Délmagyar logó

2018. 11. 21. szerda - Olivér 3°C | 7°C Még több cikk.

74 éve ezen a napon ért véget az erőltetett menet: agyonlőtték Abdánál Radnóti Miklóst

A már járásképtelen költőt a Győr melletti Abdánál november 9-én a keretlegények agyonlőtték. Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg. Radnóti Miklós a szegedi bölcsészkaron végzett, leveleit is oda kérte szegedi évei alatt.

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a mai újlipótvárosi Kádár utca 8.-ban, asszimilált zsidó családban. Édesanyja, Grosz Ilona és utónevet nem kapott fiú ikertestvére születésekor meghalt - ez költészetén is nyomot hagyott. Édesapja, Glatter Jakab kereskedelemmel foglalkozott, egy nővére volt, Klára - írja a wikipédia.

Édesapja 1911-ben újból megnősült, második felesége, az erdélyi zsidó származású Molnár Ilona Radnótit úgy szerette, mint saját gyermekét. A költő a nála öt évvel fiatalabb féltestvéréhez, Ágihoz is rendkívül ragaszkodott, aki később Erdélyi Ágnes néven lett ismert újságíróként és szépíróként. 1921. július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja. Radnóti csak ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja, és Ágika, akit testvérének hitt, a féltestvére. Újabb három év kellett, hogy kiderüljön, hogyan halt meg az édesanyja és az ikertestvére - a traumáról Ikrek hava című prózai művében írt.

Molnár Ilona és Erdélyi Ágnes mindketten Auschwitzban haltak meg, 1944-ben.

"Új könyvemet tegnap elkobozták"

Tizenegy évesen tehát Radnóti teljes árvaságra jutott, gyámjául anyai nagybátyját, Grosz Dezsőt jelölték ki, aki kereskedelmi pályára szánta. A csehországi Reichenberg (Liberec) textilipari szakiskolájában tanult, majd nagybátyja cégénél dolgozott két évet, de jobban vonzotta az irodalom, hiszen már kamaszkora óta verseket írt. 1929-ben és 1930-ban részt vett a Kortárs folyóirat szerkesztésében, említi a Múlt-kor megemlékező cikke, 1930-ban pedig megjelent első saját kötete, a Pogány köszöntő.
Utca, iskola, szobor, emléktáblák

A költő nevét Szegeden utca, intézmény őrzi, emléktáblák láthatók egykori lakóhelyein és egy domborműves tábla idézi emlékét a Dóm téren. 2010-től a nevét viselő gimnázium előtt szobra is áll, a Munkácsy-díjas Gyurcsek Ferenc alkotása, amely a fiatal költőt feleségével, Fannival együtt ábrázolja.
Radnóti eredetileg a budapesti bölcsészkarra készült, de a numerus clausus miatt Szegedre vették fel. Beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára, ahol a katolikus tudós-költő Sík Sándor egyik legkedvesebb tanítványa lett - fiaként szerette. Bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységébe, kapcsolatba került az illegális kommunista párttal, falukutató utakon vett részt. 1931-es kötetét (Újmódi pásztorok éneke) elkobozták, izgatással, vallásgyalázással vádolták. A királyi főügyész azt is indítványozta, hogy a sajtótermék összes fellelhető példányát, valamint magát a kéziratot is foglalják le. Házkutatást rendelt el mind a szerzőnél, mind a kiadó nyomdatulajdonosnál is. A szegedi lakásán tartott házkutatás hatására írta meg Radnóti az 1931. április 19. című költeményét, amelynek alcíme és kezdő sora egyezik: „Új könyvemet tegnap elkobozták". A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma 1933. február elején kiadta Lábadozó szél című kötetét.

Leveleit a szegedi egyetemre kérte

Megírtuk: Különben magyar költő vagyok címmel Bíró-Balogh Tamás szegedi irodalomtörténész rendezett sajtó alá Radnóti-levelezéskötetet. Az irodalomtörténész a könyv megjelenése után mondta el lapunknak:

– A négy szegedi egyetemi év meghatározó időszak volt Radnóti életében. Itt ért költővé, itt ért férfivá. 1930 és 1934 között nappali tagozatos hallgatóként tanult magyar– francia szakon, de 1935-ben és 1936-ban is voltak még vizsgái. Tanári diplomát 1936-ban kapott.

