Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

A boltos alhat, a kocsmáros nem

Nonstop túrára indultunk a hajnali órákban. Kisboltba és kocsmába. Előbbiben jut idő egy kis pihenésre – utóbbiban folyamatos a nagyüzem. A nonstop boltban vásárlók száma változó. Ha nyitva tartanak a belvárosi szórakozóhelyek, többen, egyéb napokon csak kenyérért, cigiért és nassolnivalóért kopogtatnak be.
A kisboltot kevesen, a közelben lévő ivót annál többen keresik fel az éjszaka közepén. Fotó: Schmidt Andrea
Már az utolsó trolibusz is elindult végállomásáról a belváros felé, rajta a hétköznap is szórakozni vágyó emberekkel. A lakások többségében már nyugovóra tértek, a panelházak árnyékában azonban többen is ébren maradtak.

Közéjük tartozik Edit, akinek munkaköri kötelessége az éjszakát virrasztással tölteni: egy nonstop bolt alkalmazottjaként dolgozik. – Este tíztől reggel hatig várom a vásárlókat, számuk az ünnepek után egyre kevesebb – mesél arról, hogy nem igazán nagy üzlet éjjel-nappal nyitva tartó boltot üzemeltetni. Edit megszokta az éjszakázást, rendszerint ő vállalja az esti műszakot.

A vásárlók száma változó. Ha nyitva tartanak a belvárosi szórakozóhelyek, többen, egyéb napokon csak kenyérért, cigiért és nassolnivalóért kopogtatnak be. A holtidőben nehéz ébren maradni: kávéval, takarítással és polcrendezéssel tartja frissen magát. – Még soha nem aludtam el, de időnként lecsukódik a szemem. Mivel sötétedés után zárjuk a bolt ajtaját, a vevők rendszerint kopogtatással vagy kilincsrángatással jelzik, vásárolni szeretnének – mondja. Mintha bizonyítékot kértünk volna: fiatalember zörget az ablakon, cigit és kenyeret kér.

Van, aki kenyér helyett sörre és borra költi a pénzét, de nem a kisboltban. A közeli ivóban jóval éjfél után is telt házat találtunk. Megtudtuk: a legtöbb vendéget senki nem várja haza. Egyikük felesége több mint egy évtizede meghalt – azóta estéről estére az alkoholban keres vigaszt. Másikuk hetente háromszor este tíztől egészen reggelig tölti idejét a kocsmában. – Kenyeret sem tudok holnapra venni magamnak, de itt mindig meghív valaki egy pohár borra – árulja el a negyvenéves Sándor, aki a kocsmában minden problémáját elfelejti. Szeretne kitörni ebből az életvitelből: öt év múlva már nem akar rendszeres kocsmalátogató lenni.

Sorban érkeznek a kései vendégek, a pultos nőnek alig van ideje pihenni. Legtöbben az olcsó bort veszik, mások nagyot kortyolnak sörükből. A zenegépből hirtelen Zámbó Jimmy, majd az Edda kezd üvölteni: egy kapatos úr táncra perdül a dallamokra. Amíg a kocsmában tart a mulatozás, a szemközti „éjjel-nappali" falatozóban lehúzzák a redőnyt.
Ezek szerint az embereknek csak az alkoholra van igényük. Nonstop.

K. G. G.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A nyugdíj forrásai

Soha nem lehet elég korán kezdeni a felkészülést a nyugdíjas éveinkre. Némi előrelátással és… Tovább olvasom