Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 12°C Még több cikk.

A Bartókot kiüresíti a Korzó és a REÖK?

Szeged - A Korzó zeneház és a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) elkészülte az alpolgármester szerint megkérdőjelezi a közművelődési hálózati központ, a Bartók funkcióit.
Átalakul a szegedi közművelődés szerkezete. Szeged lakóit most a körtöltésen belül négy, azonkívül hat közművelődési intézmény szolgálja, 70-80 százalékos kihasználtsággal. Ám a Korzó zeneház és a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) elkészülte az alpolgármester szerint megkérdőjelezi a közművelődési hálózati központ, a Bartók funkcióit.

– A „közművelődési törzsidőben", vagyis délutánonként és esténként szinte telt házzal dolgozunk – magyarázza Simoncsics János. A Bartók Béla Művelődési Központ és Hálózat igazgatója azt is „kényszerű adottságként" kezeli, hogy egyre kevesebb összeget költhetnek rendezvényekre, s bevételeik harmadát saját maguknak kell előteremteniük – például termeik bérbeadásával.

– Nálunk mindennap történik valami! Évente három nagyrendezvényt szervezünk az e célra elkölthető 1 millió forintból – jelenti ki Bodóné Péni Erika, a Bartók hálózatához tartozó tápai Heller Ödön Művelődési Ház vezetője és egyetlen közművelődési szakembere. Állandó csoportjuk például a házasok klubja, és a gyékényesek szakköre. A faluból lett városrészben családi rendezvények és találkozók kedvelt helyszíne a „művház". A fennállása ötvenéves jubileumát most ünneplő, négy éve felújított és kibővített ház a múlt év 52 hétvégéje közül 46 alkalommal nyitva állt a tápaiak előtt.    

– A hagyományos közművelődési formák – mint a nyugdíjasklub, kamarazenekar, irodalmi színpad – mellett újszerű formájú közösségek is élnek itt, mint például az Újszegedi Társas Kör, a Vántus István Társaság, a Magyar Bioépítészeti Egyesület – közli a Bartókhoz tartozó, de részben önálló újszgedi Bálint Sándor Művelődési Ház vezetője, Kiss Ernő. A 12 ide kapcsolódó közösség, a havi 7-8 saját szervezésű nagyrendezvény és az egyéb igények következtében gyakran hetekig nincs szünnap az intézményben.

– Diszkót nem rendezünk, s gyermekeknek szóló rendezvényt sem szervezünk, mert nem akarjuk elvenni a két „korosztályos intézmény", az ifjúsági ház és a gyermekház kenyerét. A Bartók és a kisebb művelődési házak többsége elsősorban a felnőtt és az időskorú lakosságot hivatott szolgálni – jelzi Simoncsics János, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a közművelődési intézmények. 
 

Újragombolni a kabátot

– Az elmúlt években 4 külső városrészi művelődési ház és a városközpontban lévő Kisszínház épületét is felújíttatta Szeged önkormányzata. Idén nyáron adtuk át a Regionális Összművészeti Központot, megszületett a Korzó zeneház és koncertterem – emlékeztet Solymos László alpolgármester. – E két utóbbi lépés új helyzetet teremtett, ugyanis a Bartók Béla Művelődési Központból színvonalas helyszínekre vándoroltak a kortárs képzőművészeti tárlatok és a koncertek is. A „művház" tevékenysége leszűkült az épület helyiségeinek üzleti célú bérbeadására. Felemás a struktúra is a 3 önálló és a 4 részben önálló – a Bartók alá tartozó – művelődési házzal. E rendszer is átgondolásra vár. Én például támogatom a részben önállóak törekvését, hogy ők is önálló gazdálkodású, független intézményekké válhassanak – magyarázza az alpolgármester, miért kezdődött szakmai egyeztetés a Bartók sorsáról és a szegedi közművelődési intézményrendszer átalakításáról. Az alpolgármester szerint ez néhány héten belül befejeződik, utána várható döntés a Bartók sorsáról. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem cserélnék műfűre a SZOTE-pálya salakját

Szeged - Manapság alig találni salakborítású focipályát Szegeden, pedig néhány évtizede több is… Tovább olvasom