Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

A bíró is ember, tévedhet - Interjú Lomnici Zoltánnal

Lomnici Zoltán a közelmúltban Szegeden járt, részt vett a megyei összbírói értekezleten. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a lapunknak adott interjúban kisebbfajta informatikai forradalomról beszélt, melytől maga is a bírósági munka gyorsulását várja.
Lomnici Zoltán a közelmúltban Szegeden járt, részt vett a megyei összbírói értekezleten. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a lapunknak adott interjúban kisebbfajta informatikai forradalomról beszélt, melytől maga is a bírósági munka gyorsulását várja. Tavaly országosan 1,3 millió ügy futott be a bíróságokra. Vannak bírói tévedések, az elmúlt évben tizennégy fegyelmi eljárást indítottak. A bíró is ember, lehet politikai meggyőződése, de az nem jelenhet meg az ítélkezésben.

– Elnök úr, bizonyára nem véletlen, hogy részt vett a megyei összbírói értekezleten. Mit mondott bíróinknak? Dicsért, kritizált, instrukciókat adott?
– Rendszeresen járok összbírói értekezletekre, Szegeden másodszor vagyok, legutóbb az ítélőtábla hasonló rendezvényén vettem részt. Ilyenkor áttekintjük az országos és a helyi adatokat, és a lehetséges fejlesztésekről is beszélünk. Most igazán jó hírrel jöttem: európai uniós forrásokat is felhasználva az év végéig valamennyi magyar bírónak tudunk számítógépet biztosítani. Csongrád megyében jelenleg 60-70 százalékos az ellátottság. Az informatikai fejlesztésektől a bírósági munka gyorsulását várom.

E-bíróság


– Nagy papírhegyépítők a bíróságok, ezért környezetvédelmi hatása is lehet annak, ha csökken az akták mérete.
– Valóban, erdőket kell kivágni ahhoz, hogy a bíróságok működni tudjanak... Vannak olyan országok, ahol papírt már egyáltalán nem használnak, informatikai eszközökkel juttatják el az adatokat egyik bíróságról a másikra, s az ügyfelekkel is így kommunikálnak. Szeretnénk elérni, hogy két-három éven belül Magyarországon is kiépüljön az e-bíróság. Fél évtizeden belül elektronikusan lehet továbbítani a keresetleveleket, ennél is hamarabb a fizetési meghagyásokat, elektronikus aláírással.

1 millió 300 ezer ügy évente

– Szívesen kommentálják az emberek a bíróságok ítéleteit, ám hajlamosak a szervezet munkáját a „döglött" ügyek, vagyis a kínosan hosszú ideig elhúzódó esetek alapján megítélni. Ezeken nem gyorsít a modernizáció?

– Minden nyitottabbá, minden átláthatóbbá válik. A bíróság működése is kritizálható, elemezhető, az embereket egyre inkább érdekli, hogy miképpen döntenek egy ügyben, véleményük van. És jó, hogy így van. Országosan az elmúlt esztendőben 1,3 millió ügy futott be a bíróságokra, ezek közül 400 ezer peres ügy volt. Két év alatt több mint 150 ezerrel nőtt a terhelés. Ezért is tekinthetjük joggal eredménynek, hogy a peres ügyek 86 százaléka ma már egy éven belül lezárul. Az öt évnél régebbi ügyek száma 1200-nál kevesebb. Az Európai Unió tizenkét új tagországa közül Magyarországról futott be a legkevesebb panasz Strasbourgba.

– Mi vagy ki az oka az elhúzódó pereknek?

– Vannak nagyon bonyolult ügyek, eljárások büntető-, polgári és gazdasági pereknél egyaránt. Egy felmérés szerint az esetek 90 százalékában nem a bíró hibájából húzódnak ezek a perek, szakértői véleményekre kell várni, eltűnnek az ügyfelek, stb. Ha bizonyíthatóan a bíró a hibás, ő követett el jelentősebb mulasztást, ez fegyelmi vétséget, de akár a bírói karból való felmentését is maga után vonhatja.

