Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

A csillagászat nem romantikus

Szeptemberben utoljára indított ötéves csillagász szakot a Szegedi Tudományegyetem. Azoknak a gimnazistáknak, akik asztronómusok szeretnének lenni – az oktatási reformnak megfelelően – jövőre már fizika alapszakra kell jelentkezniük. A végzettek az élet sok területén lehetnek sikeresek.
Ebben az évben indította utoljára tíz féléves csillagász képzését az SZTE Természettudományi Kara. A bolognai folyamatnak megfelelően jövőre a fizikus tanszékcsoport eddigi hat szakja helyett csak egyet indít, ahol a jelentkezők három év alatt elsajátíthatják a fizika alapjait. Az ezt követő mesterképzés során specializálódhatnak majd – ha minden jól megy, akár csillagász szakirányba is.

Első volt az országban

A szegedi képzés 1999-ben indult, akkor az országban ez volt az első ötéves csillagász szak. Egy évre rá az ELTE is átalakította asztronómus kiegészítő képzését tíz félévessé, azóta is csak ezen a két helyen képeznek csillagászokat. Szegeden idén 20 hallgatót vettek fel, de az évek során akár 50 százalékos is lehet a lemorzsolódás.

– A csillagászat romantikusnak tűnő tudomány, de ez egy nagyon kemény képzés – mondta dr. Szatmáry Károly egyetemi docens, szakgazda. – A fizika minden ágát használja, jelentős matematikai, számítástechnikai tudást és angol nyelvismeretet is igényel.

A versenyszférában is megállják a helyüket

A csillagászok elhelyezkedési lehetőségei saját szakterületükön szűkösek. A legjobbak közül néhányan felvételt nyernek a doktori képzésre, majd a PhD-fokozat megszerzése után fizikusokat vagy földrajz szakosokat tanítanak csillagászatra. Tudományos fokozattal már megpróbálkozhatnak azzal is, hogy bekerüljenek egy hazai kutatóintézetbe. Ezek közül a legnagyobb a Magyar Tudományos Akadémiáé 30 kutatóval, de van néhány kisebb, 4-5 fős laboratórium is. Külföldön nagyobbak a lehetőségek: jelenleg öt Szegeden végzett asztronómus dolgozik az USA-ban, ketten pedig ausztrál obszervatóriumokban. Dr. Szatmáry Károly szerint a csillagászok többsége, akik nem a szakmájukban, hanem a versenyszférában helyezkednek el, igen jól megállják helyüket az élet bármely területén. – A csillagászat megtanít gondolkodni, kifejleszti a problémamegoldó képességet – mondta a szak vezetője.

Számítógépen a dandárja

A csillagászatban rengeteg kutatni és felfedezni való van még ma is. A Plútóhoz hasonló méretű kisbolygókat sorra fedezik fel, különféle űrszondák napról napra küldik elemzésre váró képeiket. – Reggelente két órám csak azzal telik el, hogy átnézem az internetes címemre érkező hírleveleket – meséli a szakgazda. Ha valamelyik hallgató olyan kutatásban vesz részt, amelyben jelentős eredményeket tud felmutatni, pályázhat arra, hogy külföldi obszervatóriumok legjobb távcsöveit használhassa. Ott akár négy éjszaka alatt annyi kutatási anyagot gyűjthet, ami egy évre elegendő munkát ad a számára. A csillagászatban az éjszakai munkaórák száma elenyésző, a munka dandárját a számítógépek előtt, az adatok feldolgozása során kell elvégezni.

Az asztronómus hallgatók segítségével működik a Szegedi Csillagvizsgáló, amely az újszegedi Kertész utcában péntek esténként várja látogatóit. Itt derűs időben bárki megfigyelheti távcsővel a Holdat, naprendszerünk néhány bolygóját és még sok más érdekességet. Ezenkívül kiselőadásokat is tartanak a látogatóknak a csillagászat újdonságairól.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tálosi a legnagyobb esélyes

A Délmagyarország értesülése szerint a négy jelöltből Tálosi László pályázik a legnagyobb eséllyel a… Tovább olvasom