Délmagyar logó

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -5°C | 1°C

90. születésnapját ünnepli a Belvárosi mozi

Szeged - Kiállítással, fekete-fehér rövidfilmekkel és csokis-diós tortával ünnepelték szerdán a Belvárosi mozi 90. születésnapját. Dolgozók, barátok és az alapítók leszármazottjai koccintottak az ünnepeltre.
Megtelt szerda délután a Belvárosi mozi kamara galériája - dolgozók, barátok és az alapítók leszármazottai ünnepelték a szegedi mozi 90. születésnapját. A helyiségben eredeti plakátokat állítottak ki a szervezők, némelyik mosolyt csalt a vendégek arcára; például az, amelyiken következőt olvastuk: 1946. február 27-én szerdától játsszák a legjobb magyar vígjátékok sorozatából Tolnay Klári pompás alakításával a Katyi című filmet. Főszereplők: Tolnay, Bilicsi, Mály Gerő és Kiss Manyi. Ezt megelőzi: Szálasiék hatalomátvétele.

Szeged legrégebben működő filmszínházában, a Belvárosi moziban 1920. szeptember 8-án vetítették az első filmet; kilencven évvel később, idén ugyanezen a napon, szerdán nyílt az a kiállítás, amely a "mozgó" történetét korabeli újságcikkek, plakátok és fotók segítségével mutatja be.

A szeptember 22-ig látható tárlatot - amely az alapítástól az 1949-es államosításig mutatja be a filmszínház történetét - a Somogyi-könyvtár, a Móra Ferenc Múzeum és a mozi gyűjteményéből állították össze a kulturális intézmények munkatársai, sorrendben Dr. Szerdahelyi Péterné, Dr. Fári Irén és Szabó Éva.

Korabeli cikkeket, plakátokat, hirdetéseket állítottak ki. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

A 90. születésnapját ünneplő Belvárosi moziban megtekinthetők az alapításról és a későbbi évekről szóló cikkek, az újságokban megjelent hirdetések, fotók, belépők - ez utóbbiak például a 30-as évekből.
32 éve a mozi élén

Nem dolgozni indul otthonról, hanem moziba - ezt mondja reggelente otthon a családjának Vörösné Séllei Emma; majd belép második otthonába, a Belvárosi moziba. - Eredetileg magyar-történelem szakos tanárként végeztem. Mikor idekerültem, Petróczy Sanyi megkérdezte: "ugye nem átmeneti megoldásnak gondolod?" - akkor azonban még nem gondoltam, hogy 32 év múlva is itt dolgozom - idézte fel az igazgató az első munkanapját. Séllei Emma a mozi minden helyiségét szereti, még azt is, amelyik ma már közjegyző irodaként működik - ott volt régebben az ő és kollégái irodája. Rengeteg élménnyel gazdagodott a mozi révén - barátokat kapott és sok-sok nagyon szép emléket. Majd gyorsan hozzátette: reméli még nagyon sokáig gyűjtheti a saját történeteit.
Találtunk úgynevezett visszatérőjegyet, amin ez olvasható: "Visszatéréskor az eredeti belépőjegy felmutatása mellett visszaadandó. Átruházása visszaélés" - tájékoztatott az akkori Igazgatóság. A többi jegy "zsöllyére" vagy erkélyre szól, illetve lehetett "támlás székekbe" váltani a belépőt. De megtekinthető az az 1919-ben, egy budapesti műépítész által készített homlokzati tervrajz is, ami végül nem valósult meg.

Miután megnézték a kiállított emlékeket a vendégek, kezdődött a vetítés: az egyik alapító, Lippai Imre által támogatott, 1943-44-ből származó rövidfilmeket vetítettek le a Zsigmond Vilmos teremben. Előbb Jávor Pál és Egry Mária főszereplésével a Harmatos rózsaszál címűt, majd a Lavotta szerelme, a Három kérő és az Örök melódiák című alkotások következtek. A sort a Szőts István által Kodály Zoltán zenéjére rendezett Kádár Kata című ballada zárta. 

Történelem

A patinás szegedi filmszínház története 1919 januárjában kezdődött, ekkor alakult meg a Belvárosi Mozi Részvénytársaság, amely 1,2 millió koronás alaptőkéjét 162-en jegyezték le. Nem volt veszélytelen a vállalkozás, hiszen akkoriban három mozi is működött a Tisza-parti városban. 1920 őszére azonban Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján már fel is épült a vidék legnagyobb mozija, amelyet a Szegeden akkoriban megjelenő Színház és Társaság című lap tudósításában az ország legszebb filmszínházának nevezett.

Eredeti plakátokat nézhetnek meg az érdeklődők. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Az első vetítést szeptember 8-án tartották, a nézők az alaszkai hómezőkön játszódó A farkaskölyök című alkotást és a Garamszeghy Sándor által rendezett Délibáb című magyar filmet láthatták. 1930 június 6-án a magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet.

A moziban kezdetben főként amerikai alkotásokat vetítettek, majd később egyre több magyar produkciót is láthatott a közönség. 1943-ban, amikor rekordmennyiségű – összesen 53 - magyar film készült, a Belvárosi mozi 22 új hazai alkotást játszott, ezek közül ötnek Budapestet megelőzve Szegeden volt az ősbemutatója.

A filmszínházat úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben például Bartók Béla is. A három helyen - az előcsarnokban, a kamaraterem előterében és egy kiállító helyiségben - látható mozitörténeti tárlat az 1949-es államosításról szóló dokumentumokkal zárul.

Torta és koccintás

A vetítés után a mozi munkatársai tortával és pezsgővel köszöntötték a patinás intézményt. A hatalmas 90-es szám díszített, egyébként nagyon finom, csokis-diós torta Szabadi István cukrászmester munkája.

Jelenleg 11-en dolgoznak főállásban az ünnepelt intézményben: négy pénztáros, két jegykezelő, három gépész, Szabó Éva művészeti és marketingvezető és Vörösné Séllei Emma igazgató.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bolondozás szemüvegben

A Szemüveges Gyerekek második klubdélutánján Pepi bohóc szórakoztatta a gyerekeket Szegeden. Tovább olvasom