Szegeden ismerte meg Sík Sándort, a magyar irodalomtörténeti intézet vezetőjét és Zolnai Bélát, a francia tanszék első emberét, és a „növelő közösség", a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tagjait, többek között Ortutay Gyulát, Baróti Dezsőt, Erdei Ferencet, Tolnai Gábort. Szegedről kezdett el Babits Mihállyal levelezni, amikor célba vette a Nyugat folyóiratot, hogy ott is közölhesse verseit. A feladóhoz a borítékra a szegedi egyetemet írta, és a Szukováti teret, azaz a mai Egyetem utcai bölcsészkar épületét. Nyilván azért, mert olyan sokfelé lakott a városban, hogy a legbiztosabbnak azt érezte, ha oda kéri a választ.

1935. augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit, és a Pozsonyi út 1. számú házban béreltek lakást. Gyarmati Fanni ott élt haláláig. Egyetemi tanulmányait 1936 szeptemberében fejezte be: magyar–francia szakos középiskolai tanári oklevelet kapott. Soha nem tudott középiskolában elhelyezkedni, állandó munkahelye sem volt, alkalmi munkákból kellett megélnie, a nagybátyjától kapott apanázson felül. Zsidó származása miatt nem jutott tanári katedrához, magánórákból, szerény tiszteletdíjakból élt.

Agyonlőtték a keretlegények

1937-ben Baumgarten-jutalmat kapott, a harmincas évek derekán többször járt Párizsban. Egymást követően több kötete is megjelent: 1936-ban a Járkálj csak, halálraítélt, majd a Meredek út, az Ikrek hava. Vas Istvánnal közösen Apollinaire válogatott verseit jelentette meg, La Fontaine meséit is fordította. 1940-ben adták ki válogatott verseit, a Tajtékos ég című utolsó kötetet Radnóti még maga állította össze, de az csak halála után, 1946-ban jelent meg, kiegészítve utolsó verseivel. Származása miatt ugyanis többször behívták munkaszolgálatra, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett. 1944 májusában a szerbiai Bor melletti lágerbe került, 1944 szeptemberében indították el utolsó útjára. Gyalogmenetben hajtották a munkaszolgálatosokat nyugat felé, és a már járásképtelen költőt a Győr melletti Abdánál november 9-én a keretlegények agyonlőtték.

Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt kabátjának zsebében találták meg, amikor exhumálták.

Élete utolsó napjaihoz is kapcsolódik megyei vonatkozás - a Nol.hu 9 évvel ezelőtti cikkében olvastuk, hogy 23 évvel Radnóti és zsidó munkaszolgálatos társainak kivégzése után országos nyomozást rendeltek el az ügyben. Ekkor derült ki az is, hogy amikor Radnóti csoportja október 30-án reggel elindult Szentkirályszabadjáról Győr felé, a csoport egyik vezetője a szentesi születésű, akkor 31 éves Pataki Ferenc főhadnagy volt. Ő engedélyezte később, az Abda előtti utolsó állomáson, Ménfőcsanakon, hogy Radnótit - az orvos javaslatára - más, beteg, járóképtelen munkaszolgálatosokkal együtt szekéren helyezzék el. Az összefoglaló jelentés szerint még Szentkirályszabadján, az "elindulás előtt kihirdették Marányi Ede alezredes parancsát, melyben utasította a keretlegénységet, hogy mindegyikük egy husángot vegyen a kezébe, és az útközben lemaradozó munkaszolgálatosokat azzal kényszerítsék a továbbmenésre. Ezenkívül utasításba adta azt is, hogy azt a munkaszolgálatost, aki szökést kísérel meg, agyon kell lőni." A husángokat használták is a keretlegények, ebből kifolyólag még többen kerültek kétségbeejtő állapotba.
 
Honnan származik a név?
Az 1920-as évek végén Radnót falu nevét választotta vezetéknévül, mivel Radnóton – Felvidéken, Gömör vármegyében – született a nagyapja. A falu neve ma Nemesradnót. Hivatalosan a Radnóczi név használatát engedélyezték. 1945 februárjában Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós múzsája és felesége felhívta az akkori belügyminisztert, Erdei Ferencet, hogy közbenjárjon a névváltoztatás ügyében, hogy mire hazaér Radnóti, már az új nevét tudja használni. De nem ért haza, 1944. november elején megölték.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Konferenciával, kiállítással emlékeztek a lengyel függetlenségre Szegeden - fotók

Konferenciával, kiállítással emlékeztek a lengyel függetlenségre Szegeden - fotók
Szegeden 30-40 fős lengyel közösség él. Tovább olvasom