Délmagyar logó

2016. 05. 29. vasárnap - Magdolna 16°C | 29°C

A boldogság nem sült galamb

Szeged - Megtelt a nagyszínház nézőtere óvodásokkal és kisiskolásokkal az Árgyélus királyfi pénteki ősbemutatóján. A daljáték tarka, könnyen befogadható világa elérte hatását: lelkes tapsot kapott a hős királyfi és Tündér Ilona, de még az ördögfiak is.
Az Árgyélus királyfit a mesék öregapjának nevezhetnénk, számtalan történet merít belőle. Schlanger András, a darab egyik írója és rendezője épp ezért választotta alapként, és a klasszikus tündérmese minden fantáziáját beleépítette.

A nyitókép az aranyalmától gazdag Pomedória, ahol az ország apraja-nagyja az Altorjay Tamás alakította Szaváriusz király két idősebb fia lakodalmára készül. Jókedvű izgatottság uralkodik az udvar népén, Szaváriusz joviális elégedettséggel köszönti őket. Az egyetlen, aki kilóg a sorból, Árgyélus, a legkisebb királyfi – régi-új Rómeó-figura, aki többre vágyna. Elvégre a boldogság nem sült galamb, hanem meg kell érte küzdeni! – adja szájába a verseket író Várady Szabolcs. Mintha a királyfit játszó Szélpál Szilvesztert akarná igazolni, megjelenik a színen Mortadella, Vajda Júlia, aki tönkre akarja tenni Pomedóriát rabszolgáival, a Gyüdi Eszter formálta Tündér Ilonával és társnőivel.

A jó és a gonosz birodalom teljes ellentétei egymásnak a színekben, de a ceremónia és az alattvalók ugyanazok, kicsit átmaszkírozva. Világosan kirajzolódik, hogy a fehér és fekete világ kettőssége valójában összetartozik, az ördögökből is válhatnak ártatlan udvaroncok.
 
A boldogság nem sült galamb. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)
A cselekmény és a szereplők tarkaságát emeli ki Tóth Péter zenéje, mely olykor megidézi az Éj királynője áriáját, a magyar népdalkincset, és mambót játszik a mulatozó ördögöknek. Ez a sokszínűség izgalmas kihívás a Gyüdi Sándor vezényelte zenekarnak, és szórakozás az új ruhába öltöztetett dallamokat felismerő közönségnek.

A díszlet a gótikus katedrálisok motívumait használja, a fák lombjai rózsaablakok, a tündérlányok börtöne pedig karcsú oszlopsor. A középkori érzetet erősíti Tündér Ilona mint harcias szűz, aki Jeanne d’Arc módjára küzd meg Mortadellával szerelméért. Hősiességéért kézcsókot is kapott a meghajlásnál a karmestertől.

A meseopera azért válik működőképessé több korosztály számára is, mert nagyon mély kútból merít. Ugyanakkor pont ez jelentheti a veszélyét is, hiszen ki ne ismerné a hőst, a segítőt, a hűséges szerelmeseket és a csetlő-botló szolgákat? Azt viszont be kell vallani, nem mindennap látunk mambózó ördögöket és TV Pomedória által közvetített királyi beszédet.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mohai Gábor ismerős hangja cseng hétfőn a REÖK-ben

Mohai Gábor ismerős hangja cseng hétfőn a REÖK-ben
Érdekes és izgalmas programok sorával várja a szegedi tavaszt a REÖK. (X) Tovább olvasom