöbb spanyol – 2013-ban összesen 666 ezer fő – Franciaországba, az Egyesült Államokba és Argentínába ment dolgozni, de Németország is felfért a negyedik helyre.

A Spanyolországban élő szegedi Papp Kinga is arról mesélt lapunknak, hogy az elvándorló fiatalok Madrid, Katalónia és Valencia tartományból származnak, a legtöbben Ecuadorba, az Egyesült Királyságba, Franciaországba és Németországba tartanak. A mestervizsgájára készülő fiatal nő szerint a spanyolok egyfajta harapófogóban élnek, mert délen úgy tartják, jobb helyre nem születhettek volna, de egyre többen mennek el, mert nehéz munkát találni, és a fizetések drasztikusan csökkentek az elmúlt 6-8 évben.

A spanyol ABC napilap arról írt, hogy a diplomás fiatalok 80 százaléka tervezi a kivándorlást, a cikk szerint legtöbben a spanyol ajkú területeket választják. Ennek a nyelvoktatás alacsony színvonala is az oka, még a diplomások között is kevés az angolul valóban jól beszélő spanyol. Erről cikkezett az El Economista is, amely arról írt, a kivándorlók olyan helyeket keresnek, ahol erős a többnyelvűség, Svájc így hamarabb lesz célország, mint Németország.
Félmillió munkás hiányzik

A német statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint csúcsra futott a németországi betöltetlen állások száma. 2016-ban 580 ezer helyre lehet jelentkezni, ez a szám 2015-ben 568 ezer volt, 2009-ben pedig még csak 300 ezer.
 

Németország: komoly pénzek integrációra

„Ha Németországban szeretnél élni, meg kell tanulnod németül" – így kezdődik a BAMF (német bevándorlási hivatal) honlapján elhelyezett angol nyelvű tájékoztató. A 2015-ös migrációs hullám után döntöttek úgy a németek, hogy komoly pénzeket és energiát szánnak az integrációra. A bevándorlóknak szánt tanfolyamokon nemcsak nyelvet tanítanak, hanem megismertetik velük a német jogot, történelmet és kultúrát is. Külön felhívják a figyelmet a szabadságjogokra, a toleranciára, valamint arra, hogy mindenki egyenlő. Az integrációs tanfolyamot vizsga zárja.
 

Magyarország: sok a munkanélküli és a betöltetlen állás

Nincs meglepetés, aki nyelvet beszél és jól dolgozik, külföldön is kap állást. A hazai munkaerőpiacon szakemberhiány van, hiába a sok munkanélküli, maradnak betöltetlen állások.

Nem csak Németország küzd munkaerőhiánnyal – erről már lapunk is többször beszámolt. Bármilyen furcsa, hiába sok a Csongrád megyei munkanélküli, a cégek így sem találnak megfelelő munkaerőt. Elég a kisteleki kábelgyárra gondolni, melyről tavaly novemberben megírtuk, az üzemben 230-an kapják a fizetésüket a kft.-től, a termelést kiszolgáló többi vállalkozás dolgozóival együtt összesen 300 ember dolgozik itt. Jelentős részük kisteleki, de két buszjáratot is működtet a gyár, még Szolnokról is járnak ide munkások. Folytonos műszakban dolgoznak, „tizenkétóráznak" az emberek, négy napig reggel 6-tól este 6-ig, majd négy nap pihenő után este 6-tól reggel 6-ig folytatják.

A magyar munkáshiány többek között az elvándorlásra vezethető vissza. A szakemberek szerint nemcsak a szakképzett munkaerőből van hiány, de az egyszerű, szakképesítést nem igénylő üres álláshelyből is egyre több a betöltetlen. A Csongrád megyei számok azt mutatják, 2015 végén a 11 ezer 826 álláskereső mellett 1499 zárónapi betöltetlen álláshely maradt. Érdekesség, hogy a decemberi munkaerőigények harmada a közigazgatás (közfoglalkoztatás), 25 százaléka az ipar (beleértve az építőipart is), 7 százaléka az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, 6 százaléka a kereskedelem területéről származott.
Német nyelvet tanuló bevándorlók az Ute Bock Egyesület egyik oktatótermében, Bécsben. Fotó: MTI
Német nyelvet tanuló bevándorlók az Ute Bock Egyesület egyik oktatótermében, Bécsben. Fotó: MTI

Az UNICEF 2013-as adatai szerint Magyarországról legtöbben Németországba mentek. Ezt követte az Egyesült Államok. Az Egyesült Királyság csak a negyedik.

A ManpowerGroup tavalyi felmérése szerint országosan a feldolgozóiparban áll üresen a legtöbb álláshely (13 ezer), ami a versenyszféra betöltetlen álláshelyeinek 46 százalékát jelenti. Egyre több bolti eladót, péket, szabót, varrót, illetve kamionsofőrt is keresnek, sőt Közép-Magyarországon az általános irodai adminisztrátori állások betöltése is tartósan gondot okoz.
 
Zavarban
"Nem az a kérdés, hogy menekült-e az, aki Szíriából vagy Afganisztánból jön, hanem az, hogy hogyan tudunk rajta segíteni. Mert az sem lehet kérdés, hogy segíteni kell, de mégis ott van az, hogy de.
„Hol van a demokráciátok? Hol van a mi szabadságunk?"

– ez áll egy bevarrt szájú szír férfi tábláján, a képet az MTI tette közzé a napokban a Calais-nál lévő dzsungel felszámolása közben. A görög–macedón határon feltorlódott tízezrek pedig a határok megnyitását követelik, a tiltakozásnál használt tábláikra azt írják: „emberek vagyunk".

Mindkét kép azt mutatja, Európa embertelen. Pedig erről szó sincs, még csak a média ferdítéséről sem beszélhetünk. A probléma az, hogy az egész migránskérdés rendezetlen. Angela Merkel tavaly augusztusi meghívását az egész kontinens nyögi. Nem kétséges, hogy kell a németeknek a munkaerő, de mégsem így kellett volna intézni. Erre már maga a kancellár is rájött, napokkal ezelőtt már azt mondta, sajnálja, hogy nem a külső határok jobb védelmével kezdték a menekültválság megoldását.

Európa zavarban van, mert miközben kötelességének érzi az embereket megmenteni, mégsem engedheti, hogy emberek milliói csak úgy bevándoroljanak egy országba. A világon mindenhol határőrizet működik, még ha a teljesen jogosan és szabályosan feltartóztatott illegális határátlépők ezt másképp is gondolják.

A mai uniós csúcs valószínűleg megint csendben próbálja elrendezni a migrációs válságot, azaz nem Németország fog nemet mondani a menekültekre, hanem a déli államokra tolja a felelősséget: ezzel együtt az agresszióval együtt járó konfliktust is."

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Önálló estje lesz a Műpában Szilasi László írónak

Önálló estje lesz a Műpában Szilasi László írónak
Szilasi László írónak, tanszékvezető egyetemi tanárnak hétfőn a budapesti Műpában lesz önálló estje, ahol többek között A harmadik híd című nagy sikerű regényéről is faggatják. Tovább olvasom