Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

5 százalékra nőhet a beépíthetőség

Szeged - Nyugvópontra juthat a szegedi kiskertesek ügye, ha pénteken elfogadja a közgyűlés azt a beszámolót, ami lehetővé teszi, hogy 3-ról 5 százalékra emeljék a beépíthetőséget. Sándor János nagy eredménynek tartja ezt, ugyanakkor a kiskertesek érdekképviseletét ellátó egyesületi elnök szerint a 10 százalékos emelés jelentené az igazi megoldást.
Szegeden a hat kiskertes területen – Subasa, Baktó, Tompasziget, Gyálaréti és Tápai kiskertek, valamint az észak-baktói, Kurucvölgyi út menti kiskertek – mintegy 5000 ember lakik. A Családok a Kiskertekért Egyesület két éve harcol azért, hogy 3-ról 5 százalékra emeljék a kiskertekben a beépíthetőséget.

Még áll Pedersenék háza

A város környéki zártkertekben élők ügye tavalyelőtt januárban került az érdeklődés középpontjába, amikor a Pedersen családdal közölték, le kell bontaniuk Subasán a hétvégi házukat, mert 9 négyzetméterrel, 1,1 százalékkal túllépték a megengedett 3 százalékot. Pedersenék háza még áll, az ügyük azonban még nem zárult le.

Pénteken a közgyűlés a szegedi építési szabályzat felülvizsgálata kapcsán tárgyal a kiskertekről. Botka László polgármester előterjesztésében szerepel, hogy az egyesület által kérelmezett hat kiskertes területből mindre elkészült az OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) alóli felmentési anyag, amely a maximális beépíthetőség 5 százalékra történő emelését támasztja alá. A szegedi építési szabályzat rendelettervezete tartalmazza a homlokzatmagasság növelését is a kiskertekben az eddigi maximum 3,5 méterről 4,5, illetve 7,5 méterre, attól függően, hogy 6000 négyzetméter alatti vagy feletti a telek. Eddig kötelező volt az 5 méteres előkert Subasán, Baktón és a többi kiskertben. Se nagyobb, se kisebb nem lehetett. Az új szabályozás már csak minimum 5 méterről szól.

Ház Subasán. 5000 embert érint Szegeden a kiskertesek ügye. Illusztráció: Karnok Csaba
Ház Subasán. 5000 embert érint Szegeden a kiskertesek ügye. Illusztráció: Karnok Csaba

Akiken nem segít az 5 százalék

– Ez nagy eredmény, ugyanakkor tudni kell, hogy a kiskertek negyede nem felel meg az 5 százalékos küszöbnek. Az igazi megoldást a 10 százalékos emelés jelentené. Azzal szinte teljesen meg lehetne oldani a problémát – mondta lapunknak Sándor János. A Családok a Kiskertekért Egyesület elnöke elmondta, 12 olyan építési hatósági eljárásról tud, amelyeknél már jogerősen kiadták végzést a bontásról. – A tizenkettőből hatnak nem segít az új szabály, mert az 5 százalékot is túllépték. Ne palotákra, hanem 60–80 négyzetméteres házakra gondoljon, ahol családok élnek – hangsúlyozta az elnök.

Egy nem létező ház a baktói kiskertekben

Számunkra az lenne a legjobb, ha minden maradna úgy, ahogy eddig is volt – ezt még év elején mondta lapunknak Szűcs Norbert, aki 2003-ban 25 helyett 39 négyzetméteres házat épített fel a baktói kiskertekben. Miután ez pár hónapja kiderült egy feljelentés nyomán, Norbert mindent megpróbált, hogy fennmaradhasson a háza. A hatóság azonban úgy rendelkezett, vissza kell bontani az épületet. A férfi állította, a házat nem lehet visszabontani, csak elbontani, földig rombolni. Nyáron írtunk arról, hogy a másodfokú építési hatóság megsemmisítette az első fokú határozatot, és új eljárás lefolytatására kötelezte az önkormányzat építési irodáját. Ha valaki szabálytalanul építkezett, és ez csak 10 év után derül ki, már nem tudnak vele mit tenni. Ennyi az elévülési idő. Az első számítások azt mutatták, hogy Szűcs Norbertnek egy hónap kellett volna ehhez. Sándor János tájékoztatása szerint Norbertnél nem indított új bontási eljárást a hatóság, mert időközben kiderült, letelt a tíz év. – Nem kell lebontania a házát, de fennmaradási engedélyt sem kap Norbert, akinek így van egy nem létező háza a baktói kiskertekben.

Költséges a területek átminősítése

Botka László azt írja az előterjesztése végén egy tanulmányra hivatkozva, hogy a kiskertekben nem indokolt a beépíthetőség további, tehát 5 százalékon felüli növelése. Én pedig úgy gondolom, hogy indokolt, de a 10 százalékos növelést már nem lehet megvalósítani helyben, ahhoz az országos jogszabályokon kell változtatni. Itt, Szegeden csak a területek átminősítésével lehetne a problémát megoldani, amelynek a feltételei jelenleg nem állnak fenn. Az átminősítésének jelentős költségvonzata van, amit a városnak és a tulajdonosoknak kellene viselni, és ez mindkét fél lehetőségeit meghaladja. Továbbra is lépésről lépésre kell haladnunk, mint ahogy tettük azt az elmúlt két évben – magyarázta Sándor János, aki elmondta, a problémák megoldásához egyedül akarat és összefogás szükséges. Sándor János elmondása szerint pénteken csak a kiskertekről szóló beszámolóról határoznak a képviselők, a végső döntést várhatóan februárban hozza meg a közgyűlés.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KDNP szerint pazarlásra kell a pénz

A legnagyobb vitát a pénteki szegedi közgyűlésen várhatóan az áremelések váltják majd ki. Tovább olvasom