Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

A Dél-Alföldön eszik a legtöbb krumplit

Szeged - Jórészt krumplit és kenyeret esznek a legszegényebbek egy KSH-tanulmány szerint. Ugyanakkor a gazdagok is imádják a burgonyát, igaz, ők a papayát is szeretik. A Dél-Alföld 3 megyéjében élők dolgozzák fel a legtöbb krumplit a konyhájukban.
– Sokan azt mondják, hogy a krumpli a szegény ember kenyere, de ezt nem tükrözi a statisztika – magyarázta Kocsis-Nagy Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal szegedi főosztályvezetője annak kapcsán, hogy a háztartások fogyasztási szokásairól szóló felmérésükben a burgonyafogyasztással kapcsolatban meglepő számok bukkantak fel. – Kiderült, hogy a magyarok közül a leggazdagabbak még egy kilóval több krumplit is esznek, mint a legszegényebbek.

Burgonyafogyasztásban ráadásul a dél-alföldi megyék megelőzik a jóval gazdagabb Közép-Magyarországot.

Kimagaslik a dél-alföldi burgonyafogyasztás – mint a krumplihegy a pusztában. Fotó: Schmidt Andrea
Kimagaslik a dél-alföldi burgonyafogyasztás – mint a krumplihegy a pusztában. Fotó: Schmidt Andrea

10 ezer fős minta

A KSH 10 ezer fős mintán követi a magyar háztartások gazdasági helyzetét. Ezért jelent meg nemrégiben a háztartások fogyasztási kiadásairól szóló felmérés előzetese. A magyar háztartásokat 5 egyenlő részre szedték szét jövedelmi viszonyaik alapján. A felmérésből többek között az is kiderül, hogy egyre jobban szétszabdalják a magyar társadalmat a jövedelmi különbségek.

Mi a krumpliimádat oka? Kocsis-Nagy Zsolt utánajárt: a 3 dél-alföldi megyében van a hazai termőterület 40 százaléka, és itt szedik ki a földből az ország összes burgonyatermésének is a 40 százalékát. Ráadásul a krumpli a térség étrendjének tradicionálisan alapvető alapanyaga. Hogy a magyar étkezési kultúrának mennyire jellemző része a burgonya, arra az is példa: a Dél-Alföld mögött sorrendben a második legnagyobb burgonyafaló éppen az említett közép-magyarországi régió.

– A szegények inkább lisztet és tésztát esznek, ebből a két termékből lehet a legkönnyebben összeütni egy ebédet – mondta Katalin, a kisboltos. – Fejből össze tudom állítani a kis keresetűek „fogyasztói kosarát", ami első helyen kenyérből, második helyen lisztből áll. Utána következik csak a tészta, a tojás, esetleg a tej.

A statisztika szerint is a szegényebbek étrendjében szerepelnek sokkal nagyobb súllyal a kevésbé tápláló, viszont egészségtelenebb alapanyagok. Gyümölcsből viszont háromszor annyit esznek a felső 20 százalék tagjai – fejenként havi 7,1 kilót –, mint az alsó ötödbe tartozók. Sajtból és hasonló tejtermékből pedig közel 3-szor annyit fogyasztanak. És sokkal-sokkal többet esznek zöldségből, isznak tejből is.

A szegények öröme

Mi, dél-alföldiek valamilyen oknál fogva többet eszünk, mint bárki más. A budapestiek és a Pest megyeiek fogyasztásához képest a legnagyobb az eltérés, de lekörözzük a többi régiót is. Holott a Dél-Alföld Európa 20 legszegényebb régiója közé tartozik. Közép-Magyarország Budapesttel együtt a 84. helyen áll, 273 régió közül.       

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ahány tár, annyi...

Lehetetlenre vállalkoztam. Részeredményeket értem el... Íme a nagy szegedi kerékpártároló-teszt! Tovább olvasom