Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 31°C Még több cikk.

A civil közösségeknek helyet adnak

A vidéki művelődési házak szerepe nagyon megváltozott. A kultúraközvetítés egyre nehezebb, a civil csoportoknak viszont legalább helyet adnak. Ahhoz, hogy fenn tudjanak maradni, alighanem a faluházaknak is össze kell fogni.
Répafesztivál Öttömösön. A falu művelődési háza egy évre nyolcszázezer forintot kapott. Fotó: Miskolczi Róbert
Az alig nyolc és fél száz lelkes Öttömös művelődési házában délelőtt testnevelésórákat, délután vásárokat tartanak. Emellett marad hely a rendezvényekre is. Tanács Rozália 21 éven át vezette mellékállásban az intézményt. – A média az utóbbi években átalakította a művelődési szokásokat. Nagyon nehéz ma rentábilis rendezvényt létrehozni – mondta a nemrég leköszönt igazgató.

A közeli falvak kis művelődési házainak Tanács Rozália szerint össze kell fogniuk, közösen kell megszervezniük egyes rendezvényeket. – Tíz éve még magunk is képesek voltunk meghívni Ihos Józsefet vagy Antal Imrét. Ma egy ismertebb, színvonalasabb előadó estjére olyan drága lenne a belépő, hogy nem jönnének el az emberek – mondta. Tíz-húsz évvel ezelőtt a falusiak a vendéglátáshoz is szívesebben hozzájárultak étellel, itallal, de mára az efféle lelkesedés is alábbhagyott.

Öttömösön már alig működnek amatőr művészeti csoportok, ezek nagy részét elvitték a művészeti iskolák. A könnyűzenében viszont még ma is tud mit felmutatni a falu: az utóbbi években három rockzenekart is kinevelt.

– Az állami normatíva alig növekedett mostanában – mondta Tanács Rozália. – Öttömös művháza legutóbb 800 ezer forintot kapott egy évre, ami alig elég a közüzemi díjakra. A hiányzó pénzt pályázatokból és némi szponzori segítségből igyekszünk pótolni.

Szerencsésebb helyzetben van a több mint 5000 fős Algyő faluháza. A nagyobb településen több az érdeklődő az alig több mint 10 éve felavatott, közel ezer négyzetméteres intézmény széles programkínálata iránt. – Nagyrendezvényeink tömegeket vonzanak, de mint a legtöbb faluház, mi is helyet biztosítunk a helyi művészeti csoportoknak is – mondta Bene Zoltán igazgató. A településen működik az országban egyedülálló Móra Ferenc Népszínház, amelynek évente két bemutatója van. Ilyenkor megtelik a 250 főt befogadni képes színházterem. Az épület galériával, tágas átriummal és két klubteremmel is rendelkezik, jogi és agrártanácsadásnak is helyet biztosít.

– A vidéki művházak szellemiségén sokat változtatott a civil szféra megjelenése. Algyőn a 90-es évektől több mint 20 civil szervezet alakult. Velük együttműködünk, helyet és infrastruktúrát biztosítunk nekik. Természetesen az intézmény hagyományos funkciója, a kultúraközvetítés emellett is megmaradt – mondta az igazgató, aki szerint a mai művelődési házak financiálisan is máshogy működnek, mint korábban. – A 80-as években ha egy rendezvény a támogatott vagy a tűrt kategóriába tartozott, azonnal megvolt rá a pénz, sőt sokszor a közönség is, hiszen kötelezővé tették a részvételt – mondta Bene Zoltán. – Most csak néhány olyan programunk van, például a nótaest, amely megáll a saját lábán. Az önkormányzati forrásokon kívül Algyő faluháza is pályázati és szponzori pénzekből tartja fenn magát, bár az intézményvezető úgy látja, a szponzorok adakozó kedve az egész országban minimális.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Anikó lett a Bárka új tulajdonosa

Egy budapesti cég vásárolta meg a több mint négy éve üresen álló Bárkát. Szeged egykor volt… Tovább olvasom