Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

A csapadékhiány miatt aggódnak a mezőgazdászok

Az enyhe télben duzzadnak a fák rügyei, a szántóföldek az őszi vetéstől zöldellnek. A mezőgazdászok viszont a vízhiány és a valószínűsíthető korai virágzás miatt aggódnak. Egy gyenge április-májusi fagy is elviheti a gyümölcstermést, ha a fák ilyen ütemben élednek.
Szántanak a határban. Az elmúlt négy hónapban a csapadékmennyiség a sokéves átlag alatt maradt. Fotó: Segesvári Csaba
Attól tartanak a mezőgazdászok, hogy a kutya nem ette még meg a telet. A fagyok hatalmas károkat okoznának, mivel az őszi vetések az enyhe télben kifejlődtek és az ültetvények fái is „megindultak". A téli időszakban ez a szokatlan meleg nemcsak szervezetünket terheli meg, hanem környezetünket is, a növényzet, a talaj is nehézségekkel küzd. A mezőgazdaságban már a hosszú száraz ősz is érezteti hatását – mondta Cserjési Lajos, az FVM növénytermesztési főfelügyelője. Hozzátette: a megyében a 120 ezer hektáros őszi vetések közül csak a káposztarepce sínylette meg a csapadékhiányt. A vízhiány miatt a 11 ezer hektáros terület harminc százaléka kipusztult. Az elmúlt négy hónapban a csapadékmennyiség mindig a sokéves átlag alatt maradt, összesen 150 milliméter hiányzik – tudtuk meg a főfelügyelőtől.

Az aszályos tél és a januári szokatlan meleg – több országos melegrekord is megdőlt hazánkban – a növényi anyagcsere-folyamatok megindulását, felgyorsulását eredményezte. Virágzik a tőzike, a hóvirág, a téltemető, duzzadnak a gyümölcs- és díszfák rügyei. A gyümölcsfák olyan előrehaladott állapotban vannak, mintha már március közepe lenne. Az enyhe idő csalogatja a rügyeket – mondta Szél István, a dél-alföldi őszibarack termesztők szövetségének alelnöke. A gazdák már azon gondolkodnak, hogy elkezdjék-e a téli lemosó permetezést a réztartalmú szerekkel. A rovarok egyre inkább mozgolódnak, a gombák és a baktériumok szaporodnak. Enyhe időben a kártevők nagyobb számban vészelik át a telet, ezért tavasszal komoly fertőzések várhatók, amelyek elsősorban a szőlőkre, gyümölcsösökre jelentenek veszélyt. A nagy fagy elmaradása miatt természetes úton nem gyérültek a kártevők. A szatymazi baracktermesztő úgy gondolja, hogy sokkal többet kell majd fordítani növényvédelemre.

Metszenek

Javában tart a metszés az ültetvényeken. A gazdák kihasználják a jó időt, és csinosítják a fákat. A munkákat azok végzik, akik alma-, meggy- és cseresznye- termesztéssel foglalkoznak. A kajszi- és az őszibarack-termesztők még várnak – a barackosokban meg kell várni a rügyfakadást.

– Egyrészt attól tartunk, hogy jön még mínusz tíz fokos hideg és pusztítást végez az ültetvényekben. Másrészt, ha ilyen enyhe marad az idő, akkor két-három héttel hamarabb, már március végén virágba borulhatnak a fák. A gyakori áprilisi mínusz egy fokok is mindent elvihetnek. Egy hajtó rügyet vagy kinyílt virágot akár a fagypont közeli hőmérséklet is megölheti – fakadt ki Szél István, aki nem emlékszik ilyen télre.

Az is aggodalomra ad okot, hogy a tavalyi hosszan tartó magas talajvíz kipusztította a fák mélyebbre nyúló gyökereit. A vízhiány miatt a talaj felső rétegei csontszárazak és csak mélyebbről tudnának vízhez jutni a szundikálásukból teljesen felébredt gyümölcsfák.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem rétegtermék a kétrétegű

Sorozatunkban – természetesen a teljesség igénye nélkül – olvasóinkat a vásárlásban… Tovább olvasom