Délmagyar logó

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 24°C | 33°C Még több cikk.

660 ezer jó magyar baka veszett oda

Szeged - Megnyílt a szegedi közművelődési palotában a kecskeméti múzeum és a Móra-múzeum közös első világháborús kiállítása.
- Olyan kiállítást nyitunk meg, ami nem hagyományos, mert a dicsőség mellett ott van a halál is. A történelmi Magyarország területéről 660 ezer jó magyar baka halt meg, annyi, mint a mostani Csongrád megye teljes lakosságának másfélszerese. Szinte nincs olyan család, amelyet ne érintett volna a nagy háború – kezdte köszöntőjét a Hazatérnek… 1914-1918 című kiállítás megnyitóján Fogas Ottó városi múzeumigazgató. Személyes emléket is felidézett a dédapjáról, aki 46-os bakaként mindjárt 1915 nyarán elesett az Isonzónál.

Kozma József, a városi közgyűlés kulturális bizottságának elnöke utász nagyapjára emlékezett, aki hazatért a frontról és egy Gogol utcai pincében nyitott lakatosműhelyt. És aki egy esetet leszámítva soha nem beszélt a háborúról, az mégis jelen volt a család életében. Megjegyezte, mi, az utókor nem tehetjük meg, hogy nem nézünk szembe a múltunkkal. A most megnyílt kiállítás megmutatja: háborúban nincsen idill, nem szépíti meg az idő. Az összeállítást Marjanucz László történész egyetemi docens előadással nyitotta meg.

Megnyílt az első világháborús kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Kuklis István (galéria)

Az eseményt Matus Mihály tárogatós, a Hagyományőrző 15. Pálffy Huszár Egyesület, valamint a Császári és Királyi 46. Gyalogezred Algyői hagyományőrző Csoportja, illetve a Rókusi Általános Iskola tanulóinak szereplése keretezte.

– A kiállítás az első világháborúban szolgált szegedi alakulatok és az ott szolgálatot teljesítő katonák sorsáról szól. Szeged mint jelentősebb törvényhatósági város több katonai alakulat parancsnoki és hadkiegészítési központja volt. Ezek közé számított az 5. honvéd gyalogezred, a 3. honvéd huszárezred és a 46. közös kiállítású császári és királyi gyalogezred – kezdte bemutatásukat a történész.

5. honvéd gyalogezred

Az elsők között vonult a frontra az 5. honvéd gyalogezred. 1914. augusztus 3-án Becskereken át, Titelnél hajóra szálltak, úgy jutottak el a szerbiai hadszíntérre. Azonban hamar átirányították az ezredet a keleti frontra. Az orosz forinton kitört harcok igényelték a haderő-átcsoportosítást; és az 5. honvéd gyalogezred azt a feladatot kapta többek között, hogy védje Przemysl erődjét. A galíciai város az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkorszerűbb és egyik legösszetettebb erődvárrendszere volt, és olyan helyen feküdt, ahol teljesíthette elsőrendű katonai feladatát, a Magyarországra vezető utak katonai ellenőrzését. Az oroszok hadicélja ugyanis a hágókon át a magyar alföldre vonulni. A szakember megjegyezte: 1914 szeptemberében az ott szolgáló katonák megismerhették a háború poklát. Az oroszok ostromgyűrűt vontak köréjük, háromszoros túlerővel támadták, mégsem sikerült elfoglalniuk a várat. Ezért azonban komoly árat kellett fizetniük. A szegedi 5. honvédezredet is magába foglaló véderők kitörésekkel próbálták gyengíteni az orosz nyomást és összeköttetést teremteni a felmentő csapatokkal, ami sajnos nem sikerült. A kitörések, melyek bátor és tervezett akciók voltak, elérték azt a céljukat, hogy az ostromló orosz csapatok egységei közül egyet sem tudtak elvonni, ezzel tehermentesítették a hágókra nehezedő katonai nyomást. Erőket kötöttek le, a vár fél éven át tartotta magát. Március 22-én volt a 100. évfordulója annak, hogy a várat császári engedéllyel átadták az oroszoknak. 117 ezer magyar hadifogoly került Turkisztánba, Szibériába, Távol-Keletre.

