Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

A biopolisz logikája

Leszakadásunk megállítása a tét: az uniós fejlesztési forrásokat Szeged a tudásalapú gazdaság fejlesztésére fordítaná. Ezt jelenti a bűvös szó, a biopolisz. Ha megvalósul, ha Szeged kutatás-fejlesztési központként képes lesz fölgyorsítani a régió fejlődését, 170-200 ezer lakosú várossá nőhet.
A Bay Intézet is a tudásipar egyik fellegvára. Fotó: Karnok Csaba
A szegedi neurobiológiai tudásközpont projektjeiben csaknem négyszáz kutató dolgozik, ötven új munkahelyet hoznak létre. Új, a diagnózist segítő szereket, hatékony molekulákat szeretnének kifejleszteni az idegrendszert érintő betegségek gyógyítására. Az eredményeket szabadalmaztatják, vállalkozások hasznosítják. Ez az egy tudásközpont hamarosan és várhatóan 4-5 high-tech kisvállalkozást hoz létre. amelyek a legkülönfélébb szolgáltatásokat igénylik majd, vagyis újabb munkahelyeket teremtenek.

Valahogy így kell elképzelni, mit jelent az, hogy biopolisz. Hasonló kutatás-fejlesztési magok köré szerveződő cégek, intézmények teremthetnek új munkahelyeket, de akár multinacionális vállalatok is betelepülhetnek az eredmények hasznosítóiként. Mindez gyakorlatilag az egyetlen lehetősége Szegednek a kitörésre.

– Gazdasági teljesítményét tekintve Csongrád megye az országos átlaghoz képest fokozatosan leszakad – mondta Lengyel Imre. A szegedi közgazdász professzor a Biopolisz program egyik felelőse. A szegedi Mindentudás Egyetemén tartott előadásában kifejtette: van esély a régió és a város fölzárkóztatására, az unió fejlesztési politikája erre lehetőséget ad. Azt nem várhatjuk, hogy Szegeden nagy számú munkahely jön létre a feldolgozóiparban – a cégek ezeket a tevékenységeket minél olcsóbb munkabérű országokba igyekeznek telepíteni. Igazi növekedést csak a globálisan versenyképes ágazatok megjelenése hozhat. A professzor vizsgálatai azt mutatják, hogy jelenleg nincs a megyében számottevő globálisan versenyképes szektor – de lehet.

A szegedi adottságokra építve az egészségipari, a környezetipari és bioipari, agrárfejlesztések jöhetnek szóba. Szegeden a diplomások aránya ehhez megfelelő, a kutatásfejlesztésre fordított összeg is jelentős, a folyamat azonban még a kezdetén tart.

A tudásalapú gazdaság fejlődése hosszabb távon javíthatja az életszínvonalat. A professzor szerint ha Szeged sikeresen bekapcsolódik a nemzetközi tudásalapú gazdaság fejlődésébe, akkor idővel egy 170-200 ezres régióközponttá válik, ahol magasak a jövedelmek, magas a foglalkoztatottsági arány. Ha ez nem valósul meg, a fiatalok elvándorlása felgyorsul, és 130-150 ezer főre csökken Szeged lakóinak száma, magas lesz a munkanélküliség.


Közmeghallgatás

A város készülő fejlesztési programja lesz a témája a ma délutáni közmeghallgatásnak. A Szeged 2015. programot Botka László polgármester mutatja be a város nevében, Lengyel Imre professzor beszél az egyetem terveiről. A biopolisz egészségipari nagyprojektjét Mikó Tivadar professzor ismerteti. Az elektromos tömegközlekedés nagyprojektről Nagy Sándor alpolgármester tart előadást délután 4 órától a városházán. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Grundagend a grundon

Új parkolóhelyeket alakítanak ki Szegeden a belvárosi parkolók zsúfoltságának csökkentésére. A… Tovább olvasom