Délmagyar logó

2018. 01. 20. szombat - Fábián, Sebestyén -2°C | 7°C Még több cikk.

A bérleti jognak nincs értéke a lakáspiacon

Szeged - Pang a bérleti jogok piaca, alig érdeklődnek a vevők. A hirdetések irányárain viszont még alig látszik ez a tendencia.
– Kevesen akarnak bérleti jogot venni: hiszen ha manapság 10–20 millió forintért magántulajdonú lakást lehet vásárolni a város szívében, akkor miért adnának az emberek ugyanannyit a bérleti jogért? – tette fel a kérdést Bozsó Bence, a LIMIT Ingatlaniroda irodavezetője. A kisebb értékű, legfeljebb 5 millió forintos bérleti jogokra van minimális érdeklődés szerinte, mert ezeknek az ára alatta van a legolcsóbb, még lakható lakások árának, és bérleti díja is olcsóbb az albérletnél.

 Használatbavételi díj

AIapinformációk nélkül ne vágjunk bele egy bérleti jog megvásárlásába. Nem árt tudni, hogy nemcsak a bérleti jog eladójának kell fizetni, hanem az IKV-nak is, úgynevezett használatbavételi díjat. Az összeg a lakbérövezettől és a lakás komfortfokozatától függ. Ha a legszűkebb belvárosban szerezzük meg egy összkomfortos lakás bérleti jogát, akkor ez a díj 25 ezer forint négyzetméterenként: 100 négyzetméternél 2,5 millió forint. Az összegnek azonban csak a 20 százalékát, 500 ezer forintot kell befizetni.

– Az utóbbi években úgy leesett a használt lakások ára, hogy emiatt szinte elértéktelenedtek a bérleti jogok – mondta.

Megnéztük a hirdetéseket az interneten: egy Széchenyi téri lelakott, 80 négyzetméteres lakásért 7 millió forintot, egy ugyanakkora, felújított, Tisza Lajos körútiért 9 millió forintot kérnek. Ha ezek a lakások magántulajdonban lennének, akkor körülbelül duplaennyibe kerülnének: az irányárak tehát még mindig igazodni próbálnak a régi elvekhez, melyek szerint a bérleti jog a magántulajdonú lakás árának a felét éri.

Felhívtunk egy telefonszámot, de nem a tulajdonossal, hanem közvetítővel beszélhettünk. – Ha a vevő a bérlővel aláírta a szerződést, utána az IKV-val is szerződnie kell – közölte a tudnivalókat. – Határozatlan időre szóló bérleti szerződés jön létre, és gyakran egyénre és lakásra szabott négyzetméterenkénti bérleti díjat állapítanak meg. Nemcsak az ingatlan fekvése, mérete, komfortfokozata számít, hanem a bérlő anyagi helyzete is – közölte a hölgy, ám nem mondta, hogy az IKV-nak is fizetnünk kell (lásd keretes írásunkat).

A szegedi Arany János utcai IKV-s házban sem kelendő a bérleti jog. Fotó: Schmidt Andrea
A szegedi Arany János utcai IKV-s házban sem kelendő a bérleti jog. Fotó: Schmidt Andrea

Az IKV Zrt.-től szerettük volna megtudni, hány üres bérlakás van a belvárosban. Nagy Ferenc vezérigazgatótól írásban kaptunk tájékoztatást arról, hogyan lehet „átruházni" a bérleti jogot. Azt írta: Szeged belvárosában vannak üres bérlakások, amelyek általában „elhagyottak és lelakottak", mivel kihaltak a bérlők, vagy kilakoltatták őket, így bérbeadásra alkalmatlanok. Máskülönben az, aki leadja a lakását az IKV-nak, köteles helyreállítani.

– Ha a bérlő kiköltözése után a lakások felújítása gazdaságtalan, akkor ezeket bérbeadással kívánjuk hasznosítani. Ilyenkor a szegedi közgyűlés vagyongazdálkodási bizottsága dönt az értékesítésről, pályáztatással. A pályázatok megjelennek a Délmagyarországban, valamint az IKV Zrt. honlapján – állt a levélben.

Az IKV-nak van ingatlanirodája is: ebben a pillanatban 57 lakás bérleti jogát hirdetik eladásra vagy cserére. Szociális bérlakásból 11 darab címet olvastunk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyimesi az utcai zöldség-gyümölcsárusok mellett

A Fidesz a közterületen magyar zöldségeket és gyümölcsöket árusító hazai termelők mellett áll… Tovább olvasom