Megnyílt az első világháborús kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Kuklis István (galéria)

3. honvéd huszárezred

– A 3. honvéd huszárezredet szinte azonnal az orosz frontra vezényelték, lovas katonákat nem lehet akárhol bevetni. Mit kerestek a huszárok a gyors tüzelésű gépfegyverek korában? – tette fel a kérdést Marjanucz László. – Kisebb jelentőségű feladat volt a felderítés és kijelölt fontos pontok gyors elfoglalása. Valódi aktivitásuk az ellenség támadóerejének megtörésére irányult, üldözték az ellenséget, és az ellenség előretörését próbálták megakadályozni. A mi huszárjaink ennek eleget is tettek. Mindjárt 1914 augusztusában bevetették őket Lemberg mellett. Az elején volt egy huszár-kozák csata, óriási véráldozattal járt, de visszaverték a kozákokat. A háború végére ezt a huszárezredet korszerűsítették, kaptak például tűzfegyvereket, és a színes egyenruhákat (ami egymás elismerésére szolgált) csupa szürkére cserélték. Utolsó bevetésük német kötelékben Gorlicénél volt, amikor áttörtek az orosz gyűrűn.

46-osok

Legismertebb a szegedi törzsalakulat a 46-os gyalogezred, közös alakulat volt, német vezénylettel, németül beszéltek a tisztek. Korán a szerb frontra vezényelték őket, majd az orosz front kialakulása után oda irányították át őket. Feladatuk a hágók védelme volt 1914-15 telén és 1915 tavaszán a kárpáti csatában. Ezek során az oroszok kétszer léptek magyar földre: 1914 őszén és 1915 januárjának végén, és visszaverésükben a 46-osok játszottak szerepet nagy áldozatokkal. Nem is mindig a harcok tizedelték őket, hanem például a kolera is. 1914 októberében olyan járvány ütötte fel a fejét a rosszul táplált, legyengült alakulatok között. Napi 8-10 embert kellett eltemetni. 1915 májusában került át a 46-os ezred az olasz frontra, és ez lett a poklok pokla. A San Michele és San Martino közötti 6-7 kilométeres frontszakasz védelmét látták el. Az olaszok 11-szer támadtak, 11-szer hárították a támadást, a 12. támadást a szegediek, Csongrád és Csanád megyeiek vezették. Ekkor jutottak el Udinéig és Piavéig. Rettenetes áldozatokat követeltek a harcok, de nem csak azok okozták a veszteségeket, hanem a terepviszonyok is. A sziklás, kopár hegyekben nem lehetett lövészárkot ásni; az első hetekben kövekből, homokzsákokból emeltek mellvéd szolgálta a védelmet. Emögé el lehetett bújni, de nem védett.

Megnyílt az első világháborús kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Kuklis István (galéria)

Heim Géza hőstette

Itt veszítették el a legtöbb embert a 46-osok, de sok hőstett is fűződik ehhez a frontszakaszhoz. Legenda lett a szegedi Heim Gézáé, aki bátorságáért Mária Terézia érdemrendet kapott. Az állásokat nem lehetett megközelíteni, legfeljebb gránátokat dobáltak egymás irányába. Ha csak 10 négyzetmétert is el akartak foglalni, akkor aknákat kellett ásni az ellenség fúrni és felrobbantani őket. Egy ilyen olasz kezdeményezést hárított el Heim Géza. Ellenaknát tervezett, amit megfúrva és felrobbantva Heim-tölcsér keletkezett, lyukat ütve az olasz arcvonalon.

A legendás doberdói fa


A kopár területen minden természetes kiszögellés fedezékül szolgált. És ezen a helyen egy ilyen akadt, egy szederfa. Terebélyes lombja alatt pihentek meg a katonák és fedezékül is használták, csakhogy ami nekik fedezék volt, de az ellenségnek célpont. Az olaszok keményen lőtték ezt az egyetlen fedezéket, míg nem a sok golyótól, repesztől elpusztult a lomkoronája, csak a törzse maradt. Halálos sebet kapott, mint annyi ezer magyar katona a fa alatt. Zeiss Oszkár ezredparancsnok, hogy a háború és a 46-osok hősiességének emlékére kivágatta a halott fát és a városi tanáccsal egyeztetve Szegedre hozatja. Most a kiállításon is látható.

Hazatértek


660 ezer magyar katona pusztult el, ez még akkor is sok, ha tudjuk, hogy összesen 3 milliót mozgósítottak. Ők idegen földben nyugszanak. Azoknak sem volt felhőtlen az élete, akik hazatértek, hiszen az már nem ugyanaz a világ volt, mint amit itthagytak. 1918-ra az ország szétesett, forradalom volt. Személyes szenvedésüket fokozta az a kollektív tragédia, amit Ady Endre úgy fogalmazott meg: fél, hogy a győzők nagyon rátipornak az elesett Magyarországra. És sajnos a félelme beigazolódott – zárta gondolatmenetét a történész.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyári időszámítás: egy órával kevesebbet alszunk

Március 29-én, vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára kell átállítanunk az óráinkat. Egy órával rövidül… Tovább olvasom