Szeged - delmagyar.hu

– Egységes egyetem volt a Kolozsvárról száműzött, 1921-ben Szegeden befogadott univerzitás. Például a gyógyszerészek a természettudományi kar hallgatóiként tanultak. Akkor sokkal inkább jellemző volt az az integráció, amilyen együttműködési szintre most törekszünk. Ezért nem pusztán a kar jubileumára, hanem a szegedi természettudományi képzés 90 évére is emlékezünk. Öregdiák-találkozóval kötjük össze rendezvényünket – indokolja Hernádi Klára dékán, hogy a szegedi egyetem természettudományi és informatikai kara miért éppen május 13-án, a hagyományos évfolyam-találkozók kedvelt időszakában ünnepel.

1921. október 9-én a matematikai és természettudományi kar 9 fős tanári testülete a Tisza Lajos körút 9. szám alatti reáliskolában, a mai Radnóti-gimnázium épületében kezdhette első szegedi tanévét. Az 1940–1941-es tanévben 136, az 1957–1958-as tanévben 337 diákot oktattak a karon. Az ötvenes évek közepén 14 egyetemi tanár, 12 docens, 26 adjunktus és körülbelül 60 tanársegéd oktatott – ma ennek háromszorosa, s a jelenlegi 49 egyetemi tanár és 15 professor emeritus közül 12 tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Dokumentumokat, jeles események jegyzőkönyvét, a kar híres professzorainak aláírását is bemutatják a rendezvényhez kötődő kiállításon. Nagy élmény a múltba tekintés az 1978-ban a szegedi egyetemre kémia szakos hallgatóként felvételt nyert Hernádi Klárának. A kar történetében ő az első nő, aki dékáni megbízatást nyert. De ezen kívül más „legekre" is bukkanhatunk a jeles alkalomra megjelentetett, 90 éves a természettudományi képzés című kiadványban. Így például olvasható a költözések története, amelynek eredményeként jelenleg 11 épületben, 38 ezer négyzetméteren 7000 hallgatót tanítanak. De arra is találunk adatot, miként változott a kar elnevezése egészen 2007-ig, amikor – igazodva a profilváltozáshoz – természettudományi és informatikai kar lett.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán 90 év ünnepére készül a mai vezérkar. Csendes Tibor (balról), Varga Csaba, Mucsi László (dékánhelyettesek); Hernádi Klára dékán, Magyar Márta hivatalvezető, Boa Anikó tanulmányiosztály-vezető. Fotó: Frank Yvette

– Európa-szerte ritka, mert – a rendészeti terület kivételével – lefedi a képzési skálát a szegedi 12 karú univerzitás. Ez óriási előny az integrált egyetem diáksága számára, hiszen „áthallgathatnak" más karokra, így például az én óráimon is részt vesznek jogász-, bölcsészhallgatók is. Az együttműködést más téren is fontosnak tartjuk: a hallgatói utánpótlást jelentő bázisiskolákkal bővülő kapcsolatot ugyanúgy, mint a leendő munkahelyet biztosító cégekkel kialakuló partneri viszonyt – magyarázza a TTIK dékánja, milyen eredményt mutatna büszkén a szegedi egyetem alapítóinak, első oktatóinak és diákjainak.

Aranygyűrűs akadémikus

Leindler László akadémikus a szegedi természettudományos képzés hat évtizedéről személyes élményekkel is rendelkezik. A matematikus 1954-ben kezdte meg szegedi tanulmányait azon a természettudományi karon, amelynek Kolozsvárról érkezett jeles tudósok alapozták meg nemzetközi ismertségét. Azt mondja, diákként is számon tartották, hogy 1921-ben a „Mathematikai és Természettudományi Kar" első vezetője Riesz Frigyes, második dékánja az ugyancsak a „szegedi matematikai iskola" alapítójának számító Haar Alfréd volt. – Gólyaként az ásványtanos Koch Sándor, búcsúzó diákként az éghajlattanos Wagner Richárd mint dékán fogott velem kezet – emlékszik Leindler László, aki mindvégig kitűnő tanulmányi eredményeinek köszönhetően Sub Auspiciis Publicae Popularis aranygyűrűt kapott.

Leindler László akadémikus a szegedi természettudományos képzés hat évtizedéről személyes élményekkel is rendelkezik. Fotó: Karnok Csaba

„Nagy nevek" jellemezték a szegedi egyetem természettudományos képzését az ötvenes-hatvanas években is. Például a matematikusok köréből Szőkefalvi-Nagy Béla, Kalmár László, Rédei László, Tandori Károly. Szabó Zoltán a szervetlen kémián, Fodor Gábor a szerves kémián, Greguss Pál a növénytanon, Márta Ferenc a fizikai kémián – később mind a négyen rektorként is dolgoztak a szegedi egyetemért. De Budó Ágoston fizikus vagy a biológus Ábrahám Ambrus is a legjelesebb tudósok közé tartozik. A nagy korszakok közé sorolható az az időszak is, amikor a Bolyai Intézet professzori karából egyszerre hat matematikust is tagjává választott a Magyar Tudományos Akadémia: „a három nagy" jelzővel illetett Rédei, Kalmár, Szőkefalvi-Nagy mellett Tandorit, Fodor Gézát és Leindler Lászlót. „A kiváló oktatógárda vonzza a kiváló hallgatóságot" – véli Leindler akadémikus, aki szerint a természettudományi karok közül jelenleg is a szegedi a legszínvonalasabb. Garantálja ezt az akadémikusok sora: például a matematikusok közül a nemrég elhunyt Csörgő Sándor vagy az amerikai katedrával rendelkező Totik Vilmos, továbbá Hatvani László, Gécseg Ferenc. A szegedi természettudományos képzés 90 évének színvonalát 67 akadémikus neve fémjelzi.