– Elnök úr, erre azért én nemigen tudok példát mondani. Talán majd a móri mészárlás ügyében?
– A móri esetben egyelőre még messze vagyunk attól, hogy ezt kijelenthessük. De vannak nyilvánvaló tévedések, s ha ez egy bírónál sorozatos, akkor az természetesen fegyelmit von maga után, amire több példa is volt az elmúlt évben. Tavaly 14 esetben indult fegyelmi eljárás bírók ellen, kettőből büntetőeljárás lett. A bírókat egyébként a világon mindenütt nagyon komoly jogszabályok védik, nemcsak az alkotmány és a kétharmados törvények, hanem nemzetközi egyezmények is. Vagyis egy bírót indokolatlanul nem lehet az állásából eltávolítani. Ennek ellenére minden évben előfordul, hogy valakinek távoznia kell a bírói karból.
Amikor a bíró sem érti

– Szeretnénk azt hinni, hogy egy bölcs kádi ül a pulpituson, aki mindig képes igazságot osztani. Milyen arányban oszlik meg a bírói döntésekben a jogszabályok szigorú alkalmazása és az emberi szubjektum?

– Magyarországon olyan a jogrendszer, hogy a bírói szubjektumnak viszonylag kevesebb a szerepe, mint az angolszász országokban, ahol régebben azt mondták, hogy a bíró szava a törvény, precedenseket alkotott, amit aztán más bíróságok is követtek. Nálunk ez jóval szűkebb mezsgyén mozog, behatárolják a jogszabályok a döntéseket. Ennek ellenére lehet tévedés, főleg akkor, ha egy jogszabály értelmezhető így is meg úgy is – ilyenkor az emberi szubjektum bizony szerepet játszhat. Ezért is fontos, hogy érteni lehessen, mi volt a jogalkotó szándéka. Mert az tényleg nagy baj, amikor nemcsak a jogkereső közönség, meg az ügyvédek nem tudják, hogy mit akart a jogalkotó, hanem a bíró sem, akinek döntést kell hoznia. Többnyire ide vezethető vissza az is, amikor az első meg a másodfokú ítélet eltér egymástól, noha ugyanabból a tényanyagból és ugyanazokból a jogszabályokból dolgoznak. Itt már a jogalkotás hibáiról is szó van, hiszen a jogszabályokat úgy kell megalkotni és megfogalmazni, hogy az átlagpolgár, akire vonatkozik, meg is értse, mit kell betartania. Kedvező folyamatról számolhatok be ezen a téren is, ma már gyakran kikérik a Legfelsőbb Bíróság elnökének véleményét egy-egy jogszabályt megalkotásakor. Mi pedig – főleg ha egy hatályban lévő jogszabály módosításáról van szó – már el tudjuk mondani a tapasztalatainkat.

Tisztes távolságra a politikától


– Mostanában elég sok olyan ügyben is döntenie kellett a bíróságnak, amelyek erőteljesen a politikai közérdeklődés középpontjában állnak. Nagyobb politikai nyomás nehezedik-e a bírókra, mint korábban?
– Számos kritika, bírálat fogalmazódik meg a bírókkal kapcsolatban, ezek között vannak alaposak és alaptalanok, megfelelő hangneműek és durvák, de az elmúlt két-három évben, amikor pedig elég sok politikai tartalmú vita volt, a politikusok minden esetben mértéktartóan nyilatkoztak, nem támadták a harmadik hatalmi ágat. Ez azért is nagyon fontos, mert a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy válaszoljon. Sem a jogalkotót, sem a politikai döntéseket nem bírálhatja, nem feladata.

– Fordítva is feltehettem volna a kérdést: a bíró is csak ember, neki is van politikai meggyőződése – képesek-e függetleníteni magukat pártszimpátiájuktól?

– Világnézete, ideológiai meggyőződése természetesen a bírónak is lehet, de döntéseiben, az ítélkezésben semmiképpen nem jelenhet meg, mert ezzel átpolitizálhatná a döntéshozatalt.

– Elnök úr, feljelentik-e Kende Pétert? A botrányíró az orvosi műhibákról írt kötete után most a „bírói műhibákról" jelentetett meg röpiratot.
– Nem olvastam a könyvet. Nagyon kevés a szabad időm, ha marad, magam is könyvet írok, most készül az alapítványi könyvem ötödik kiadása. Egyébként pedig megválogatom, mit olvasok el és mit nem.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeged latin negyede a Vitéz utca

Júliusra kiürül a Vitéz utca, tíz hónapon keresztül azonban a diákseregre építi üzleti tervét az… Tovább olvasom